Filo-Café

Tagadhatatlan, hogy mi emberek a fejlődés képességével együtt születünk, a fizikai növekedésünk, lelki érésre való képesség belénk van kódolva. Azt is tapasztalhatjuk, hogy társak nélkül, tanító környezet hiányában a lelki érés, az érzelmi és mentális fejlődésünk csak minimális, vagyis lényeges feltétel a közeg, amiben élünk. Ezzel koránt sem fedtük le a jelenséget, hiszen a fejlődésben kulcsfontosságú maga az ember, aki akarja a többet és a jobbat. El kell gondolkodnunk azon, hogy mi ez a több és jobb. Mit jelent számunkra a fejlődés? Mit jelent az élet értelmét kereső embernek, aki a változások mögött az okokat és a célokat is szeretné érteni. Ezen kérdésekre adott válaszunk adja az alapot a lényegi, szellemi, fejlődésünkhöz. Ugyanis az igazi fejlődés belülről indul, a belső központunkból, ahol legfontosabb céljaink, legnemesebb álmaink őrződnek.

„A fejlődés elkerülhetetlen: egy mozgásban lévő világban ami nem fejlődik, az hanyatlik.” (Jorge Angel Livraga)

A beszélgetés során olyan kérdésekre keressük a választ, mint például: Mihez/kihez mérjük a fejlődésünket? Hogyan viszonyuljak a magam és mások fejlődéséhez? Milyen tényezők segítik, illetve gátolják a növekedést? Vannak-e korlátai a fejlődésnek? Mennyiségi vagy minőségi növekedés a cél? Elképzelhető-e a fejlődés elkülönülve az emberektől vagy éppen a kapcsolatok által fejlődhetünk? Hogyan segíthetjük egymást a fejlődésben? A változás sokszor fájdalommal jár, de eközben megőrizhető-e a derű állapota? Milyen saját vagy híres fejlődéstörténeteket ismerünk (pl. művészetekből, varázsmesékből), amelyek segíthetnek, inspirálhatnak minket/másokat? Hátradőlhetünk-e valamikor is a fotelban, a beérkezettségünk érzete okán? Hagyunk-e nyomot, és milyen nyomot hagyunk magunk után?
Szeretettel várunk a beszélgetésre akár további kérdéseid, akár válaszaid vannak, de akkor is, ha csak meghallgatnád a bátor hozzászólókat!

A Café csapata