7. könyv
A nevelésről
„…a helyes nevelés lényege, hogy képes a testet és a lelket a lehető legszebbé és legkiválóbbá fejleszteni.” 788 c
„…a kisgyermekek testi és lelki nevelésénél egyaránt éjjel-nappal gondozni kell és mozgásban kell tartani őket (…) ha lehetséges volna, úgy kellene élniük, mintha egyfolytában hajóznának (…) amikor az anyák el akarják altatni álmatlan csecsemőjüket, nem nyugalommal, hanem mozgatással próbálkoznak, a karjukban ringatva a kisdedet, és nem csenddel, hanem dallal igyekeznek hatni rá” 790 c–e
„Ha a lélek a gyermekkortól fogva félelmek között él, még fogékonyabbá válik a félelmekkel teli élethez (…) ezzel szemben a bátorság gyakorlásának nevezhetjük azt, ha kora gyermekségünktől fogva legyőzzük a bennünket elfogó félelmet és rettegést.” 791 b–c
„…a kényeztetés elégedetlenkedő, indulatos és kicsiségekre is ingerlékeny jellemet alakít ki a gyermekekben; ennek ellentéte viszont, a kíméletlen, zsarnoki szigor alantassá, szolgalelkűvé, embergyűlölővé, egyszóval társas életre alkalmatlanná teszi őket.” 791 d
„Az a kérdés, milyen művészet légkörében nőtt fel az ember gyermekségétől kezdve addig az életkorig, amikor már kialakult és nem változik tovább a gondolkodása: ha a mérték és rend múzsájának körében, akkor ennek ellentétét még hallani se szereti, és alantasnak tartja; ha ellenben a népszerű, fülbemászó dallamok légkörében, akkor hidegen hagyja őt az ellenkező jellegű muzsika, és unalmasnak fogja azt találni (…) ami a gyönyörűséget illeti, e tekintetben egyik sincs fölényben a másikkal szemben, az egyik sokkal jobbá és nemesebbé, a másik hitványabbá és közönségesebbé teszi az ő légkörében nevelkedetteket.” 802 c–d
Játék és törvények
„…a játékok jellegétől függ: maradandók-e a törvények vagy sem. Ha a játékok kérdését sikerül örökre rendezni, hogy ugyanazok mindig ugyanazokat a játékokat mindig ugyanúgy és ugyanazon szabályok szerint játsszák, és ugyanazon játékokban találják kedvüket, akkor ennek eredményeképpen a komoly dolgokra vonatkozó törvények is változatlanul fognak megmaradni. Ha ellenben a játékokat megbolygatják, újításokat vezetnek be, mindig újabb változtatásokkal próbálkoznak, és sohasem ugyanazt kedvelik a fiatalok, akkor nem is uralkodhat állandó közmegegyezés abban a kérdésben: mi az illő és mi nem – akár a testtartásról, akár bármi egyébről van szó –, hanem az az ifjú részesül közmegbecsülésben, aki mindig valami újat talál ki, és olyasmit hoz be, ami alakban, színben vagy más effélében eltér a megszokottól. Márpedig ennél nagyobb ártalom nincs az államra nézve. Mert észrevétlenül megváltoztatja az ifjúság jellemét, és azt eredményezi, hogy megvetik a régit, ellenben megbecsülnek mindent, ami új. Ennél a nézetnél pedig nincs nagyobb átok egy állam számára” 797 b–c
Állam és polgára
„…a magánélet viszonyainak helyes szabályozása nélkül hasztalan remélhetik, hogy a közügyek törvényes rendezése szilárd és állandó lesz…” 790 b
„… ha az ifjak gondozása és nevelése a helyes úton halad, akkor az állam hajója biztosan siklik előre.” 813 d
„…egész államunk: utánzás – a legszebb és legjobb utánzása (…) a legszebb drámán dolgozunk, amit természet szerint csak az igazságnak megfelelő törvény képes megalkotni…” 817 b–c
„…a törvényhozóknak egész és nem félmunkát kell végeznie. Márpedig ha csak a férfinemmel törődik, a női nemnek ellenben engedi, hogy fegyelmezetlen életet élve költekezzen és csak a maga kényelmével törődjön, akkor a tökéletesen boldog életnek csak a felét hagyja örökségül városára, holott kétszer annyit érhetne el.” 806 c
Gyönyörök és fájdalmak
„…a helyes életnek sem a gyönyöröket sem szabad hajhásznia, sem pedig a fájdalmakat teljesen elkerülnie, hanem a középutat kell választania (…) csendes derűnek neveztem - ezt tartjuk valamely égi hang sugallatára, teljesen találóan, az istenség állapotának is. Erre az állapotra kell törekednie annak, aki az istenséghez hasonlatos igyekszik lenni.” 792 d
„…mindenkinek kerülnie kell a csupa gyönyörből és csupa fájdalomból álló életet, s középúton kell járnia.” 793 a
Tartsd szem előtt…
„…a változás a legveszedelmesebb dolog a világon: az évszakokra éppúgy érvényes ez, mint a szelekre, az étkezési és életvezetési szokásokra vagy a lelkiállapotokra…” 797 d
„…természettől fogva minden páros tagunk körülbelül azonos értékű, mi magunk tesszük őket különbözővé a rossz szokás és helytelen használat által. 794 e
„…az emberi dolgok ugyan nem méltók rá, hogy túlságosan komolyan vegyük őket, de mégis komolyan kell vennünk őket; s ez bizony elég szerencsétlen helyzet.” 803 b
„Játszva kell leélnünk életünket: játéknak kell felfogni az áldozást, azt éneklést és a táncot, melynek az a lényege, hogy az ember meg tudja vele nyerni magának az istenek kegyét, ellenségeit pedig távol tarthatja és harcban legyőzheti.” 803 e
„Akinek számára fontos az élete és szellemi tevékenysége, az a lehető legtöbb időt tölti ébren, s csupán annyit szentel az álomnak, amennyi egészségének szükséges. Ez pedig nem sok, ha az ember jól szoktatja magát.” 808 b–c
„…a nevetséges nélkül a komolyat – s egyáltalán ellentéte nélkül semmit – sem lehet megismerni, ha valaki igazi belátásra akar szert tenni. Csinálni azonban nem szabad mindkettőt, ha csak egy kissé is részesülni akarunk az erényben; hanem épp azért kell mindkettőt megismerni, nehogy tudatlanságból valaha is olyat tegyünk vagy mondjunk, ami nevetséges” 816 e
„…egyetlen téren sem a teljes járatlanság a félelmetes, és nem az a legnagyobb baj, hanem a sokat tudás meg a mindenhez értés helyes irányítás nélkül: ez sokkal nagyobb csapás.” 819 a
8. könyv
Lélek és test
„…a lélek és a test számára az együttlét semmiképpen sem jobb a szétválásnál…” 828 d
„A gyönyöröket tétlenségre kárhoztatva kell minél erőtlenebbé tenni, miközben mindazt, ami erejüket növelhetné és táplálhatná, munka és fáradozás által a test más részei felé terelni.” 841 a
Hogyan viszonyuljunk embertársainkhoz?
„A boldog élet feltétele először is az, hogy ne sértsünk meg másokat, s mások se kövessenek el igazságtalanságot velünk szemben. (…) Ezt tökéletesen elérni másképpen nem lehet, csak ha tökéletesen jók és derekak leszünk. Ez a helyzet a várost illetőleg is: ha jó és derék, békés élet, ha ellenben hitvány és gonosz, kívülről és belülről háború az osztályrésze.” 829 a
„…a határköveket senki ne mozdítsa el helyükből (…) Inkább próbálja meg az ember a legnagyobb sziklát elmozdítani helyéből, mint azt a kis követ, mely a barátságot és a gyűlölséget választja el egymástól, s melyet eskü alatt őriznek az istenek!” 843 a
„…ártani nem nehéz dolog, s minden ember képes rá; használni és segíteni ellenben, erre már nem mindenki képes.” 843 c
„… ne nyúljunk ahhoz, amit nem magunk ültettünk.” 845a
Idézetek Platóntól
Törvények, 7. és 8. könyv
Szerző