Filo-Café

A győzelem művészete nem a másokon aratott győzelemről szól, hanem arról, hogyan tanulhatjuk meg legyőzni mindazokat az akadályokat, amelyek meggátolják, hogy emberként kibontakozzunk. Arról szól tehát, hogy hogyan ismerjük fel azt, kik vagyunk, és kik nem vagyunk, mi az, amit mások akarnak tőlünk és mi az, amit a saját Lelkünk, a saját Sorsunk akar. Hogyan szabaduljunk meg mindattól a sártól, nehezéktől, amely valódi lényünket eltakarja, legyen szó világnézeti, gondolkodásbeli dolgokról vagy éppen félelmekről, amelyek meggátolják, hogy szembenézzünk nehézségeinkkel, legyőzzük testi, lelki, szellemi korlátainkat.

A győzelem művészete arról az ősi módszerről szól, amely révén ugyan nem válhatunk kiválasztottakká – hacsak a Sors ki nem választ –, de saját sorsunk hőseivé igen, hiszen mindenkinek a saját életében kell helytállnia, a saját lehetőségeit kiaknáznia. Talán nem is szabad mások sorsát, mások álmát követnünk, hiszen éppen az a lényeg, hogy önmagunk legyünk. Mint ahogyan a kőfaragásnak megvannak a technikái, eszközei, de végül mindenkinek a saját szobrát kell kifaragnia a saját kövéből.

A győzelem művészete tehát a legemberibb művészet, hiszen a célja az emberré válás. Nem akarunk sem istenek, sem szuper lények lenni, csak emberek a fogalom legnemesebb értelmében; emberek, akik felelősek önmagukért, sorsukért és a világért, amelyben élnek, és amelynek alkotói.

Röviden erről szól a győzelem művészete és erről fog szólni a szeptemberi Filo-Café előadás, melyet a megszokott módon beszélgetések követnek.

Várunk szeretettel új helyen és új időpontban!

A Filo-Café csapata