| |
PROGRAMJAINK:
 |
| Mezőszárnyasi játszószínház |
BUDAPEST
2009. június 4. csütörtök, 14.00
SOTE II. sz. Gyermekklinika
A klinika gyermeknapi rendezvényén a Mezőszárnyasi című magyar népmesét adjuk elő. A játszószínházba betérő gyerekek megtapasztalhatják, hogy nemcsak a mesében képes a hős elszántan szembeszállni a veszéllyel, hanem a valóságban is! A mese meghallgatása után valóságra kél a mese, és a vitézek, a hűséges királylányok a nézőközönség apró és nagyobbacska nézői közül kerülnek majd ki...
Bővebben
 |
 |
 |
Kirándulás a természetbe
— kalandtúra
|
PILISSZENTIVÁN
2009. június 6. szombat, 09.00
Jági Tanösvény, Pilisszentiván
Mesés útra hívunk, ahol megismerkedhetsz a kövek, a füvek és fák, halak és madarak, és még a felhők beszédével is. Ha egyszer meghallod szavukat, amikor legközelebb erdőben jársz, már barátként üdvözölheted őket.
Erdei iskolás játékokkal színesített kirándulásunkat 4 éves kortól ajánljuk.
Bővebben
 |
 |
 |
Az Új Akropolisz XV. Történet-
és mesepályázatának eredményhirdetése
|
2009. június 13., szombat, 16 óra
Május 10-én megkezdődött a közönségszavazás!
Az idei történet- és mesepályázatunk fő célja, hogy visszanyúljunk a mese klasszikus értékeihez, mitikus gyökereihez.
A zsűri a beérkezett 180 pályamunka közül a kiírásban szereplő értékelési szempontok alapján kiválasztotta a 30 legjobb alkotást. Az eredményhirdetésen pedig végre megtudjuk, kik a győztesek...
Pályázat
 |
 |
 |
| A Nap, Hold és Csillag elrablása |
SZEGED
2009. június 20. szombat, 10.00
Az Új Akropolisz szegedi központja, Juhász Gyula u. 36.
Játszószínház 5-10 éves gyerekeknek
A mesét az előadás után a gyerekekkel közösen adjuk elő saját készítésű jelmezekben.
Bővebben
|
 |
 |
| Látható és láthatatlan hatások |
SZÉKESFEHÉRVÁR
2009. június 20. szombat, 18.00
Mokka Kultúrkávézó, Kossuth u. 3.
Kávéházi beszélgetés
Bővebben
|
 |
 |
| VOLT Fesztivál |
|
SOPRON
2009. július 1-4.
A könnyűzenei fesztiválon az Új Akropolisz standja a civil sátrak között található meg.
Napközben és a koncertek alatt is várunk mindenkit a sátrunknál filozófiai gondolatokkal, beszélgetésekkel, könyvekkel. Lehetőség lesz erényt választani minden napra és belebújni Mona Lisa bőrébe is.
Korábbi részvételünkről bővebben
|
 |
 |
Lásd, Értsd, Tedd - A Szigeten is LÉT-elemünk a filozófia
|
SZIGET FESZTIVÁL
2009. augusztus 12. szerda - 17. hétfő
Óbuda, Hajógyári Sziget
Az Új Akropolisz újra a Szigeten
Keresed az élet értelmét? A filozófia a hasznos tetteket megelőző helyes gondolatok útja. Formailag olyan sokféle lehet, mint mi magunk, de tartalmilag egységes, mint a legbelsőbb kérdéseink. A filozófus fő kérdése a „miért”. Erre igyekszünk egyre jobb válaszokat adni, segítségül hívva Konfuciuszt, Buddhát, Platónt... de akár Yoda mestert is.
Kötetlenül beszélgethetsz nálunk, de találsz filozófiai kvízeket, napi erényt és idézetet, mosolyra fakaszthatod Mona Listát vagy partneredet egy sakkparti közben...
Bővebben
 |
 |
|
|
Egy rejtélyes mosoly
A harsány plakátarcoktól és a tévéből ránk villanó sok-sok tökéletes fogsorú nevetéstől elfáradt fejünk egyik rémálmában egyszer csak megjelenhetne egy reklámszakember, és azt mondhatná: Fel kellene turbózni ezt a Mona Lisát, alig látszik a mosolya. Nem fogják érteni!
 Tényleg, ma mindenhez „jár” egy mosoly, nemcsak a fogkrémhez, hanem egy padlóápoló szerhez és egy kifizethetetlen hitelhez egyaránt, mindegy, az a lényeg, hogy kelendőbb legyen az áru. Ahogy mai képi világunkban a szenvedés ábrázolása is túlhajtott (mi egy ötszáz éve készült festményen Krisztus szenvedése a keresztfán egy amerikai kommandós mimikájához), úgy a vidámságé is túlzó. Ennyi nevető arcot, mint mi, eleink egyik generációja sem láthatott volna. Pedig nem vidámabb a világ. Mona Lisa mosolyával valóban semmit sem lehetne eladni – és ne is bosszantsuk tovább Leonardo mestert ilyen gondolatokkal!
A milliószor reprodukált, talán túl sokszor felhasznált Mona Lisa című festményről szinte egy unalomig ismert arc néz vissza. Vagy mégsem? Ha valamit túl gyakran látunk, talán már nem is figyelünk rá igazán. A négy évig készült portrén, amely azután befejezetlen maradt, egy tüneményes, sokak által rejtélyesnek mondott, végtelenül finom mosolyt látunk. Egyszerű ez a mosoly, természetes, bármiféle túlzás nélkül. Szerény, de nincs benne semmi megalázkodás, félelem. Nem keres elismerést, nem akar leigázni, megnyerni vagy megigézni. Így nem lehet megrendelésre mosolyogni. Nem egy gyenge nő arca ez. Az ereje a csendességben és türelemben lehet. Mit tudhat, ami olyan csillogást költöztet a szemeibe, és olyan ragyogást ad az arcának – és mit tudhat Leonardo, aki ezt ilyen elevenen adja vissza?
Mintha az időtlenség pillantana vissza a nézőre. Mona Lisa egy erkélyen ül, nem mozdul, kezei egymáson nyugodnak. Mögötte azonban csak látszólagos a mozdulatlanság. Egy út kanyarog, hogy hova, már nem látjuk, távolabb egy nagy folyó. A millió évek alatt a hegyekben magának utat törő folyó (nem véletlen, hogy Leonardo azt is ábrázolja, hány kőréteget bontott le a víz) türelme és állandósága mintha ott lenne ezen az arcon. A víz eltéríthetetlenül halad, hogy betöltse azt a teret, amelyet a természet törvényei megengednek számára. Sok neve van: eső, hó, pára, ér, óceán, könny, izzadtság, vér – örök időktől fogva forog, mindig új formában, de a lényege mindig ugyanaz. Mintha Mona Lisa tudna erről az állandóságról, örök megújulásról. Úgy van jelen a pillanatban, hogy nem rabja annak, tudja, hogy minden változik, ezért is kortalan ez a mosoly, nem egy fiatal nőé.
Vasari, a kortárs, a reneszánsz kori itáliai festőket és szobrászokat bemutató művében azt mondja, hogy ez nem emberi mosoly, hanem isteni. Vagy inkább az isteni az emberben: amikor nem válogatjuk meg, kire mosolygunk, amikor nem várunk érte viszonzást, elismerést. Ez a mosoly nem szeretetéhes, éppen hogy kedves, nyitott és bizalmat sugároz. Nem megoszt, nem a részeket nézi, hanem egységben látja az emberit: el tudja fogadni, meg tudja érteni a másikat.
Sokat vitatkoznak arról, hogy ki is a kép valódi modellje, feltételezik azt is, hogy önarcképről van szó, de lehet, nem is fontos tudnunk, kit ábrázol. Nem egyszerű portré ez a festmény, nem is került bele egyetlen család képtárába sem, mert a művész haláláig nem adta ki a kezéből. Bármerre utazott, mindig magával vitte. Leonardo nem az egyedit kereste, hanem az egyetemest az emberben. A Mona Lisa arról beszél, hogy milyen az ember, amikor kapni akarás és gőg nélküli csendes derű és bölcsesség él benne – és ennek kifejezésére biztosan nincs szükség harsány nevetésre.
Takács Mária
Filozófia mint életforma
„Az igazi férfi azt, amit helyesnek ítél, cselekszi akkor is, ha nehézséggel, akkor is, ha bajjal jár, azt pedig, mit helytelennek tart, nem teszi akkor sem, ha pénzzel, akkor sem, ha gyönyörrel, akkor sem, ha méltósággal volna összekötve.”
(Seneca)
Természeti törvények és véletlenek
 Azt mesélik, hogy Neumann Jánosnak — a számítógépek magyar származású atyjának — egyszer az egyik vendége élénken fejtegette nézeteit a véletlen szerepéről. Az állította, hogy az evolúcióban az új formákat a véletlenek hozzák létre, így alakulnak ki új fajok, bolygók és maga az egész világegyetem. Erre válaszul Neumann odahívta az ablakhoz és megmutatta neki a szemközti domboldalban álló piros tetejű, muskátlis ablakú házikót, és azt mondta: „Azt a házat évmilliók alatt az erózió koptatta ki a hegyoldalból, a szél hordta össze az építőanyagait, a felmelegedések és lehűlések színezték ilyenre, majd a természetes kiválasztódás révén növények telepedtek rá, hogy végül ilyen harmonikus összképet nyújtson, és az ember számára lakható legyen. Tudom persze, hogy ez egy meglehetősen ritka véletlen, de hát százmillió évek alatt ez az egyetlenegy mégis így keletkezett.” Végül megkérdezte tőle, hogy elhiszi-e mindezt. Ismerőse, mivel érvelni nem tudott, inkább megsértődött. Nekünk azonban bőven van időnk elgondolkodni a kérdésen, és presztízsveszteségtől sem igazán kell tartanunk, így vethetünk egy elfogulatlan pillantást az ismert világegyetemre és megvizsgálhatjuk: mit látunk.
Az ásványvilágban csodálatos geometriai szimmetriát tapasztalunk és azt, hogy a kristályszerkezet az anyagi összetételnél is nagyobb hatással van a kő fizikai tulajdonságaira. Legjobb példa erre a gyémánt és a grafit: a fizikai tulajdonságaik, ellenálló képességük szempontjából gyökeresen különböznek egymástól. A grafit keménysége a tízes Mohs-skálán 1-es, a gyémánté pedig 10-es. Pedig mindkettő ugyanabból az anyagból, tiszta szénből van. Az egyetlen különbség a szerkezetükben rejlik. A grafitban az atomok egy síkban helyezkednek el és szabályos hatszöget alkotnak, a síkok közti kötőerő azonban kicsi, így a rétegek könnyen el tudnak csúszni egymáson, ezért puha a grafit. A grafitrétegek alaphelyzetben is szabálytalanul eltolódott állapotban vannak egymáshoz képest, így a fény sem tud áthatolni rajtuk, ezért átlátszatlan a grafit. A gyémánt viszont a legmagasabb kristályrendszer legmagasabb kristályosztályaiban kristályosodik — az ásványtanban 7 kristályrendszert és 32 kristályosztályt különböztetnek meg —, és jellemzően oktaéderes vagy tetraéderes kristályokat hoz létre. Ez a két forma már ránézésre is a két legegyszerűbb, azaz legtökéletesebb szabályos testet jelenti.
 Az öt szabályos testet — a kockát, az ikozaédert, az oktaédert, a tetraédert és a dodekaédert — Platón az öt elemmel kapcsolta össze. Az öt alkímiai elem a föld, víz, levegő, tűz, illetve a még megnyilvánulatlan éter. A régi szövegek figyelmes olvasásakor felfedezhetjük, hogy ezek nem egy marék földet, pohár vizet stb. jelentenek, hanem a világegyetemet felépítő „anyag” egyes szintjeit: a fizikai anyagot, az energiát, az érzelmi, a mentális és a szellemi szinteket. Platón szerint a világegyetemet az Isten az ideák, a számok, a síkidomok és a testek révén, vagyis az alkímiai elemek segítségével építi fel.
Nemcsak a gyémántra és a grafitra, de az ásványvilág egészére jellemző a kettes, hármas, négyes, hatos elforgatási és tükrözési szimmetria. Ötös szimmetriát azonban sohasem találunk. A dodekaéderes forma, amely 12 db szabályos ötszögből épül fel, az ötös számhoz és a Földön még meg nem nyilvánult éterhez kapcsolódik. Az ásványvilág formai szempontból teljes rendszert alkot: megvalósítja mind a 32 lehetséges szimmetriaosztályt. Ha a kristályokban lehetséges úgynevezett szimmetriaelemeket valamennyi megvalósítható módon kombináljuk egymással, akkor 32 különböző variációt lehet létrehozni. Ezek a szimmetriaosztályok.
A cikk folytatása
Szellőztető
Egy játékos barangolásra – avagy egy barangolós játékra – hívja olvasóinkat a Szellőztető rovata.
 Biztosan többen tapasztalták, hogy ha messziről jött vendégeknek mutatják be városukat, falujukat, akkor egy kicsit az idegen szemével nézve maguk is jobban felfedezik lakóhelyük szépségeit, amelyek nem is olyan rejtettek, csak éppen nem figyelünk rájuk. Játékunk célja éppen ez: észrevenni a szépet és értékest magunk körül.
Ki alkotta ennek a szegedi Rerrich Béla téren látható Szent György-szobornak az eredetijét, amely Prágában található?
A helyes válasz megtekinthető itt.
Azt mondták... a bátorságról
„Nem azért nem merjük, mert nehéz, hanem azért nehéz, mert nem merjük.”
(Seneca)
„A bátorság nem más, mint egy másodpercig visszatartani a félelmet.”
(Franklin D. Roosevelt)
„Valójában a bátorság sohasem jön létre érzelmek és törekvések nélkül. Ám a törekvésnek az értelemből kell fakadnia és az erkölcsi szépre kell irányulnia.”
(Arisztotelész)
„Valójában az a bátor ember, aki ellenáll a félelemnek, aki legyőzi a félelmét – nem pedig az, akiből hiányzik a félelem.”
(Mark Twain)
„A félelem csak akkor bénít meg, ha kizárólagossá tesszük: ha csak a félelem létezik, semmi más. A félelem akkor vezet a bátorsághoz, ha próbának tekintjük: meg kell tanulnunk meglátni a veszélyeket – akár valódiak, akár képzeletbeliek –, hogy megtudhassuk, kivel vagy mivel harcolunk. Így lesz a félelem a bátorság ébresztője.”
(Delia S. Guzmán)
„Van valami, amiben a bölcs felülmúlja az istent: ez a természet jóvoltából nem retteg, a bölcs a maga jóvoltából.”
(Seneca)
„Tudjátok meg, hogy a boldogság titka a szabadság, a szabadság titka viszont a bátorság.”
(Periklész)
„A megpróbáltatásban csak a legelszántabb bátorság segít. A lélek élvezi a bátorságot, és elfelejti, hogy töprengjen a bajon.”
(Stendhal)
„A hűség és az odaadás bátorsághoz vezet. A bátorság az önfeláldozás szellemét alakítja ki. Az önfeláldozás szelleme pedig megteremti a szeretet erejébe vetett hitet.”
(Ueshiba Morihei)
„A gyáva ezer halált hal, a bátor csak egyet.”
(Oscar Wilde)
„Csak akkor születtek nagy dolgok
Ha bátrak voltak, akik mertek
S ha százszor tudtak bátrak lenni,
Százszor bátrak és viharvertek.”
(Ady Endre)
További idézetek
Ajánljuk
Havasi Ferenc: Tesla – egy briliáns elme és egy kivételes ember
Új olvasnivaló a Fortuna füzetek sorozatból
 „Csak össze kell számolni, hány villanyoszlop van a világon, az mind nekem állít emléket” – válaszolta Nikola Tesla, a fizikus-feltaláló egy újságírónak, aki azt kérdezte tőle, nem zavarja-e, hogy a tőle lopott ötletek megvalósításáért másoknak emelnek szobrokat és ítélnek Nobel-díjat.
Csodálhatnánk őt elképesztő tudományos teljesítményeiért, hiszen feltalálói zsenije találmányain keresztül, mint pl. a ma használatos elektromos rendszer, a távirányítás vagy a váltóáramú motor, máig hat. A szerző azonban elsősorban az „önismeret, önirányítás és önmegvalósítás” mestereként mutatja be a tudóst és mérhetetlenül gazdag belső életének eseményeit, köztük azokat is például, amelyek az izgalmas életút egyik fontos állomásához, a magyar fővároshoz kötődnek. Egy az emberiség javáért élő, kortársainál és korunknál is távolabbra látó új „tudóseszménnyel” kerülhetünk személyes ismeretségbe a Fortuna füzetek egyik új kötetét tanulmányozva.
Kiadványainkról bővebben
Szókratész védőbeszéde Haumann Péter előadásában
GYŐR
2009. június 8. hétfő, 19.00
Richter terem, Aradi vértanúk u. 16.
Az Ünnepi könyvhét és gyermekkönyvnapok keretében
A belépés ingyenes.
„Nem szégyelled magad hát, hogy mindig csak a vagyonod lehető legnagyobb gyarapítására van gondod, meg a hírnevedre, megbecsültetésedre, de a belátásról, az igazságról és arról, hogy lelkedet a lehető legjobbá tedd, nem is gondoskodol, nem is gondolkodol?” – inti bíráit és vádlóit Szókratész. Védőbeszédében, amelyet tanítványa, Platón jegyzett le, nem az életéért reszkető halandó, hanem az igazság és az erény tiszteletére tanító öntudatos filozófus szól. Haumann Péter előadásából bizonyára megérthetjük, miért nevezte magát Szókratész „bögölynek”, aki felébreszti az alvókat.
|
