Filo-Café

A sors törvénye – keleten a Karma törvényének mondják – talán az egyik
legérdekesebb filozófiai kérdés, mely valaha foglalkoztatta az
emberiséget. Minden világképnek megvan a maga nézete erről,
kimondva-kimondatlanul mindenki hisz valamiben.

Három szélsőséges nézet létezik ebben a kérdésben. Az első, a modern,
a tudományos elképzelés, mely szerint az ember életét a véletlenek
sorozata határozza meg. Ennek a nézetnek az alapja az a gondolat, hogy
nem létezik olyan természeti, matematikailag leírható törvény, amely
bizonyíthatóan meghatározná az egyén, egy közösség vagy éppen egy
civilizáció életútját. Ennek a nézetnek a veszélye, hogy tagad minden
törvényszerűséget, tehát nem is érdemes kutatni azt, ami nem is
létezik. Márpedig a kutatás, a megismerés lehetősége és vágya nélkül
nem szerezhető meg semmiféle tudás.

A második szélsőség a teljes fatalizmus, amikor mindent előre
meghatározottnak tekintünk. Hihetjük azt, hogy a születési
horoszkópunk tökéletesen meghatározza életünk minden várható
eseményét, vagy hihetünk bármi másban, a lényeg, hogy az egyén
szabadságának, a döntés szabadságának ez a nézet semmi esélyt sem ad.
Ez arra ösztönözhet, hogy kutassunk, de elveszi az egyén felelősségét
sorsának alakításában, alakulásában. Az, aki nem ismeri fel
felelősségét, az nem is akar fejlődni, nem akar majd jobban dönteni,
nem fog arra törekedni, hogy önmagát jobbá tegye.

A harmadik szélsőség az, hogy az ember bármit megtehet, bármit
elérhet, csak akarnia kell, csak meg kell ismernie azt a mágikus vagy
egyéb formulát, amely révén hatalmat nyer önmaga és talán mások sorsa
fölött is. Ez viszont túlzott önteltséghez vezethet, aki ebben hisz,
könnyen eshet abba a hibába, hogy már nem is keresi, hogy mi a jó,
csak az érdekli, hogy neki mi a jó. Végső soron ez az a viszonyulás,
amely világunkat a totális környezeti katasztrófába sodorta.

Hol az igazság? Talán, mint mindig, az arany középutat kell keresnünk.
El kell ismernünk, hogy léteznek törvények, még ha ezek nehezen
megismerhetőek is. El kell fogadnunk az egyén felelősségét, hogy
akarjunk változni, változtatni, és látnunk kell, hogy mire idáig
jutottunk, van jó pár dolog, amin nem tudunk, vagy éppen nem szabad
változtatnunk.

Ilyen kérdésekről lesz szó következő Filo-Café beszélgetésünk során.