Szerző
Tolkien talán leghíresebb művében, a Gyűrűk Urában központi szerepet kap a hatalmat jelképező varázsgyűrű. De a gyűrű szimbóluma ennél is többet rejt: önismeret, önuralom, önmagunk feletti hatalom összefüggéseit. Soktényezős egyenlet. Hány és hányféle a vágy arca, amely hatalmába kerítheti az embert! Sőt, a rögeszméig srófolható szenvedély olyannyira elhatalmasodhat az értelem felett, hogy egészen ki is vetkőzhetünk magunkból. Ez a szimbólum az ember mélyéig hatol és az önirányítás kérdéskörét érinti: Mi vezérel bennünket? Mely részünk fogja a kormányt és mikor hová fog vezetni az út?
Ugyanezzel a szimbólummal találkozunk Gügész történetében, Platón Az Állam című művének második kötetében is. Gügész pásztorként élt, ám egyszer nagy eső támadt, megremegett a föld és egy nagy árok hasadt a pásztor előtt. Ő ámulva nézte, majd leszállt a mélyébe, ahol megpillantott egy érclovat, abban pedig egy ajtóval lezárt üreget. Hamarosan kiderült, hogy az üreg egy óriás sírját rejtette, akinek kezén egy csodálatos gyűrű csillogott. Gügész magához vette az ékszert, és ahogy az ujján forgatta, hamarosan felfedezte, hogy ha a gyűrű ékkövét befelé fordítja, láthatatlanná válik, ha kifelé, újra mindenki látja és beszél hozzá.
Egy varázsszerszám a hős kezében mágikus eszközzé válik, amivel képes önmaga korlátait felülmúlva másokért cselekedni. De ha valaki érdemtelenül birtokolja, bajt hozhat a fejére, és pusztulást másokra. Tolkien klasszikusa mesterien ábrázolja, mivé válik a korlátlan lehetőségek bűvkörébe kerülő, még gyenge hobbitjellem, és hogyan kezdi el észrevétlenül felemészteni a Gollamban lévő jót mindaz, amit önös céllal kaparint meg vagy vesz el, egyre kevésbé válogatva az eszközökben. De megannyi más história is feldolgozta, hogy mit kezd az erővel az ember, no és mit kezd az erő az emberrel: ott van a Csillagok háborúja, a germán mitológiát feldolgozó Niebelungok kincse vagy a vámpíros történetek garmadája.
De vajon mi történne, ha egyszer mi is szert tehetnénk egy ilyen varázseszközre? Ki ne gondolna időnként arra, milyen jó lenne, ha megtehetnénk bármit. És vajon mire használnánk egy ilyen delejes tárgyat? Megállítanánk az időt és néha visszatekernénk? Meddig mennénk el? Ami az elején játék és kíváncsiság, kihallgatni mások beszélgetéseit, vagy meglesni a másnapi vizsgakérdéseket – mikor fordul a visszájára? Mikor kezdené el égetni a kezünket? És a hétköznapi élethelyzetekben vajon észrevesszük-e, ha egy-egy pillanatra „hozzánk kerül a gyűrű”? Tudunk-e élni a birtokunkban lévő erővel?
Nap mint nap akad olyasmi, amit „hatalmunkban áll” megtenni vagy nem megtenni. Helyesen döntünk, amikor senki nem áll mögöttünk? Gügész történetén keresztül Platón és a mozgásszínház tagjai segíthetnek elgondolkodni azon, hogy etikai értelemben valójában mi felett van hatalmunk.
Kapcsolódó programunk:
Az Új Akropolisz FILO-Szín társulata mozdulatjátékban eleveníti meg Gügész történetét A filozófia világnapján. Az előadás során kiderül, mihez kezd Platón történetében Gügész a gyűrűvel, az azt követő beszélgetésben pedig az igazságosság szemszögéből járjuk körül a témát.
photo credit: Orin Zebest
Az Új Akropolisz FILO-Szín társulata mozdulatjátékban eleveníti meg Gügész történetét A filozófia világnapján. Az előadás során kiderül, mihez kezd Platón történetében Gügész a gyűrűvel, az azt követő beszélgetésben pedig az igazságosság szemszögéből járjuk körül a témát.
photo credit: Orin Zebest
Cimkék