Kulturális Hírlevél 8. szám
2003. január

TARTALOM

• A következő félév programjai
• A filozófusok és a humor
• A filozófia mint életforma
• Információk

Kedves Olvasó!

A Hírlevél januári számát már előre elküldjük, mert szeretnénk derűt ébresztő filozófiai idézetekkel hozzájárulni az ünnepi hangulathoz. Lehet, hogy azok, akikhez Antiszthenész vagy Diogenész – az „őrjöngő Szókratész”, ahogyan az ókorban elnevezték – a szavait intézte, nem kerekedtek akkora jókedvre, inkább a válasz vagy megjegyzés szúrós oldalát érezhették. Ez általában így is van, amíg az ember egyedülinek érzi magát, és saját élete eseményeit mindennél fontosabbnak tartja. De ha megtanulnánk a filozófusok által javasolt tárgyilagosságot, ha önmagunkat is egy-két lépésnyi távolságról kezdenénk szemlélni, bizonyára gyakrabban nevetnénk el magunkat. Aki tud önmagán nevetni, az nem veszi túl komolyan saját magát, és észreveszi a többieket is, képes átélni mások örömét és bánatát. És ettől minden kétséget kizáróan sokkal rokonszenvesebb lesz mások szemében.

Egy ciklus végén – mint amikor egy év véget ér, és egy új elkezdődik – érdemes elgondolkodnunk azon, hogy mi is változik valójában. Igaz, hogy az év elnevezése, száma megváltozik, de ezenkívül a külső, felszínes változáson kívül történt-e belső, mélyebb változás? Milyen lesz a következő évünk? Ugyanazokkal az élethelyzetekkel állunk majd szemben, ugyanolyan nehézségekkel fogunk küszködni, mint tavaly és tavalyelőtt, vagy valamit megtanultunk, valamiben megerősödtünk és megváltoztunk, amiért az időtől jogosan várhatunk más lehetőségeket, jobb minőségű életet? Ezért egy ciklus végén mindig érdemes elgondolkodni azon, mit is fogunk tenni azért, hogy a következő évünk ne csak új, hanem valóban jobb legyen.

Ennek reményében mindenkinek boldog új és jobb évet kívánunk!

Deák Szilvia a magyarországi Új Akropolisz elnöke

 

 

A KÖVETKEZŐ FÉLÉV PROGRAMJAI

A januári számban a következő félévre tervezett programjaink olvashatóak. Reméljük, hogy talál közöttük saját érdeklődési körének megfelelőt, illetve hogy a programjainkat átható mindenkori filozófiai megközelítést közel érzi saját életfelfogásához.

BUDAPEST

Belépődíjak:
Az előadásokra: 400 Ft
A Meseház programjaira: 200 Ft
A kurzus díja: 1500 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.

Január 17. péntek, 19.00	A Gyűrűk Ura Egy gyűrű mind felett Tolkien álma és célja Ősi szimbolizmus modern köntösben
január 24. péntek, 19.00	Beszélgetés
január 31. péntek, 19.00	Az ismeretlen sztoikusok Önismeret római módra Egyszerűség a császári trónon – gazdagság a rabszolgasorban Hogyan hasznosíthatjuk mindennapi életünkben a sztoikus tanítást
február 7. péntek, 19.00	Beszélgetés
február 12. szerda, 18.30	Tudás és tett: aktív filozófia A filozófiai bevezető kurzus nyitó előadása
február 21. péntek, 19.00	A világ legboldogabb embere – ahogyan az ókori görögök látták Apollón és Zeusz jósol Alvilágjárás – egy út a boldogság felé? Közel a természethez, közel az emberhez, közel az istenekhez
február 28. péntek, 19.00	Beszélgetés
március 7. péntek, 19.00	A tibeti halottaskönyv – „Tibeti tanácsok halandóknak és születendőknek” A halál utáni életről szóló tibeti tanítás A sors törvénye: élet és halál körforgása Csapdák és lehetőségek a megszabadulás útján Halotti szokások és szertartások Tibetben
március 14. péntek, 19.00	Beszélgetés
március 28. péntek, 19.00	Egyiptom – Ízisz és Ozirisz Egyiptom: a misztériumok földje Hórusz és Széth: a kettősségek harca Hogyan lehet aktuális egy több ezer éves mítosz?
április 4. péntek, 19.00	Beszélgetés
április 11. péntek, 19.00, és 12. szombat, 9.00–13.00	Zene – a lélek gyógyszere (előadás és szeminárium) A zene jótékony és káros hatásai Tetszik, vagy nem tetszik – ez itt a kérdés? A zene és a világegyetem törvényeinek harmóniája Tanuljunk meg zenét hallgatni
április 25. péntek, 19.00	Gépek az ókorban – tervezők és feltalálók Ember a gép mögött Ókori gépek, amelyek a 20. században keltek újra életre „Környezetbarát” technológiák – Milyen szemléletmód tette lehetővé?
május 9. péntek, 19.00	Paracelsus gyógyít A gyógyítás alappillérei Harc a tudatlanság ellen Fűben, fában… emberben az orvosság
május 16. péntek, 19.00	Beszélgetés
május 23. péntek, 19.00	„Van királyi út!” Az életet uraló matematikai törvényszerűségek A matematika reneszánsza A fraktálok és a káosz a mítoszokban Tökéletes számok, tökéletességre törekvő emberek
május 30. péntek, 19.00	Beszélgetés
június 13. péntek, 19.00	A japán Nó-színház A japán színészmesterség Mi van a maszk mögött? Mélység a szórakoztatásban

A MESEHÁZ ELŐADÁSAI

január 18. szombat, 15.30	Holle anyó 4–8 éveseknek ajánljuk
február 15. szombat, 15.30	Berzsián és Dideki 7–12 éveseknek ajánljuk
március 8. szombat, 15.30	A tavasz (verses előadás) 4–8 éveseknek ajánljuk
április 5. szombat, 15.30	„Ha nézem a világot, a világ visszanéz.” verses, diavetítéses előadás Weöres Sándor, Szabó Lőrinc és mások verseiből 12–16 éveseknek ajánljuk
május 17. szombat, 15.30	A négyszögletű kerek erdő 7–12 éveseknek ajánljuk

GYŐR

Belépődíjak:
Az előadásokra: 400 Ft
A kurzus díja: 1000 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.

február 13. csütörtök, 17.00	Spárta Leónidasz: hősi élet – hősi halál Lükurgosz isteni törvényei „Máshol épületeket emelnek, mi embereket nevelünk.” Falanx – a spártai harcmodorról Előadó: Dr. Németh István Helyszín: Széchenyi Egyetem
február 27. csütörtök, 18.00	Tudás és tett: aktív filozófia Helyszín: Gyermekek Háza
március 1. szombat	GEA-akció
március 10. hétfő, 18.00	Héraklész kalandjai – győzni tanulni Az önismeret útján Mit tud a lernai Hüdra? A naphősök próbaadói A mítoszok és az asztrológia Előadó: Kassai Zita Helyszín: Gyermekek Háza
április 5. szombat	GEA-akció
április 24. csütörtök, 17.00	A szerelemről Shakespeare-rel A szem és a szív kapcsolata – a szerelem születése A szerelem nevelő ereje Shakespeare-nél Férfi és női szerepek a drámákban Szonettek a halhatatlanságról Előadó: Nyári Erzsébet, Szabados Éva Helyszín: Széchenyi Egyetem
május 15. csütörtök, 17.00	„Van királyi út!” – Az életet uraló matematikai törvényszerűségek A matematika reneszánsza A fraktálok és a káosz a mítoszokban Tökéletes számok, tökéletességre törekvő emberek Előadó: Apáti János Helyszín: Széchenyi Egyetem
május 17. szombat	GEA-akció
május 22. csütörtök, 17.00	Színek Színérzékelés orvosi szemmel A színterápia magyarázata A lélek színei Színes reneszánsz, avagy szimbolikus festészet Előadók: Kőnig Erika, Dr. Németh István Helyszín: Széchenyi Egyetem
június 10–16.	Ruhagyűjtési akció

GEA-csoportunk havonta munkálkodik a lakótelepi tavak megújításáért, valamint az árterek megóvásáért és tisztításáért.

SZEGED

Belépődíjak:
Az előadásokra: 250 Ft, diákoknak: 200 Ft
A kurzus díja: 1000 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.

február 6. csütörtök, 19.00	Spárta II. A múzsai nevelés szerepe Szent és profán a harcos társadalomban Apollón kultusza és fontossága Előadó: Papp Tibor
február 10. hétfő, 19.00	Tudás és tett: aktív filozófia A filozófiai bevezető kurzus nyitó előadása
február 13. csütörtök, 19.00	„Álom, mit nem lát soha szem” Álmaink és ideáink összefüggései Az álom szerepe életünkben Valóságlátásunk és képzelőerőnk kapcsolata Előadó: Mayer Márta
február 27. csütörtök, 19.00	Technológiai rejtélyek az ókorban Gigantikus építészet: hogyan nem építettek piramisokat? Szent földrajz és szent építészet – a szimbolizmus gyakorlati alkalmazása Fémművesség, üvegtechnika Előadó: Horváth Ferenc
március 13. csütörtök, 19.00	Jonathan Livingston, a sirály – művészeti előadás „Az a sirály lát a legmesszebbre, aki a legmagasabban repül.”
március 27. csütörtök, 19.00	Orvoslás Egyiptomban Receptek és gyógymódok Egyiptomban az Ebers-papirusz alapján Imhotep, az orvostudományok alapítója Az egyiptomi és görög orvoslás kapcsolata Hermész Triszmegisztosz Aszklépioszhoz szóló tanításai Előadó: Dr. Németh István
április 10. csütörtök, 19.00	Ji Csing – A változások könyve Sorskérdések és a szabad akarat A jóslatkérő ember választása Párhuzamok a kínai bölcseleti rendszer és a természet képei között Az emberi működés egyetemessége Előadó: Mayer Márta
április 24. csütörtök, 19.00	Gaia – az élő Föld „A civilizált emberiség nyolc halálos bűne” Az ember szerepe a Föld életében Egyedül van-e a teremtés koronája a világűrben? Előadó: Papp Tibor
április 24. szombat	Ártértisztítás, szemétszedés GEA ökológiai akció
május 10. szombat	Ártértisztítás, szemétszedés GEA ökológiai akció
május 22. csütörtök, 19.00	Az alkímia és az asztrológia kapcsolata „Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van...” Paracelsus, az alkimista gyógyító öröksége A fémek mint a lélek fejlődési állapotainak szimbólumai Az elemek embert formáló hatása Előadó: Kovács Mihály
június 5. csütörtök, 19.00	Zene – a lélek gyógyszere A zene jótékony és káros hatásai Tetszik, vagy nem tetszik – ez itt a kérdés? A zene és a világegyetem törvényeinek harmóniája Tanuljunk meg zenét hallgatni Előadók: Rusznák Laura, Sztanek Péter
június 19. csütörtök, 19.00	Aztékok Teszkatlipoka és Tollaskígyó: a harcos misztériumai Chichén Itzá – beavatási központ az őserdőben Labdajáték életre-halálra Előadó: Papp Tibor

A FILOZÓFUSOK ÉS A HUMOR

A karácsony és a téli napforduló csendes ünnepe után a szilveszter nagy kacagással és vidámsággal érkezik. Hogy Olvasóinknak is így fejeződjön be és kezdődjön el az éve, humoros filozófiai gondolatokat válogattunk. Ne úgy képzeljük el a bölcseket, mint akik magukba fordulva, savanyúan szemlélődnek. A filozófus – ahogy ezt régen sokszor megfogalmazták – többek között éppen a derűről, a nyitottságról és a humorérzékről ismerhető fel.

Az ókorban a „humor” szón különös módon nedveket értettek, amelyek a testben áramlanak, és fenntartják az ember testi és lelki jólétét. Ha jól meggondoljuk, valóban igaz, hogy a humor kell az egészséghez, sőt néha a túléléshez is…

Mondják, hogy a humor az élet sója, hiszen annyira nélkülözhetetlen – vagy inkább az lenne – ahhoz, hogy ne vegyük túl komolyan panaszkodásainkat vagy megoldhatatlannak tűnő, bár valójában gyakran csak vélt félelmetes helyzeteinket. Lehet olyan fűszere is az életnek, amely a sónál is többet ad: „megfűszerez” egy beszélgetést, egy unalmasnak, élettelennek tűnő szöveget. Mondják néha azt is, hogy a humor méz, mert megédesíti az életünket, elkergeti a keserűséget, a rosszkedvet.

A bölcsek humora egyszerre só, fűszer és méz. Persze nem hahotázós és viháncolós humorról beszélünk, hanem csendes, a sorok között megbúvó vidámságról, szójátékokról, csodálatraméltóan rövid és velős gondolatokról. Példaként két cinikus filozófustól, Antiszthenésztől és Diogenésztől válogattunk idézeteket. Ők szándékoltan nem bőbeszédűek, és amit mondanak, érezhetjük kicsit „szúrósnak”– hiszen gyengeségeinkre mutatnak rá –, de egyszerre gyógyítónak is, ha elgondolkodunk rajta.

A magyar nyelv ismeri a „derül” szót is, és talán ez illik a legjobban ezekhez az idézetekhez. „Derülés”-t és derűt kívánunk Olvasóinknak az új esztendőre!

Takács Mária

Antiszthenész

• Amikor egy ismerőse arról panaszkodott, hogy elvesztette feljegyzéseit, ráförmedt: „Írtad volna a lelkedbe, nem pedig papírlapra!”
• Egy ifjútól, aki egy szobrász modellje volt, és gyönyörű pózba állt be, megkérdezte: „Mondd, ha ez a szobor beszélni tudna, mit mondana, mire büszke?” – „A szépségére.” – felelte amaz. – „Na és nem szégyelled, hogy ugyanazon tulajdonság tölt el örömmel, amely egy lélektelen dolognak is sajátja?”
• „Figyelj oda ellenségeidre: hibáidat ők veszik észre először!”
• Azt javasolta az athéniaknak, szavazzák meg, hogy a szamarak valójában lovak. Amikor ellene vetették, hogy indítványa abszurd, így felelt: „Hiszen vannak köztetek képzetlen hadvezérek, akik attól hadvezérek, hogy megválasztották őket.”
• Diogenész, aki tőrt vitt magával, meglátogatta Antiszthenészt betegágyánál. A beteg felkiáltott: „Ki szabadít meg fájdalmaimtól!”, erre a másik elővette a tőrt, és így szólt: „Ez itt, ni.” – „Azt mondtam, a fájdalmaimtól, nem azt, hogy az életemtől” – felelte Antiszthenész.

Diogenész

• Egy alkalommal komoly beszédet mondott, de senki sem figyelt rá. Ekkor fütyörészni kezdett, mire az emberek köré gyűltek. Legorombította őket, hogy az ostobaságokra feszülten figyelnek, de a komoly dolgokra sajnálják az időt.
• Fényes nappal lámpást gyújtva járkált körbe, és ezt mondogatta: „Embert keresek.”
• „Öreg vagy már – mondta neki valaki –, lazíts hát!” „Na ne mondd – felelte. – Ha a stadionban futnék, akkor a célhoz közeledve lazítanom kellene? Nem éppen akkor kellene erőm megfeszítésével futnom?”
• Hégésziasz egyszer megkérte, adja neki kölcsön valamelyik művét. „Hégésziasz, ostoba vagy – mondta neki. – Hiszen ha fügét akarsz, nem érnéd be rajzolt fügével, hanem az igazit választanád. Az erény valódi gyakorlásától azonban eltekintesz, és az írott formájára törekszel.”
• Egy ember filozófiát akart nála tanulni, ő meg a kezébe nyomott egy heringet, és felszólította, hogy kövesse. Az egy idő után szégyenében eldobta a halat. Kis idő múlva találkoztak, és Diogenész nevetve mondta: „Barátságunk tönkrement egy heringen.”
• Amikor Kraneionban sütkérezett a napon, Nagy Sándor odalépett hozzá, és azt mondta: „Kérj tőlem, amit akarsz”, akkor azt felelte neki: „Ne álld el előlem a napot!”
• Egyszer valaki nekiment egy gerendával, és azután rászólt: „Vigyázz!” Erre ő: „Csak nem akarsz még egyszer nekem jönni?”
• Megkérdezték tőle, melyik állat harapása a legveszélyesebb. „A vadállatok közül a rágalmazóé, a háziállatok közül a hízelgőé” – felelte.
• Visszatért Olümpiából, és megkérdezték tőle, nagy tömeg volt-e. „Nagy tömeg volt, de kevés ember” – felelte.
• Egy ostoba embert pillantott meg, aki hárfát hangolt, és azt mondta neki. „Nem szégyelled magad, hogy ennek a fából készült eszköznek a húrjait össze tudod hangolni, de a lelkedet és az életedet nem vagy képes összhangba hozni?”
• Azt mondta, miként a szolgák az uruknak, úgy engedelmeskednek a hitvány emberek a vágyaiknak.
• Valaki azt mondta neki: „Nem vagyok alkalmas arra, hogy filozófiával foglalkozzam.” „Akkor miért élsz – kérdezte tőle –, ha nem törődsz azzal, hogy az életedet helyesen formáld meg?”

Az idézeteket A cinikus és a megarai filozófia című könyvből válogattuk. (Kossuth Könyvkiadó, 1994)

 

A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

Hogy lelked növekedjen…

Szoktasd magad hozzá, hogy naponta többször is „megállj” cselekvésed és munkád közben, hogy néhány percet a megfigyelésnek szánj. Tested legyen nyugodt, kényelmes tartást vegyél fel, hogy ne zavarjon… és figyelj, hallgass. Ne mozdulj, ne csapj zajt, az elmédben sem, és meglátod, hogy előtted, a közönséges halandó előtt, megnyílnak a rejtett dolgok. Ezeket nem kell világgá kürtölnöd, nem kell büszkélkedned vele, hanem meg kell bizonyosodnod a számtalan lény létezéséről és a világegyetemet fenntartó természeti törvényekről. Ha ezt megértetted, szerényebb leszel, és még inkább a szellemi dolgok felé fogsz hajlani.

Jorge A. Livraga az Új Akropolisz alapítója

 

 

INFORMÁCIÓK

Rövid hírlevelünk néhány „levélkét” tudott megmutatni. Ha szeretné látni a „fát” is, az Új Akropolisz nemzetközi és magyar szervezetét is megismerni, tekintse meg nemzetközi és magyar weblapjainkat.

Köszönjük figyelmét!

http://www.acropolis.org
http://www.ujakropolisz.hu

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

„Hírlevél” <info[kukac]ujakropolisz.hu (info[at]ujakropolisz[dot]hu)>

Ha a jövőben nem szeretné Hírlevelünket megkapni, kérjük jelezze a info[kukac]ujakropolisz.hu (szerkesztőségnek).

SZÉKHELYEINK:

• Budapesten: 1088 Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség). Telefon: 334-2756, hétköznap 16–21 óráig.
• Győrött: 9021 Munkácsy Mihály u. 1. II. em. Telefon: (96) 322-182, hétköznap 18–21 óráig.
• Szegeden: 6721 Berzsenyi u. 3. Telefon: (62) 452-183, hétköznap 18–21 óráig.