 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
PROGRAMJAINK:
|
A filozófia hajdan és most  A filozófiát sokszor női alakban jelenítették meg, komoly, büszke, szép nőként, aki ellentétes érzelmeket vált ki az emberből: vonz és nehézségeket támaszt, megigéz és zavarba ejt, hívogat és visszariaszt. No, nem méltóságteljes külseje vagy ruhája idézi elő mindezt, hanem inkább a néha magánál hordott könyv, amelyet oly sokan érthetetlennek vagy haszontalannak bélyegeznek, mivel nem az azonnali szükségletekről és a hétköznapi élet dolgairól szól. Ilyen hasznavehetetlen lett volna az ókori filozófia, vagy pusztán ilyenné silányult a róla alkotott kép az azóta tartó időutazása közben?Kérdezzük meg magunktól: szeretnénk boldogok lenni, semmiben sem szenvedni hiányt, bátran viselni a viszontagságokat, szabadnak és jónak lenni? Teljes és tökéletes, „isteni” életre vágyunk? Mindez és sok más is a bölcsesség ajándéka, a filozófia pedig a bölcsesség szeretete. Nos, újra feltaláltuk a spanyolviaszt, vagyis tudjuk jól, mit keresünk, a kérdés azonban az, tudjuk-e hogyan lelhetünk rá? Nem nehéz kutatni valami után, de megtalálni annál nehezebb, és a helyzet csak tovább romlik, ha utána nem fordítunk rá energiát és nem cselekszünk legbensőségesebb vágyainkkal összhangban. A leggyakoribb emberi tévedés vagy ellentmondás ugyanis az, amikor valaminek a nyomára akarnánk bukkanni, de pont az ellenkező irányba indulunk, hiszen így elvétjük az utat, célt és irányt tévesztünk, míg végül a magány is utolér. Sőt, az is felmerül, hogy ez a bölcsesség, a teljes élet rajtunk kívül álló dolog, vagy olyasvalami, amit képesek vagyunk megszerezni? Sajnos ez lehetetlen… Az élet legnemesebb célja nem függhet a körülményektől, csakis rajtunk áll. Ha nem mi alakítjuk a körülményeket és nem mi hatunk másokra, ők veszik át az irányítást felettünk: a párunk, a szüleink, a barátaink, a hivatalok vagy a természet erői… Testhezálló világra vágyunk, de a világ nem ilyen. Ortega szavait sokan ismerik: „én én vagyok és a körülményeim”. Vegyük sorra egy egyszerű ábrán: 
 A filozófia az út, amely a körülményektől az Én magamhoz, a tudatlanságtól egészen a bölcsességig vezet. Nem eszközszámba megy, hiszen az ember szívében születik meg, nem pedig a filozófuson kívül álló valami. A szeretettel (vagy erős vonzalommal) egyenlő, amely a filozófusban születik; és amelyet nem kaphatunk meg másoktól, még Platóntól, Szókratésztől vagy Arisztotelésztől sem. Ők csupán példát, ihletet adhatnak. Az élet tökéletességének szeretete minden ember filozófiája, és nem más ez, mint a bölcsesség. A bölcsesség jelen van a világegyetemben, de a bölcsben születik meg és nyer formát, aki példát mutat, amely követhető, de átadni nem lehet.A tudatlanság viszont bennünk ver tanyát, és ezért híján vagyunk a Létnek és az Énnek. Hogyan közeledhet az ember a bölcsességhez? Úgy, hogy a bölcsesség szeretetétől átalakul, ahogy a filozófia útján jár. Az eszköz én magam vagyok, hiszen a szeretet és filozófia jószolgálatában átalakítom magam. Ha a filozófiához közeledek, a szívemhez, a legmélyebb álmaimhoz, az élet igazi céljaihoz jutok közelebb. Az a bajunk, hogy hibás kép alakult ki bennünk a filozófiáról, és ezért elhibázott a viszonyulásunk is. Delia Steinberg Guzmán Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke  Filozófia mint életmód„Egy igazság felismerése nem azonos annak alkalmazásával: minél nagyobbnak és szebbnek tűnik, minél többet beszélnek az erényről és a kötelességről, ahelyett, hogy gyakorolnák őket, azok annál inkább a Holt-tenger halaihoz hasonlítanak.” (Helena Petrovna Balavatsky) Az ember és az emberiség  Az emberek egyik legnagyobb hibája, hogy tudják, hogyan kell helyesen cselekedni, de amikor elérkezik az idő, úgy viselkednek, mintha nem tudnák. Ne egyre többet akarjunk tudni, inkább éljük, amit tudunk.Az a fontos, hogy az emberiség felülemelkedjen a tudatlanságon, a kegyetlenségen és az önzésen. Nem az számít, melyik nép jár ebben elöl, hanem az, hogy egyik se maradjon le. Az emberiség hatalmas gátakat emelt, átszelte az óceánokat, legyőzte a távolságot és járt a Holdon, mert szellemi ereje és kalandvágya nem hagyta nyugodni – a rejtély az ismeretlen és egy jobb jövő felé hajtotta. Az embernek el kell köteleznie magát történelmi sorsa, isteni ősei, jelene és jövője mellett. Nem elég csupán lyukat ásni a földbe, magot is kell vetni bele. Abból lesz majd fa, virág és gyümölcs. Nem azért, hogy magunkat tápláljuk, hanem az anyagelvű, hitehagyott világ sivatagában elhagyatottan tengődő emberek megsegítésére. Sose hasonlítsd magad senkihez, hiszen minden élőlény abszolút tökéletessége egyedül az önmagával való összehasonlításban gyökeredzik. Ahogy a birkanyájat sem birkák terelik, éppúgy az egyik ember sem tudja vezetni a másikat. Erre az emberiség szellemi vezetői hivatottak. Ahogy a lánc is olyan erős, mint a leggyengébb láncszeme, és a várfal ereje is az építőköveken múlik, ha az emberiséget szeretnénk jobbá tenni, mindannyiunknak jobbá kell válnunk. Ha a világra kiterjedő sötétségben mindannyian meggyújtjuk a reménynek és az erkölcsi tisztaságnak egyetlen kis lángját, fényéből sem csupán egyetlen ember, hanem mindenki részesül majd. A társadalom jobbítása önmagunk jobbításával kezdődik. Jorge Angel Livraga Filozófiai kvíz Novemberi kvízünk helyes válaszai: 1. c, 2. c, 3. b, 4. d Köszönjük a megfejtéseket! Decemberi feladványunk a „kezdeményezés” jegyében: 1. „Tedd vagy ne tedd, de ne próbáld!” (Star Wars) Mit igyekezett ezzel Yoda megtanítani Luke-nak? a) Ez egy galaxisszerte ismert űr-zen-koan, hiszen az ember semmiről sem tudhatja, hogy meg tudja-e tenni vagy sem, amíg meg nem próbálta. Luke ettől annyira megzavarodott, hogy végül sikerült neki. b) Arra, hogy inkább bele se kezdjen semmibe, amiről nem biztos, hogy meg tudja csinálni. Ez egy megszokott jedimódszer volt: addig nem engedték a padavannak, hogy élesben kipróbáljon valamit, amíg azt előzetesen alaposan be nem gyakorolta veszélytelen terepen. c) Az önbizalom fontosságát. Bíznunk kell abban, hogy amibe belevágunk, sikerülni fog, különben a kételyeink felőrölnek, még mielőtt célt érhetnénk. 2. Egészítsd ki az alábbi Victor Hugo-idézetet! „A jövőnek sok neve van: a …… úgy hívja: ismeretlen, a ……. úgy, elérhetetlen, a ….. lehetőségnek nevezi.” a) gyáva, gyenge, bátor b) gyermek, filozófus, kalandor c) realista, kishitű, hedonista 3. Az ókori Görögországban Kairosz volt a lehetőségek istene. Kairoszt szárnyas ifjúként ábrázolták, kopaszon, a homlokán egy előrelógó hajtinccsel. Mit szimbolizálhatott ez? a) Az ifjúságot. Ez akkoriban divatos hajviseletnek számított a fiatalok körében. b) A szokatlanságot. Azt, hogy a lehetőség mindig váratlan helyről érkezik. c) A lehetőségnek azt a természetét, hogy ha nem ragadjuk meg időben, elillan. 4. Ha az embernek van egy jó ötlete, amihez szeretné, ha mások is csatlakoznának, a legjobb, amit tehet, … a) …hogy hírverést kelt körülötte. Aláírásgyűjtést indít, vagy különböző, témába vágó internetes fórumokon 5-10 álnéven elterjeszti az ötletét. Minél nagyobb társadalmi támogatottsága van a dolognak, annál valószínűbb, hogy megvalósul. b) …hogy megkeresi a témával foglalkozó szakembereket, és javasolja nekik, vegyék fontolóra az ötletét. Nem érdemes azt hinni, hogy mi találtuk fel a spanyolviaszt. c) …hogy nekilát. Kell valaki, aki megteszi az első lépést, aztán aki lát benne fantáziát, majd bekapcsolódik. elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek egy tetszés szerinti programunkra beválthatók, vagy választhatnak egyet Fortuna füzeteink közül.
Azt mondták... a kötelességtudatról Mesés ünnep „Ha azt akarjátok, hogy intelligensek legyenek a gyerekeitek, olvassatok nekik tündérmerséket. Ha azt akarjátok, hogy még intelligensebbek legyenek, olvassatok nekik még több tündérmesét.” (Albert Einstein)  Sokféle mese van, legalább olyan válto-zatossággal, mint az ételeink. Melyek a jó és lélektápláló mesék, amelyek felemelik az érzelmeket és gondolatokat, mintha csak ünnep lenne? A lélek fogékony a történetekre, ahogy a test is megemészti az ennivalót és erőt merít belőle. De hogyan, mi alapján válasszuk ki az épp megfelelő lelki táplálékot? Hogy érjük el, hogy az igazat, a jót és a szépet, a testi-lelki egészséget megalapozót kedvelje és keresse a lélek?Platón azt tanította, hogy azok a jó mesék, amelyek híven írják le és ültetik el a lélekben a világ lényeinek-dolgainak igazi, legmélyebb természetét, és ezt a négy alaperény (a bölcsesség, a bátorság, az önmérséklet és az igazságosság) következetes megnyilvánításával érik el. Ezek a történetek alkalmasak arra, hogy a lelket ismerethez-önismerethez segítsék, és az élet minden szintjén alkalmazható ideákhoz vezessék. A varázsmesék éppen erre hivatottak: olyan évezredes szimbólumokat és hagyományokat hordoznak magukban, amelyek életkortól függetlenül megszólítják a lelket. A mesék tanító, sőt, gyógyító szerepével egyre többen foglalkoznak, és egyre nő azoknak a társadalmi kezdeményezéseknek a száma, amelyek igyekeznek felhívni erre a figyelmet. A Médiaunió Mesélj mindennap! elnevezésű kampánya többek között azt emeli ki, hogy „A mesének humora van, mesteri szerkezete, univerzális igazságai; tanítása oldja a gyermekekben is természettől fogva meglévő szorongást.” A Mosoly Alapítvány a mesék gyógyító erejét hívja segítségül a súlyosan beteg gyerekek kórházi terápiás kezeléséhez. Boldizsár Ildikó meseterapeuta módszerét alkalmazva minden élethelyzetnek megkereshetjük a mesepárját, amelynek igazságtartalma, a próbák hősies megoldása reményt ébreszt, és szervesen hozzájárul a gyerekek gyógyulásához. Az Új Akropolisz pedagógiai kutatócsoportja és Meseháza is rendszeresen foglalkozik a varázsmesékkel. Azért kutatjuk a mesék erkölcsi értékeit és üzenetét, hogy a nevelés útravalót adhasson a gyermeki léleknek. A varázsmesék egy életre segíthetnek megalapozni a helyes hozzáállást a nehézségekkel, próbákkal szemben, hiszen nincs az a legkisebb szegénylegény, aki a falu határából visszafordult volna, mondván, a királylányt visszaszerezni túl fáradságos, vagy aki a sárkány előtt megtorpant volna, hogy félelmetesebb, mint gondolta. „A nevelés tehát éppen az »elfordítás« mestersége, vagyis annak a képessége, hogy mi módon forgatható el a lélek a legkönnyebben és a leghatásosabban, nem pedig annak mestersége: mint lehet a látást a neveltbe beléplántálni, hiszen a látása már eleve adva van, csak nem a jó felé fordul, és nem azt nézi, amit kell – ezt kell hát kimesterkednünk.” (Platón: Állam 518d) Kívánunk ehhez minden szülőnek, pedagógusnak, nevelőnek sok bátorságot és kitartást, hogy a hétköznapok kihívásai erőt kovácsoljanak és ünneppé váljanak, alkotó foglalkozásokkal egybekötött gyermekelőadásainkra pedig szeretettel várjuk a kicsiket és nagyokat is. Linkajánló: www.meseljmindennap.hu (mesekeresővel) www.mosolyparade.hu/mesek-a-mindennapokban (Mit meséljünk a gyereknek?) www.palyazat.ujakropolisz.hu/varazsmesek (válogatás a magyar mesevilág kincseiből) |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
