KIEMELT PROGRAMOK:
TOVÁBBI PROGRAMJAINK:
|
Az útról Filozófia mint életmód „Az ünnep az ünnepi előkészületek megkoronázása, az ünnep az elért hegycsúcs a fáradságos út után, az ünnep a gyémánt megszerzése, amikor végre lehetőséged nyílik rá, hogy kiszabadítsd a földből, az ünnep a háborút megkoronázó győzelem, az ünnep a beteg első étkezése gyógyulása első napján, az ünnep a szerelem ígérete, amikor kedvesed lesüti a szemét, ha szólsz hozzá… …Amit az ünnep előtt adsz az ünnepre, az jobban gyarapít téged, mint amit az ünnep egyszeri alkalommal képes lesz neked nyújtani.” Antoine de Saint-Exupéry Nyáron termett, télen gyógyít Ismét egy évszakváltás küszöbén állunk, egyre csupaszabbak a fák, szürkül az idő, nyúlnak az éjszakák. Sokan úgy érezhetik, hogy a kimerültség miatt a kedélyállapotuk is megsínyli a télre való átállást. A lehűlés, a nedves időjárás, a korai sötétedés hatására megváltozó hormonháztartás kihívások elé állítja immunrendszerünket is, kihat energiaháztartásunkra. Hogy mit veszünk magunkhoz – legyen az olvasmány vagy táplálék, lelki vagy fizikai frissítő –, nagyban befolyásolja közérzetünket. Gyógyteák, fűszernövények, de akár illóolajok segítségével is hatékonyan támogathatjuk védekezőképességünket, hogy több erő maradjon az év végi ünnepvárásra, tapasztalat-levonásra, az új évre való felkészülésre. Gyógynövényteák A téli hideg beköszöntével sokan nyúlnak a teához, hiszen szervezetünk kívánja a meleget. A gyógynövények erejével fokozhatjuk a meleg harmonizáló hatását. Ha az ízesített fekete teák helyett vagy mellett gyógynövényekből készült teakeverékeket fogyasztunk, tudatosan támogatjuk szervezetünk ellenálló képességét. Talán az első, ami eszünkbe juthat, a csipkebogyótea, amely magas vitamin és ásványi anyag tartalma miatt kiváló egészségmegőrző szer. Legértékesebb hatóanyaga a C-vitamin, amelyet nagyobb mennyiségben tartalmaz, mint bármely más termesztett vagy vadon növő gyümölcsünk vagy zöldségünk, de ezen felül találhatóak benne még B1-, B2- és P-vitaminok is. Hogy meg is tartsa ezeket, ajánlott hidegen – akár egy éjszakán át – áztatni a vöröslő bogyókat, és fogyasztáskor, szűrés után felmelegíteni. Az immunrendszer serkentésében fontos szerep juthat még a bíbor kasvirágnak vagy más néven echinaceának is, amely cseppek és tea formájában is jó szolgálatot tesz. Ha nem tudtuk elkerülni a megfázást, érdemes kipróbálni a hársfa- és bodzateát. Ezek az izzasztó hatású növények különösen akkor hatásosak, ha fogyasztásuk után jó alaposan betakarózva időt hagyunk a szervezetünknek, hogy kiizzadja a betegséget. A hársfa nyugtató hatását is kihasználhatjuk: esténként elkortyolgathatunk egy nyugtató teakeveréket – ezzel is időt adva magunknak az elcsendesedésre, olvasásra vagy a nap átgondolására. Tehetünk a keverékbe némi levendulát vagy egy kis citromfüvet is. Ez utóbbiról Arábiában úgy tartották, hogy a belőle készült tea a szívet boldoggá és vidámmá teszi. Táplálék- és fűszernövények Sok minden rejtőzik konyhánkban, amiről talán nem is gondolnánk, de segíthet megerősíteni immunrendszerünket, vagy akár kezelni az enyhébb megfázásokat. Ezek közül a legismertebb gyógyhatású fűszernövényünk a fokhagyma, amelyet már az ókori orvoslásban is segítségül hívtak megelőzéshez, gyógyításhoz egyaránt. Egyiptomi leletek tanúskodnak például a piramisépítők között a fokhagymaadagjuk csökkentése miatt kitört elégedetlenkedésről. A növény vérnyomáscsökkentő hatású, baktérium-, vírus- és gombaölő, segíti az emésztést, fertőtleníti a bélrendszert, valamint epe- és májműködést segítő hatását a modern orvostudomány is igazolta. Az őszi-téli időszakban szintén érdemes beiktatni táplálkozásunkba a gyömbért és a tormát, amelyek melegítő hatásuknak köszönhetően hatékony téli betegség-megelőző szerek. Ezekhez a hónapokhoz szervesen hozzátartozik a fahéj vagy a szegfűszeg illata – és persze a velük készült sütemények, a forralt bor vagy a szegfűszeggel teletűzdelt narancsok. Miközben illatuk is kellemes hangulatot áraszt, ezek a finom fűszerek fertőtlenítő hatásukkal is támogatnak minket jóllétünk megőrzésében. Illóolajok S ha már az illatokat említettük: nem egy illóolaj áll rendelkezésünkre, amelyek részt vehetnek a testi-lelki immunerősítésben. A teafaolaj az egyik legerősebb antiszeptikus hatású illóolaj. Elpusztítja a betegséget terjesztő mikroorganizmusokat, baktériumokat és a gombát, ezzel egyidejűleg erősíti a szervezet védekező képességét a kórokozókkal szemben. Egy csepp a párologtatóba vagy az illat mécsesbe felfrissíti, tisztítja a teret. A narancs héjából sajtolt illóolaj ugyancsak immunerősítő, de talán ennél is lényegesebb hangulatjavító, nyugtató hatása. A téli fényhiányos időszakban felidézi a narancsérlelő, aranyló nyarat. A sor korántsem teljes, a természet gyógyereje számtalan formában szegődhet még az ember mellé, ebben az időszakban „beköltözik a lakásunkba”, ételünkbe-italunkba, és így támogat bennünket. Nyáron érlelt, elraktározott erejét kínálja, hogy egészségesen, külső-belső erőinket összegyűjtve, megújítva várhassuk a feltartóztathatatlanul közeledő új tavaszt. Torma Réka – Nagy Ildikó Filozófiai kvíz Novemberi kvízünk helyes válaszai: 1. b, 2. c, 3. c, 4. a Köszönjük a megfejtéseket! Decemberi kvízünk a Lélek halhatatlanságáról: 1. Platón az emberi lelket két ló húzta fogathoz hasonlítja. A két lóval az ember vágyakozó illetve indulatos részét jelképezi, amelyet a kocsihajtó, a belátó értelem vezet. Vajon Platón szerint mit kell tenni a vágyakozó lélekrésszel? a) Szerinte az indulatos és a vágyakozó természet lovát is addig kell verni, míg el nem pusztulnak. Ekkor teljes vágytalanságban az értelem mint kocsihajtó végre kiszállhat a fogatból és gyalog igyekezhet a célja felé. b) A kocsihajtó engedje, hogy húzzon az ember vágyakozó természetének lova, de indulatos részével mérsékelje annak erejét és terelje helyes irányba belátó értelmével, önuralommal. c) A vágyak mozgatnak mindent az emberi életben, ezért a legjobb, ha a vágyakozó természet lovát kifogják a fogatból és szabadon engedik, a kocsihajtó pedig a megmaradt lóval próbálja követni, ahogyan csak tudja. 2. Melyik lehet Szókratész válasza a halálfélelem kérdésére? a) Szörnyű dolog, ezért ne is foglalkozzunk vele. Amin nem gondolkodsz, az nem is fog rád hatni. b) A halál azért jó, mert véget vet az értelmetlen szenvedésnek. Mert az élet nem más, mint állandó szenvedés. Ha rossz történik veled azért, ha jó, akkor azért, mert úgyis vége lesz. c) Filozofálni annyi, mint halni tanulni, halni tanulni annyi, mint élni tanulni. A filozófia segít, hogy az ember megkülönböztesse az örök értékeket a mulandóktól. Ha annak szenteli az életét, ami tartós és az utókor számára is hasznos, mind élete, mind halála méltó lesz, mert életének volt értelme. 3. Az ókori egyiptomi hagyomány szerint a halál után az ember egyik részét mérlegre teszik, a mérleg másik serpenyőjében pedig Maat, az igazságosság istennőjének tolla van. Az ember melyik része felel tetteiért a halál után? a) A szív, mert ez az ember központja, ahol minden tettének lenyomata megmarad. Itt őrződik a múlt és jövő, az okok és okozatok. A mérlegelés megmutatja, hogy az ember összhangba hozta-e gondolatait és tetteit az igazságosság eszményével. Ha helyesen cselekedett élete során, szíve könnyűvé vált, akár a toll. b) A fej, mert ez van a legtartósabb anyagból. Főként a konok embereknél, ezért az egyiptomiak hagyományosan makacs emberek voltak: elhatározásukat még akkor sem változtatták meg, ha már akkor rossznak tartották, amikor kitalálták. c) A fül, mert ez a hallhatatlanság záloga. Ezt a szervet a szema-taui hieroglifával jelölték, amely a felborult egyensúly helyreállításának szimbóluma is. A fülnek és a hallásnak fontos szerepe van az egyensúlyérzékünk fejlesztésében. 4. Mi az oka az indiai szent könyv, a Bhagavad-gíta szerint annak, hogy az ember a szamszárába kényszerül, azaz újra és újra meg kell születnie? a) Nem ad egyértelmű választ. Az egyik értelmezés szerint az Északi- és a Déli-sark vonzása miatt, amely spirális szívóhatást gyakorol a lelkekre. b) Az embernek több élet tapasztalatára van szüksége, hogy elérje a tökéletességet. Egyetlen élet kevés lenne az önuralom, az önirányítás és az önismeret megszerzéséhez. Az elmélyült tanuláshoz szükség van aktív és pihenő szakaszokra is, hogy az ember lelke feldolgozhassa a tapasztalatokat. c) Egy eleve elrendelt büntetés miatt. Ezt a büntetést szabad szellemű fordításban mókuskerék-effektusnak is hívhatjuk. elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra.
Ajánljuk Platón ma? Naná, hogy Platón ma! Az Új Akropolisz Erénynek erejével novella- és esszépályázata 2013 Az Új Akropolisz Filozófiai Iskola a platóni Akadémia megalapításának 2400. évfordulóját egyéves rendezvénysorozattal ünnepli meg világszerte. Programsorozatunkban és ezévi pályázatunk kiírásában is a Platón tárgyalta legfontosabb gondolatokból kiindulva, az emberi élet alapvető kérdéseiben vizsgálódva keressük az életet teljesebbé tevő elveket és célokat. Ezek mentén megszülethetnek bennünk a lehetséges stratégiák a mindennapjainkban felmerülő számos konfliktus kezelésére, döntéshelyzetek és nehézségek jó megoldására. Mindezek lehetővé teszik, hogy a „bölcsesség keresése” távoli célból megfoghatóvá, életmóddá váljék. A választható témakörök, amelyek egyikéhez a novellák vagy esszék mondanivalójának kapcsolódnia kell: 1. Végy mintát a jóból! Az ógörög areté szó erényt, kiválóságot jelent. Az emberre jellemző kiválóságot Platón a megértéshez, valamint a Jó tudásához társítja. Az összes, látszólag különböző erényünk mögött ez az egy idea rejlik, amely kulcsot ad az ember kiteljesedéséhez. De vajon tudjuk-e, mi a jó? Az élet valós helyzeteiben mi segít abban, hogy mi a helyes akár önmagunkkal, akár másokkal kapcsolatban? Mi segít megfelelően választani? Mik a jó döntések következményei? És ha nem a legjobb utat választottuk, hogyan helyesbíthetünk utólag? Kapcsolódó olvasmányok: Platón: Kharmidész, Gorgiasz, Prótagorasz, Menón Kapcsolódó kiállítás: Az Új Akropolisz Platónról szóló kiállítása/Az erény négy arca című tabló 2. Élj megfontoltan! Platón egy teljes, kalandos és tanulságos túlvilágleírást hagyott ránk műveiben. Mitikus jellegű beszámolóiban nemcsak a Lélek halhatatlanságáról tanít, de ő a legismertebb nyugati szószólója a ma keleti gondolatként ismert reinkarnáció tanításának is. Értelmezésében a Sors szeszélye ismeretlen fogalom. Minden ember ura és alkotója saját életének, és jó- vagy balsorsa attól függ: a döntő pillanatokban mennyire választ megfontoltan. Ki szövi a sorsunk fonalát? Mitől függ, milyen az életünk? Kapcsolódó olvasmányok: Platón: Phaidón, Az állam/Ér mítosza Kapcsolódó kiállítás: Az Új Akropolisz Platónról szóló kiállítása/Egyszer élünk? Platón szerint nem! című tabló 3. Barlanghasonlat ma Képzeljük el, hogy egy barlangszerű, föld alatti lakóhelyen, amelynek bejárata a világosság felé nyílik, emberek ülnek, gyermekkoruk óta megkötözve, és még a fejüket sem tudják elfordítani. Előttük a barlang fala, hátuk mögött, fentebb tűz világít, a tűz előtt pedig néhányan különböző tárgyakat hordoznak. A megkötözött emberek önmagukat és egymást sem látják, csak a tárgyak árnyékait, ezért azt hiszik, az árnyjáték a valóság. Vajon mi lenne, ha egyikük rájönne, hogy a valóság nem az, amit eddig annak gondolt? Kapcsolódó olvasmányok: Platón: Az állam/Barlanghasonlat Kapcsolódó kiállítás: Az Új Akropolisz Platónról szóló kiállítása/Barlanghasonlat című tabló További információk és pályázási feltételek: http://palyazat.ujakropolisz.hu/ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|