Esemény típus
Filmklub
Időpont
Helyszín
Főnix Kultúrműhely, Budapest, VIII. ker., Rigó u. 6–8.
Mit adhat nekünk, a 21. század emberének az ősi Egyiptom, ami annyira távoli múltba vész, hogy már az ókori görögöknek is réginek tűnt? – ezzel a kérdéssel nyitotta Pálosi-Magyar Myrtill 2015. november 7-én a Főnix Kultúrműhely Egyiptom-témájú filmklubját.
Az este folyamán két rövidfilmet tekinthettek meg a látogatók. Az első címe Ta-meri, vagyis a Szeretett föld, mely az Új Akropolisz alapítója, Jorge Angel Livraga professzor gondolatain keresztül segített bepillantani az ókori Egyiptom ma is sokakat lenyűgöző világába. A második Fernand Schwarz 1993-as budapesti, Ízisz és Ozirisz című előadásának illusztrált változata volt.
A filmek mellett a látogatók az Új Akropolisz Egyiptom-kiállításának tablóin keresztül is ismerkedhettek az ókori nép világlátásának néhány fontos vetületével: az egyiptomi istenekkel, az Örökkévalóság házaival, a halál utáni életről alkotott elképzeléseikkel, az ember felépítésével kapcsolatos gondolataikkal, no és az elmaradhatatlan piramisokkal és szerepükkel.
A vetítést követő beszélgetés központi gondolata Jorge Angel Livraga egyik, a filmben elhangzott kijelentése volt: „Egyiptom tudatállapot”. Talán ez jelenti a magyarázatot arra, hogyan voltak képesek az egyiptomiak évezredeken át fenntartani virágzó kultúrájukat, olyan módszerekkel építkezni, amelynek ma sem találjuk a nyitját. És így lehettek olyan tudás birtokában, aminek csupán átmentett cseppjei is alapjaiban határozták meg a nyugati kultúrát. Hiszen itt tanultak azok a görög filozófusok és természettudósok, akiket ma tételeikről ismer minden kisdiák, Thalész és Püthagorasz, itt formálódtak Platón gondolatai, és az alkímia néven ismert tudás neve sem jelent mást arabul, mint Egyiptomból, vagyis Kem földéjről (al-Kem) származót.
A Szeretett föld sok szempontból az ellentétek találkozásának világa: Felső- és Alsó-Egyiptom, sivatag és Nílus-völgy, az élők keleti földje és a holtak nyugati birodalma, anyag és szellem nem szemben állva, hanem összekapcsolódva hozzák létre ezt a civilizációt. Egyiptom tanítása pontosan ezt a kiemelkedési lehetőséget és kihívást adja a mai kutatónak.
Ha sikerül megpillantani az anyag mögött a szellemet is, hamar világossá válhat, hogy a sakálfejű Anubiszban vagy az íbiszfejű Thotban nem dögevők és madarak babonás tiszteletének nyomait találjuk. Anubisz az éjjel és a lélek sötétjén egyformán átlátó lélekvezető, Thot bölcsessége pedig éppúgy képes a gonoszt csírájában elfojtani, ahogy az íbiszmadár már a tojásában elpusztítja a krokodilt. A jelképül választott állat egyszerűen megtestesíti az isten erejét. Így érthető lesz az is, miért ők kísérik a halottat a szívmérlegelés pillanatában.
Ozirisz és Ízisz története is jóval több egyszerű mesénél. Ha Ozirisz szellemében törekszünk rá, hogy egyre tisztábbá váljunk, ha Ízisszel karöltve fáradságot nem kímélve érleljük gondolatainkat, majd azokat tettekre váltva Hórusszal mindig egy kicsit nemesebbé változunk, végül igazhangúvá, „maattá” válunk. Ez Egyiptom időtlen tanítása. Ez az a tudatállapot, mely kortól és helytől függetlenül jellemez minden jobbá válni törekvőt.
Torma Réka
Mit adhat nekünk, a 21. század emberének az ősi Egyiptom, ami annyira távoli múltba vész, hogy már az ókori görögöknek is réginek tűnt? – ezzel a kérdéssel nyitotta Pálosi-Magyar Myrtill 2015. november 7-én a Főnix Kultúrműhely Egyiptom-témájú filmklubját. Az este folyamán két rövidfilmet tekinthettek meg a látogatók. Az első címe Ta-meri, vagyis a Szeretett föld, mely az Új Akropolisz alapítója, Jorge Angel Livraga professzor gondolatain keresztül segített bepillantani az ókori Egyiptom ma is sokakat lenyűgöző világába. A második Fernand Schwarz 1993-as budapesti, Ízisz és Ozirisz című előadásának illusztrált változata volt.
A filmek mellett a látogatók az Új Akropolisz Egyiptom-kiállításának tablóin keresztül is ismerkedhettek az ókori nép világlátásának néhány fontos vetületével: az egyiptomi istenekkel, az Örökkévalóság házaival, a halál utáni életről alkotott elképzeléseikkel, az ember felépítésével kapcsolatos gondolataikkal, no és az elmaradhatatlan piramisokkal és szerepükkel.
A vetítést követő beszélgetés központi gondolata Jorge Angel Livraga egyik, a filmben elhangzott kijelentése volt: „Egyiptom tudatállapot”. Talán ez jelenti a magyarázatot arra, hogyan voltak képesek az egyiptomiak évezredeken át fenntartani virágzó kultúrájukat, olyan módszerekkel építkezni, amelynek ma sem találjuk a nyitját. És így lehettek olyan tudás birtokában, aminek csupán átmentett cseppjei is alapjaiban határozták meg a nyugati kultúrát. Hiszen itt tanultak azok a görög filozófusok és természettudósok, akiket ma tételeikről ismer minden kisdiák, Thalész és Püthagorasz, itt formálódtak Platón gondolatai, és az alkímia néven ismert tudás neve sem jelent mást arabul, mint Egyiptomból, vagyis Kem földéjről (al-Kem) származót.
A Szeretett föld sok szempontból az ellentétek találkozásának világa: Felső- és Alsó-Egyiptom, sivatag és Nílus-völgy, az élők keleti földje és a holtak nyugati birodalma, anyag és szellem nem szemben állva, hanem összekapcsolódva hozzák létre ezt a civilizációt. Egyiptom tanítása pontosan ezt a kiemelkedési lehetőséget és kihívást adja a mai kutatónak.
Ha sikerül megpillantani az anyag mögött a szellemet is, hamar világossá válhat, hogy a sakálfejű Anubiszban vagy az íbiszfejű Thotban nem dögevők és madarak babonás tiszteletének nyomait találjuk. Anubisz az éjjel és a lélek sötétjén egyformán átlátó lélekvezető, Thot bölcsessége pedig éppúgy képes a gonoszt csírájában elfojtani, ahogy az íbiszmadár már a tojásában elpusztítja a krokodilt. A jelképül választott állat egyszerűen megtestesíti az isten erejét. Így érthető lesz az is, miért ők kísérik a halottat a szívmérlegelés pillanatában.
Ozirisz és Ízisz története is jóval több egyszerű mesénél. Ha Ozirisz szellemében törekszünk rá, hogy egyre tisztábbá váljunk, ha Ízisszel karöltve fáradságot nem kímélve érleljük gondolatainkat, majd azokat tettekre váltva Hórusszal mindig egy kicsit nemesebbé változunk, végül igazhangúvá, „maattá” válunk. Ez Egyiptom időtlen tanítása. Ez az a tudatállapot, mely kortól és helytől függetlenül jellemez minden jobbá válni törekvőt.
Torma Réka