Nemzetközi elnök (1991–2020)

Tiszteletbeli elnök (2020–2023)

Delia Steinberg Guzmán

Delia Steinberg Guzmán 1943-ban született Argentínában, Buenos Airesben, Madridban hunyt el 2023-ban. 1972-től Spanyolországban élt és 1975-ben spanyol állampolgár lett.

Iskolái és végzettségei

Hatéves korában kezdte meg zenei tanulmányait, 17 évesen a Buenos Airesi Nemzeti Konzervatóriumban zongoratanári végzettséget szerzett.

Több éven át Flora Nudelman argentin zongoristától, később pedig Hubert Brandenburg orosz zongoraművésztől tanult.

A Buenos Airesi Egyetemen filozófiadiplomát szerzett, de számos más területen is továbbképezte magát. A kultúra és a nevelés, mint az emberi fejlődés eszközei iránti érdeklődésből részt vett régészeti, történelmi, zenetörténeti, valamint bioenergetikai gyógyászati és más természetes gyógymódokról szóló szakképzéseken.

Zenei munkássága

Tízéves korában szerepelt először nyilvánosság előtt. Ettől kezdve számos alkalommal hívták fellépni állami és civil szervezetek, például a Keresztény Fiatalok Egyesülete, az Argentin Fiatal Művészek, a Kulturális és Művészeti Athenaeum, az Új Zenei Értékek, a Harmonicus Egyesület, az Argentin Köztársaság Oktatási Minisztériumának kulturális főosztálya, a Zenei Rendezvényiroda és más nyilvános- vagy magánintézmények.

Számos koncertet adott különféle hangversenytermekben, valamint a rádióban és a televízióban Argentínában és más dél-amerikai országokban. Fellépéseinek kitűnő sajtóvisszhangja volt.

Maurice Ravel halálának 30. évfordulója alkalmából újságírókkal és más művészekkel együtt 1967. július 7-én részt vett a művész tiszteletére rendezett megemlékezésen, amelyet az Argentin Mérnökök Intézetében rendeztek meg.

A zenetanulás elősegítésére 1988-ban megalapította a nemzetközivé fejlődött Trisztán Zenei Intézetet, ahol zongorázni tanított. Az intézet jelenleg Spanyolországban, Brazíliában, Franciaországban, Izraelben és Németországban tevékenykedik.

Spanyolországban emellett előadásokat is tartott a zenéről, többek között J. S. Bach, W. A. Mozart, R. Wagner, F. Chopin és R. Schumann életművéről.

Az új zenei értékek támogatásának jegyében 1982-ben megalapította a róla elnevezett nemzetközi zongoraversenyt – amelynek zsűrizésében is részt vett –, hogy ösztönözze az ifjú hivatásos zeneművészeket. A Delia Steinberg Nemzetközi Zongoraversenyt évenként rendezik meg Madridban, és a világ minden tájáról odasereglenek az ifjú zongoristák.

Oktatási és kutatási tevékenysége

1966-tól tanulmányozta az Új Akropolisz Filozófiai Iskola teljes tananyagát az alapító, Jorge Angel Livraga professzor haláláig az ő vezetésével. Miután oktatóvá vált az intézményben, filozófiatörténetet, erkölcsfilozófiát, szimbolizmust, vallástörténetet, keleti filozófiát, pszichológiát, metafizikai esztétikát, szónoklattant tanított, valamint a szervezet többi kurzusát is, és folyamatosan jegyzeteket készített ezekhez a kurzusokhoz.

Emellett rendszeresen továbbképzéseket tartott az Új Akropolisz többi oktatójának.

Az elmúlt évtizedekben előadásokat és szemináriumokat tartott több európai, amerikai és ázsiai országban a következő témákban: „Az ókori civilizációk közös jellemzői", „A szenvedésről és okairól", „Az ember és a világegyetem eredete az ezoterikus hagyományok alapján", „Az asztrológia értelmezési kulcsai", „Életre való filozófia", „Fiatalok szorongása", „Asztrológia és pszichológia", „Világnézet, életmód és vallás az ókori Egyiptomban", „Santiago beavatási útja", „A templomosok öröksége", „A nő metafizikai szépsége", „Hagyomány és idő", „Zeneterápia", „Színterápia" stb.

1977 óta történetpályázatot szervezett Spanyolországban, ahol az irodalmi élet kiemelkedő személyiségeivel együtt maga is zsűrizett.

1972-től 1991-ig az Új Akropolisz spanyolországi elnöke volt, ezidő alatt a szervezet kulturális tevékenysége az országnak több mint 30 városára terjedt ki.

Ezekben az években fellendítette az egyesület tevékenységét az oktatás-kutatás számos területén:

Gyerekeknek és kamaszoknak szervezett programok: táborok, kirándulások, meseelőadások, a filozófiába bevezető nevelési tanműhelyek.
Az orvoslás és természetgyógyászat terén megvalósuló képzések: folyamatos képzési és kutatási program orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak és terapeutáknak, amelyen a résztvevőknek az akupunktúra, a lézerterápia, a homeopátia, a magnetoterápia és a bioenergia neves szakemberei tartanak foglalkozásokat.
Szociális tevékenységek szervezése: ide tartoznak az önkénteseknek szóló képzések és foglalkozások, amelyek elvégzésekor részt vállalhatnak a környezetvédelem, a társadalmi segítségnyújtás, a baleset-, katasztrófa- és állatvédelem munkájában együttműködve az adott szakterület hivatásos dolgozóival.

A programok országos és nemzetközi szinten egyaránt jelentős visszhangot keltettek.
1975 és 1991 között az Új Akropolisz európai tevékenységeinek koordinátora volt. 1991-ben, Jorge Angel Livraga Rizzi, az Új Akropolisz alapítójának halála után megválasztották a szervezet nemzetközi elnökének. Ettől kezdve több mint 50 országban irányította és koordinálta az Új Akropolisz kulturális és oktató tevékenységét.

Megjelent írásai

Számos cikke jelent és jelenik meg folyóiratokban és újságokban filozófiai, zenei, történelmi és széles körű kulturális témákban.

1972-ben elindította a Kulturális füzetek című spanyol folyóiratot, amelyben sok cikke és cikksorozata jelent meg, többek között a Magunk közt, A nap végén, a Mesélnék egyet vagy a Felmerül a kérdés, azzal a céllal, hogy a filozófia gyakorlati alkalmazását elősegítse a hétköznapi életben.

2000-től a Szfinx című kulturális folyóirat főszerkesztője volt, amelynek nagy olvasótábora van Spanyolországban és Latin-Amerikában.

Könyvei és kézikönyvei

Több mint harminc könyve és kézikönyve jelent meg spanyolul a gyakorlati filozófia, a pszichológia, az ókori civilizációk, az asztrológia stb. témakörben, melyeket lefordították francia, angol, német, orosz, portugál, görög, magyar és más nyelvekre. Egyebek között:

Mája játékai (Madrid, 1. kiadás: 1980, 2. kiadás:1982)
Ma láttam (Madrid, 1983)
Azt mondták nekem (Madrid, 1984)
A mindennapok hőse (Madrid, 1. kiadás: 1996, 2. kiadás: 2002)
Platói szerelem, testi szerelem (Lima, 1998)
Hinni kell a reinkarnációban? (Lima, 1999)
Miért kell optimistának lenni? (Lima, 1999)
Választani tudni (Lima, 2002)
A nő metafizikai szépsége (Lima, 2002)
A nő lelke (Madrid, 2002)
Szabadság és kötöttség (Madrid, 2002)
A jellem és a csillagok (Madrid, 2002)
Gyakorlati ezotéria (Madrid, 2002)
Az élet a halál után (Madrid, 2002)
Az önismeret iránytűje (Madrid, 2004)
Életre való filozófia (Madrid, 2005)
Gondolkodjunk és érezzünk... de hogyan? (Madrid, 2005)
Tényleg szabadok vagyunk? (Lima, 2005)
Füveskönyv (Lima, 2007)

Magyarra fordított cikkeit lásd itt: Delia Steinberg Guzmán írásai

1995 óta felelős kiadója volt az Évkönyvnek, amely bemutatja az Új Akropolisz tevékenységeit mind a 48 országban, ahol a szervezet jelenleg képviselteti magát. Ebben az olvasó elé tárta a szervezet tevékenységeit és az általa szervezett programokat a kultúra, a természetvédelem, a zene, a gyógyászat, a harcművészetek valamint a szociális kérdések terén, a rá oly jellemző egység és sokszínűség szellemében, és azzal a lendülettel és elhivatottsággal, amely negyvenéves munkásságát jellemezte.

Az Évkönyv spanyol és angol nyelven jelenik meg, és a szervezet világszerte terjeszti magán és intézményi úton egyaránt.

Elismerések

Az Új Akropolisz elnökeként végzett munkásságáért 1980-ban a Francia Tudományos Akadémia támogatásával megkapta az Oktatási és Művelődési Akadémiai Társaság Művészeti, Tudományos és Irodalmi Ezüstkeresztjét.

Egész életében fáradhatatlanul és meggyőződéssel hirdette a filozófia humanista és szellemi értékeit. Közérthetősége és derűje emberek ezreinek adott ihletet nyelvi és kulturális különbségektől függetlenül. Aki csak ismerte, az emberség és a bölcsesség példájaként tekintett rá, tagadhatatlanul kivételes ember volt.

Elnökségi levél

A filozófia szerepe a válságban

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne foglalkozzunk a gazdasági válsággal, amely világszerte sokféleképpen sújt megannyi embert.

Egyrészt szembesültünk azzal, hogy az utóbbi évtizedek társadalmi-gazdasági modelljéből adódóan, az anyagi fejlődés ciklusai nagyobb hatást gyakorolnak életünkre, mint gondoltuk vagy szerettük volna.

A válság ugyanakkor rávilágított arra, hogy az embernek az anyagiakon kívüli értékei is vannak, amelyekre támaszkodni tud a nehéz időkben. Éppen az életmóddá tett filozófia segít újra feltenni az egyetemes kérdéseket és feleleveníteni az örökérvényű válaszokat is, amelyeknek az idő múlása sem csökkentette az értékét, sőt.

Továbbra is talány számunkra, kik vagyunk, miért vagyunk a világon, mi a szerepünk az élet napról napra szövődő históriájában.

Szomorú lenne, ha úgy vélnénk, hogy egyetlen rendeltetésünk a középszerű, esetleg kissé magasabb életszínvonalú túlélés, vagy kincsek felhalmozása, amelyekkel nem is mindig tudunk mit kezdeni. A nélkülözhetetlen anyagi javakra valóban szükségünk van, azonban sokan vannak, akik annyi mindent birtokolnak, hogy azt el sem tudjuk képzelni, mégsem képesek elkerülni a fájdalmat vagy a boldogtalanságot.

Éppen ellenkezőleg, azok, akiknek pont a szükséges jutott, vagy néha még annyi sem, a valódi emberi értékek ápolásával és megerősítésével mély belső békére tettek szert.

Mint filozófusok és a helyes nézetek keresői, biztosan tudjuk, hogy a jó, a szép, az igaz és az igazságos ma is a boldogság elérésének nélkülözhetetlen feltételei.

A filozófiának és a boldogságnak sok közös vonása van.

A válságos helyzetek különleges lehetőségek arra, hogy felfedezzük ezeket az egybeeséseket, túljussunk a nehézségeken, és erkölcsileg valamint szellemileg növekedve felülmúljuk saját magunkat.

Érdemes felidézni a tudós-filozófus Albert Einstein figyelemreméltó szavait: „A válság a legnagyobb áldás, amely megeshet az emberekkel és az országokkal, hiszen a válság fejlődéssel jár. A kreativitás a szorongásból születik, ahogy a nap a sötét éjszakából. A válság szüli a találékonyságot, a felfedezéseket és a nagy stratégiákat. Akinek sikerül túljutnia a válságon, felülmúlja önmagát és nem szenved vereséget. Aki a válság számlájára írja saját ínségét és bukásait, önnön tehetségét töri meg, a megoldásoknál pedig jobban kedveli a nehézségeket. Válság nélkül nincsenek kihívások, azok nélkül az élet rutinná, lassú haldoklássá válik. Válság nélkül nincsenek érdemek sem. Hagyjunk fel az egyetlen veszedelmes válsággal, tudniillik azzal a tragikus helyzettel, amikor nem is akarunk harcolni azért, hogy felülkerekedjünk."

Ezekkel a gondolatokkal összhangban az Új Akropolisz a tehetség, a találékonyság és a lehetőségek mellé áll, amelyeket egy életigenlő filozófia nyújthat mindenkinek, hogy az egyéni törekvések jótékony hatást fejtsenek ki az emberiség egészére.