Filozófia egy életen át

Szinte elkerülhetetlen, hogy veszteségérzés kerít hatalmába, amikor elveszítünk egy szeretett embert. Ha a kapcsolat erős és mély volt, az érzés mit sem csökken attól, hogy az illető idős korában, természetes halállal távozott az élők sorából. Ez független attól is, hogy egyébként hogyan viszonyulunk a halálhoz. Mindennek a végét látjuk-e benne vagy csupán egy kapu átlépését, amely egy másik létsíkra nyílik. A nagy gondolkodók közül többeket megemlíthetünk, akiket foglalkoztatott az elmúlás kérdése, és akik a halált az élet szerves részének tartották. Platón egy egész párbeszédet szánt arra, hogy igazolja a lélek nehezen bizonyítható örök mivoltát és ciklikus visszatérését a földi létbe. Nincs a világon olyan hagyomány, amely ne akarta volna enyhíteni az ember szenvedését a végső búcsú idején, és segíteni jobban megérteni a halállal végződő élet rejtélyét.

A veszteség további dimenziót is ölthet, ha alkotóemberről van szó, akinek többé már nem élvezhetjük újabb műveit. Delia Steinberg Guzmán esetében az alkotás könyvekben, cikkekben, előadásokban öltött formát, amelyekben a filozófiát mint életmódot igyekezett közelebb hozni a mai emberhez, és segíteni ennek átültetését a mindennapi életbe. Éles szemmel figyelte korunkat és az emberiséget, arra törekedett, hogy rávilágítson gondjaink okaira és – ami ennél is fontosabb – a lehetséges orvoslásukra. Ő is, akárcsak szellemi elődje, Jorge Ángel Livraga, az egyénben látta a megoldás kulcsát. Ha az ember tudna mértékletesebbé, igazságosabbá válni, ehhez méltó világot is teremthetne maga körül és hagyhatna örökül gyermekeinek, az eljövendő generációknak.

Ebben nagy segítségére lehet a gyakorlati filozófia. Delia Steinberg ezt olyan erős gyökérnek tartotta, amely ellenállóbbá tehet minket az élet megpróbáltatásaival szemben, stabilabbá a viharokban és nyitottabbá az élet minden síkon nyújtotta lehetőségeire. Arra tanít, hogyan élhetünk nem támasztva elvárást a környezetünkkel szemben, keresve az emberek és dolgok fénylő oldalát, a velünk történtek mélyebb okait. Tanít úgy élni, hogy boldogságunkat tartósabb érzelmekhez és nézetekhez kötjük, és lehetőségeinkhez képest másokkal is megosztjuk, amire rátalálunk. Mindezekhez és sok minden máshoz is útmutatást adtak Delia Steinberg írásai és szavai.

Nézeteivel, életmódjával nem volt mindennapi jelenség. Közzétett munkái mellett élete és energiája legnagyobb részét az Új Akropolisz filozófiai iskolának és tagjainak szentelte. Megértő és szigorú is volt egyben, és nagylelkűségre biztatott, amelyben világunk jobbá válásának egyik nélkülözhetetlen erényét látta. Ha életműve le is zárult, szellemi öröksége tovább fog élni egészen addig, ameddig lesznek olyanok, akik követik példáját.