Tizedik tavaszi madármustra

Az Új Akropolisz Természetvédelmi Csoportja tizedik éve gondoskodik madárodúk kihelyezéséről és ellenőrzéséről a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban. A minden érdeklődő előtt nyitott májusi odúellenőrzés több látványossággal örvendeztette meg a túrázókat: fészekkezdemények, tojások és cinkefiókák fogadták őket a tavaszi jóidőben.

Igazi ünnepi hangulatban várták az Új Akropolisz polgári természetőrei és lelkes önkéntesei az idei madármustrát 2019. május 12-én, a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban. Ez volt a tizedik tavasz,hogy összegyűltek a természetbarátok és szemügyre vették a Kutya-hegyen kihelyezett, immár húsz madárodútelep pihés-tollas, csivitelő lakóit.

Az elmúlt hetek szeszélyes időjárása miatta vártnál kevesebb fióka kuporgott a mesterséges madárkuckók mélyén, panaszra azonban mégsem lehetett oka a csapatnak, hiszen több odúban is épülő fészek nyomaira bukkantak. Még természet is kedvezett,és a madármustra verőfényes napsütésben vette kezdetét.A természetőrök bátran – és a tavaszi időszakban kötelezőgondossággal és körültekintéssel – bekukkantottak a faládikók fedele alá. Öt odúban két–három hetes, tollasodó cinkefiókák lapultak, míg néhány másik költőalkalmatosság cinketojásokat, vagy éppen kék színben pompázó légykapó tojásokat rejtett.

A polgári természetőrök segítségével az önkéntesek betekintést nyerhettek a nyomolvasás rejtelmeibe is, miközben megismerkedtek a Szénások különleges élővilágával. A fiatalabb természetbarátok nagy segítséget jelentettek a lombokkal fedett odúk megtalálásában, szemfülességükkel be is zsebeltek jó néhány elismerést. Szokásosan másfajta teendője is akadt a csapatnak. Nemcsak a madárbúvóhelyeket fürkészték, az út közben talált hulladékokra is figyeltek, amelyek nemcsak a táj képét csúfították el, de például az alumínium és műanyag palackokból kioldódó anyagok az élővilágot is károsítják.Az összeszedett csomagolópapírok, palackok és sörösdobozok végül az önkéntesek hátizsákjában utaztak a következő szemetesekig.

Elkélt a gondoskodó kéz, csekély odafigyeléssel és minimális erőfeszítéssel a nemzeti park kicsivel jobb otthona lett minden élőnek. És bár több odúban még csupán készültek a puha fészkek, remélhetően az őszi odúlesen már ezekben is a felcseperedett csivitelőerdei barátaink nyomai mesélik izgalmas történetüket.