Esemény típus
Szeminárium
Időpont
Helyszín
Főnix Kultúrműhely, Budapest, VIII. ker., Rigó u. 6–8.
Mi a szimbólum? Mit jelképezett az ősmagyarságnak a turul, az ókori egyiptomiaknak a szkarabeusz, vagy miért tisztelték annyira egykor a görögök Pallasz Athénét? Hogyan alkalmazhatjuk a szimbólumok jelképezte erőt mindennapjainkban? Többek között ezekkel is mélyebben megismerkedhettek az érdeklődők a Főnix Kultúrműhelyben 2015. szeptember 30-án megrendezett szimbólumfestő szemináriumon.
A workshop nyitányaként Doba Éva, az Új Akropolisz kézművesműhelyének vezetője tartott kiselőadást, amelyben fotók, mítoszok és elgondolkodtató gyakorlatok segítségével kalauzolta el a résztvevőket a szimbólumok titokzatos világában. A résztvevők megtapasztalhatták, hogy a szimbólumok értelmezése nem is olyan egyszerű feladat, hiszen az elme, a lélek, valamint cselekvés szintjén is árnyalnunk kell mindazt, amit jelentenek.
A ráhangolódás után mindenki kiválaszthatta a szívének kedves szimbólum még natúr kisplasztikáját, és elkezdhette megfesteni. Az elmélyült munka alapos tanulmányozást tett lehetővé, újabb-és újabb részletek tárultak fel, így ki-ki minden ecsetvonással közelebb kerülhetett a több száz- vagy ezeréves jelképekhez. Fokozatosan kibontakozhattak az egyénileg megragadható tanulságok, a ma emberének szóló üzenetek is.
A festés közben kialakuló jó hangulatú beszélgetésből az is kiderült, hogy mindenki olyan olvasatát tudja legjobban megragadni a maga választotta szimbólumnak, amilyen életfilozófiai témák és hogyanokkal kapcsolatos kérdések munkálnak benne mostanában. Az egyik, a magyart csak törve beszélő látogatónak köszönhetően pedig közös tapasztalattá vált, amit Doba Éva az előadásban megemlített: „A szimbólumokkal olyan nyelvet tanulunk, ami nem akad fenn a szavakon – mögéjük hatol, lélektől-lélekig.”
Bakos Bettina
A workshop nyitányaként Doba Éva, az Új Akropolisz kézművesműhelyének vezetője tartott kiselőadást, amelyben fotók, mítoszok és elgondolkodtató gyakorlatok segítségével kalauzolta el a résztvevőket a szimbólumok titokzatos világában. A résztvevők megtapasztalhatták, hogy a szimbólumok értelmezése nem is olyan egyszerű feladat, hiszen az elme, a lélek, valamint cselekvés szintjén is árnyalnunk kell mindazt, amit jelentenek.
A ráhangolódás után mindenki kiválaszthatta a szívének kedves szimbólum még natúr kisplasztikáját, és elkezdhette megfesteni. Az elmélyült munka alapos tanulmányozást tett lehetővé, újabb-és újabb részletek tárultak fel, így ki-ki minden ecsetvonással közelebb kerülhetett a több száz- vagy ezeréves jelképekhez. Fokozatosan kibontakozhattak az egyénileg megragadható tanulságok, a ma emberének szóló üzenetek is.
A festés közben kialakuló jó hangulatú beszélgetésből az is kiderült, hogy mindenki olyan olvasatát tudja legjobban megragadni a maga választotta szimbólumnak, amilyen életfilozófiai témák és hogyanokkal kapcsolatos kérdések munkálnak benne mostanában. Az egyik, a magyart csak törve beszélő látogatónak köszönhetően pedig közös tapasztalattá vált, amit Doba Éva az előadásban megemlített: „A szimbólumokkal olyan nyelvet tanulunk, ami nem akad fenn a szavakon – mögéjük hatol, lélektől-lélekig.”
Bakos Bettina