2004. hírlevél archívum

2004. hírlevél archívum admin 2016.04.19. kedd, 22:41

2004-es elektronikus hírlevelek.

2004.01 január

2004.01 január admin 2016.04.19. kedd, 22:41

Kulturális Hírlevél 19. szám
2004. január

TARTALOM

Januári programjaink
Világfa – Életfa
A filozófia mint életforma
Információk

Kedves Olvasó!

Ezúttal egy kicsit korábban, még az ünnepek előtt elküldjük jókívánságainkkal együtt a következő havi programjainkat ismertető hírlevelünket.

Ebben a hónapban sokszor láthatjuk a kisgyermek Jézust meglátogató Három Királyok képét. A Kelet bölcsei meghajolnak az új vallás megalapítója előtt. Mitikus találkozásról van itt szó: az ősi, a keleti civilizációkat felbecsülhetetlenül hosszú időkön át éltető vallások tudós képviselői és egy csecsemő között, akiben anélkül, hogy pompa vette volna körül, mégis felismerték a világ királyát. Ajándékokkal jönnek, mintha bölcsességükkel és gazdagságukkal segíteni akarnák őt nagy feladatában.

„»Megbántottak, megsértettek, legyőztek, kifosztottak.« Aki így gondolkodik, nem szabadul meg a gyűlölettől.
»Megbántottak, megsértettek, legyőztek, kifosztottak.« Aki nem így gondolkodik, megszabadul a gyűlölettől.
Mert a gyűlöletet nem a gyűlölet győzi le, hanem a szeretet. Ez örök törvény.
Sokan nem tudják, hogy azért vagyunk a világon, hogy összhangban éljünk. Akik megértik ezt, nem harcolnak többé.”

Egy gyermek, a leendő vallás nagy Mestere és a Három Bölcs meseszerű találkozása, valamint néhány száz évvel korábban egy másik vallás üzenetét elhozó Mester, Buddha szavai mögött hasonló tanítás rejlik. Az emberiség nagyjai sohasem gyűlölték egymást, sőt. A felszíni különbségek mögé láttak, így az új éra hajnalán a Kelet nagy máguskirályai is képesek voltak felismerni egy újszülött gyerekben az örök tanítást más ruhába öltöztető isteni küldöttet. Soha semelyikük sem buzdított arra, hogy vessék meg és pusztítsák el az Isten felé más formákon keresztül törekvő embereket vagy népcsoportokat. Az atrocitásokat és a másság gyűlöletét az elvakított követőik szorgalmazták. A nagy Mesterek inkább arra tanítottak, hogyan ismerjük fel a valódi értékeket, és hogyan tartson össze ember az emberrel, felismerve a kereső és fejlődő lelket a másik szemében. Mert ha az ember testvért látna a másikban, a szeretet ünnepe nem csupán néhány napig tartana, hanem egyre több napot világítana be, és talán egy napon arra a szintre emelkednénk, amelyen azok vannak, akik a jóságra és a megértésre az idők kezdetétől fogva, újra és újra tanítják az ember fiait.

Kellemes, szeretettel teli ünnepeket, és sok lehetőséget a szívből fakadó jó tettekre az új esztendőben!

Deák Szilvia
a magyarországi Új Akropolisz elnöke

JANUÁRI PROGRAMJAINK

BUDAPEST

Belépődíjak:
Az előadásokra: 400 Ft
A Meseház programjaira: 250 Ft
A kurzus díja: 1500 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.
Helyszín: 1088 Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség)

2004. január 9. péntek, 19.00	A RÓMAI CSALÁD A házi tűzhely kultusza Klasszikus családmodell: az anya- és apaszerepek A Vesta és a Matrona – az állam és a család központja A római nevelés jellemzői Előadók: Bernát Ottília, Rusznák György
2004. január 23. péntek, 19.00	ÉGIG ÉRŐ TEMPLOMOK Templom az emberben Genius loci: a hely szelleme Szakrális központok: Athén, Karnak, Teotihuakán Előadók: Császár Edina, Fraszt Magda

GYŐR

Belépődíjak:
Az előadásokra: 250 Ft
A kurzus díja: 1000 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.
Helyszín: Gyermekek Háza, 9021 Aradi vértanúk útja 23.

2004. január 22. csütörtök,
18.00

A RENESZÁNSZ MENEDZSER

Itália fénykorának vezetési elmélete és gyakorlata
Machiavelli: az uralkodás művészete
Lorenzo il Magnifico – Firenze mecénása
Az Urbinói Fejedelemség

Előadó: Kőnig Erika
Helyszín: Széchenyi István Egyetem, VIP terem

SZEGED

Belépődíjak:
Az előadásokra: 250 Ft
A kurzus díja: 1000 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.
Helyszínek: az Új Akropolisz Központja, 6721 Berzsenyi u. 3.
Alsóvárosi Kultúrház, 6725 Rákóczi u. 1.

2004. január 28. szerda,
20.00

JONATHAN LIVINGSTON, A SIRÁLY

művészeti előadás

Az előadás helyszíne: Alsóvárosi Kultúrház

Előadja: Az Új Akropolisz színjátszó köre

VILÁGFA – ÉLETFA

A magyar népmesék égig érő fája, vagy éppen a karácsonyfa egy olyan, a fához kapcsolódó nagy „jelképerdőnek” a részei, amelynek minden vallásban, kultúrában megtaláljuk a képviselőit.

A magyar népi hiedelemvilágban is fontos a fa, sőt szó szerint középpontnak is mondhatnánk, ugyanis a világ különböző rétegeit köti össze. A régi néphit szerint – amely a magyar ősvallás és a kereszténység elképzeléseit is magába ötvözte – az egész világmindenség három szintből épül fel: az alsó világ vagy Sárkányország a pokolhoz hasonlít, a felső világban egy tejtóban angyalok fürödnek, a középső világ pedig a mi emberi életterünk. Ahol ezek a világok összeérnek, ott a világvége. A fa tengelyként kapcsolja egybe a világokat, és ezzel lehetővé teszi azt is, hogy mozogjunk közöttük.

A magyarral rokon hiedelemvilágú észak- és közép-ázsiai népek szerint csak bizonyos személyek, a sámánok tarthattak kapcsolatot az emberen kívüli világokkal. A sámándobon is ábrázolták a fát, és a szertartás fő része az volt, amikor a sámán egy valódi, hét vagy kilenc bemetszésű faoszlopra mászott fel, és tudósította hallgatóságát, hogy most például a hatodik mennyországban köszönti a Holdat, a hetedikben a Napot, vagy a kilencedikben a legfőbb istennek hódol.

A világfát általában hét ággal ábrázolták, ami a hét bolygóra utalhat. Gyakran találkozunk azzal, hogy a világfa csúcsán a legfőbb isten vagy a Nap trónol. Van továbbá olyan hagyomány is, hogy a lombkorona egymillió levelére egy-egy ember sorsa van felírva. Egy ázsiai elképzelés szerint a gyerekek lelkei megszületésük előtt kismadárként pihennek a világfa ágain, ahonnan a sámánok hozzák le őket az emberek világába.

Karácsonyfa

Amikor karácsonykor gazdagon feldíszítjük a fenyőfát és az asztalnál gyertyát gyújtunk, időn és téren átívelő, örök szimbólumokat hívunk életre. Szinte ez az egyetlen olyan ünnepünk, amely azt is megérinti, aki nincs tisztában vallási és jelképes értelmével, és amely az áruházak pompázatos ajándékválasztéka, a mindent elborító kellemes karácsonyi jókívánságok hatására sem veszti el bensőségességét és melegségét.

Az illatozó fenyőfa testvéreivel együtt az erdőből kerül hozzánk, azonban a karácsonyfa-állítás hagyománya sokkal távolabbról érkezett Magyarországra. Még a 19. század első felében terjedt el német földről, ahova egyenesen a Paradicsomból érkezett. A középkorban ugyanis, amikor karácsony táján eljátszották az Ó- és Újtestamentum egy-egy részletét, Európa északi felén a fenyőfák helyettesítették a paradicsomi fákat.

A téli napforduló

A fenyő örökzöldje már önmagában eszünkbe juttathatná az élet állandó megújulását, de valójában az egész ünnep erre az újjászületésre utal. Már a „karácsony” szavunk is – amely nem magyar, hanem szláv eredetű – a legtöbb (bár nem egységes) értelmezés szerint a „fordulat”, az „átmenet” kifejezésekkel kapcsolatos, illetve összefügg a sötétséggel is. A Nap éves útján december 21-én bocsátja a legkevesebb fényt az északi féltekére. Eddig egyre hódított a sötétség, a természet levetette színes ruháit, és komor, hideg, csendes feketeségbe burkolózott, a következő naptól kezdve viszont már erőre kap a fény. A világosság és a sötétség harcában az élet kerekedik felül, amit minden kultúrában december 21-e körül ünnepeltek.

A rómaiak például ősidőktől fogva Saturnushoz kötötték az évfordulót, mégpedig nagy felfordulással, eszem-iszommal és ajándékozással (mai ünnepünk több elemét ezektől a saturnaliáktól örököltük). Az újjászülető Napot testesíti meg a perzsa Mitra napisten, a római időkben Mithrasként a legyőzhetetlen Nap születésének ünnepe (natalis solis invicti) kapcsolódott hozzá.

Az ezoterikus kereszténységben Krisztus azonosult a Nappal, és naphősként járta végig az évszakok útját. Születésének dátuma, december 25-e tehát szintén az új Nap születéséhez kötődik. Egy régi magyar népi imádság össze is kapcsolja Krisztust és a Napot:

„Fehér rózsa, Mária,
Úr tetőled születik,
Nap tetőled keletik…”

A karácsony napjától vízkeresztig tartó időszak, és az azt megelőző advent is igen gazdag volt néphagyományokban. A legtöbb szokásnak, mint például a karácsonyi asztal alá tett szalmának, a vacsorából megmaradó morzsáknak (amelyeket tavasszal kivetettek a vetőmaggal együtt a földre), az almának, diónak és fokhagymának bajelhárító, egészséghozó és termékenységvarázsló szerepet tulajdonítottak. A világosság térhódítása alkalmat adott arra is, hogy elűzzék a sötétben garázdálkodó rosszat és bajt. Ezek kiseprűzésére szolgált az aprószentek napi (december 28-i) vesszőnyaláb, amellyel házról házra jártak a pásztorok, vagy a bajokozók elrettentésére szolgáló korbács. A karácsony éjjelén merített vizet az „élet vizének” nevezték, és tisztító, betegségűző mosakodásra használták.

A regölés

Sajátos magyar népszokás a kereszténység előtti időkből származó, általában István napkor (december 26.) tartott regölés. A regösök énekeikkel végigjárták a falut, szerencsét, jó termést kívántak a házigazdának, és sokszor a házasulás előtt álló fiatalokat is „összeregölték”. A ráolvasásszerű rigmusok valószínűleg az ősmagyar sámánszertartások elemeit őrzik.

„Emitt keletkezik
Egy szép kerek pázsit,
Abban legelész egy
Csodafiúszarvas,
Csodafiúszarvasnak
Ezer ága-boga,
Misemondó gyertya
Gyújtatlan gyúlladjál,
Ojtatlan aludjál.
Haj regő rejtem!
Azt is megengedte
Az a nagy Úristen.”

A regösénekekben felbukkanó Csodaszarvas, a magyar mondák és a népköltészet gyakori szereplője egyesíti magában a napfordulóval kapcsolatos két fő jelképet, a fát és a Napot. Az agancs szó a fa ágára utal – a csodás szarvas pedig agancsán az újjászülető fényt, a Napot hordozza.

December 13.: Luca napja

A rettegett, banyaszerű Luca a magyar néphitben a gonosszal, a rontó varázserővel függ össze, holott a név eredetileg a latin lux (fény) szóból származik. 12 napon át 13-féle fából kellett elkészíteni a „Luca székét”, hogy majd erre álljanak fel a karácsonyi éjféli misén, és lássák meg, ki a luca, vagyis az ártó személy a faluban. A Lucától karácsonyig terjedő 12 napon a legerősebb a sötétség, így különlegesen sok jóslási praktika, tilalom és varázsló szertartás eshetett erre az időszakra. A luca-kalendáriumot például rögtön ki is próbálhatjuk: megfigyeljük a december 13-át követő 12 nap időjárását, és az egyes napok alapján megjósolhatjuk a jövő év egy-egy hónapjának időjárását.

Érdemes tudnunk, hogy a római naptári fordulópontokat általában a megelőző holdtöltén, a hónap idusán (13-án vagy 15-én) kezdték ünnepelni. A nap jelentőségét emelte, hogy a Julianus-féle naptár hibájából adódóan a középkorban jó négyszáz éven át december 13-a volt az esztendő legsötétebb napja, a napforduló. 1582, Gergely pápa reformja óta a napforduló újra a megszokott helyén, 21-én figyelhető meg.

Takács Mária

Irodalom:

Jankovics Marcell: Jelképkalendárium
Jankovics Marcell: Jelképtár
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium

A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

Amikor magasabb nézőpontból szemléljük a dolgokat, már nem a mindennapi túlélésért folytatott állatias harc drámaiasságát látjuk bennük. Amikor így szemléljük a dolgokat – egy kis fénnyel megvilágítva –, attól még léteznek, csak éppen már másként látjuk őket, és talán érthetőbbé is válnak. Amikor két kutya ugyanazon a csonton marakodik, az azért van, mert csak azt látják, és nem veszik észre, hogy tőlük alig pár méterre több csont is van, további lehetőségek, amelyek miatt az addig vívott harc fölöslegessé válik. Háborúk, egymás meg nem értése, összeütközések, gyilkosságok, feszültségek, gyűlölködések, hiúságok, becsvágyak… Csontok, amelyekért annyi ember marja egymást… De egy kicsit távolabbról, egy kicsit magasabbról, egy kis fénysugárral megvilágítva őket, felismerhetjük valódi értéküket. Az életnek van fényes és sötét oldala, boldog és szomorú pillanatai, azonban ezt el kell fogadnunk, fel kell ismernünk, hogy ez törvényszerű, és meg kell tanulnunk ennek tudatában haladni az élet fénylő és boldog oldala felé.

Delia S. Guzmán
az Új Akropolisz nemzetközi elnöke

INFORMÁCIÓK

Rövid hírlevelünk néhány „levélkét” tudott megmutatni. Ha szeretné látni a „fát” is, az Új Akropolisz nemzetközi és magyar szervezetét is megismerni, tekintse meg nemzetközi és magyar honlapjainkat.

Kulturális Hírlevelünk eddigi számait megtekintheti az interneten.

Köszönjük figyelmét!

http://www.acropolis.org
http://www.ujakropolisz.hu

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

„Hírlevél” <info[kukac]ujakropolisz.hu (info[at]ujakropolisz[dot]hu)>

Ha a jövőben nem szeretné Hírlevelünket megkapni, kérjük jelezze a info[kukac]ujakropolisz.hu (szerkesztőségnek).

SZÉKHELYEINK:

Budapesten: 1088 Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség). Nyitva tartás: hétköznap 18–21 óráig. Telefon: 334-2756.
Győrött: 9021 Munkácsy Mihály u. 1. II. em. Nyitva tartás: hétköznap 17–21 óráig. Telefon: (96) 322-182.
Szegeden: 6721 Berzsenyi u. 3. Nyitva tartás: hétköznap 18–21 óráig. Telefon: (62) 452-183.

2004.02 február

2004.02 február admin 2016.04.19. kedd, 22:41

Kulturális Hírlevél 20. szám
2004. február

A VARÁZSFUVOLA

Mozart életműve – és főként életének utolsó éve – minden korban vonzó témát jelentett a kutatók, a tudósok, vagy éppenséggel a zenebarátok számára. Ezért nem meglepő, hogy a Mozarttal és műveivel foglalkozó irodalom mára tekintélyes méretűvé duzzadt. Legismertebb operájáról, a Varázsfuvoláról is temérdek elemzést és véleményt találhatunk. Miért érdemes mégis újra meg újra foglalkoznunk ezzel a varázslatos alkotással? Milyen értékeket fedezhetünk fel még benne és általa? Mi lehet a kulcsa egy újabb vizsgálódásnak?

Következő nyilvános előadásunk izgalmas úton indul el a mű megismerése felé. Bár a Varázsfuvola nem szorul védelemre, mégis megpróbálunk utánajárni a művet szinte születése óta körülvevő – sokszor ellentétes – jellemzéseknek. Összefüggéstelen meséről vagy logikusan felépített mesterműről van szó? Megkíséreljük helyére tenni a látszólag logikátlan elemeket, hogy kutakodásunk végére kiderüljenek az összefüggések, és ráleljünk a tudatos szerkesztés mögött megbúvó tartalomra. Hiszen szimbolikus történetként tekintve a művet, az ember fejlődésének útját kereshetjük az események mögött.

Érdekes párhuzamok felállításával megtudhatjuk, hogy mit tárhat fel számunkra a szereplők sorsa. A női, illetve férfi főhősök próbáinak kiemelésével közelebb juthatunk a nemek tanulnivalójának megfogalmazásához. Mit kell megtanulnia a nőnek, és mit kell fejlesztenie a férfinak? Tamino és Papageno útjának különbségeit körüljárva pedig megpróbálhatjuk megfejteni, hogy mi lehet az ember célja ezen a világon? Hová juthat el a papagenói, egyszerű, örömteljes, de kissé kényelmes ember, és mit jelenthet egy nemes és bátor lélek számára a taminói tanítványság?

A zenei szemléltetéssel kiegészített előadás végére talán láthatjuk majd, hogy miért kiapadhatatlan forrás a Varázsfuvola. Miért lehet örök példa a világban helyét kereső embernek, akinek célja az, hogy megtalálja a szépség, a jóság és az igazságosság felé vezető utat. Az utat, melynek kezdete a feltett kérdésekben is benne rejlik, és amelyekre saját Lelkünk válaszait kell meghallanunk, mert így elmondhatjuk, hogy minket is „a bűvös flóta hangja véd, s mi bátran járjuk át az éjt”.

Szeretettel várjuk minden kedves Olvasónkat a február 6-i előadásunkon, ahol az előadó, Rusznák Laura a szereplők, a tartalom tanulmányozásával és néhány zenei jellemző megismertetésével mutatja be az operát az arra vágyóknak.

Oravecz Péter

FÉLÉVES PROGRAMJAINK

BUDAPEST

Belépődíjak:
Az előadásokra: 400 Ft
A Meseház programjaira: 250 Ft
A kurzus díja: 1500 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.
Helyszín: 1088 Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség)

február 6. péntek, 19.00	A varázsfuvola A férfi és a nő próbái Összefüggéstelen mese vagy logikus építmény? Sorsutak: Tamino és Papageno Hogyan szólaltassuk meg saját varázsfuvolánkat? Előadó: Rusznák Laura
február 17-től keddenként, 18.30	Életre való filozófia Filozófiai bevezető kurzus.
február 27. péntek, 19.00	Atlantisz Legendák és tudományos elméletek Elsüllyedhet-e egy kontinens? Mit mond a lemeztektonika? Sebek a Föld testén – további katasztrófák nyomai Előadó: Horváth Ferenc
március 5. péntek, 19.00	Leonardo gépei – a kreatív megismerés Megvalósíthatóak-e Leonardo tervei? Teremtő képzelet A tudomány és a művészet egysége Egyedülálló zseni vagy követendő példa? Előadók: Bán Krisztián és Sztanek Péter
március 11-től csütörtökönként, 18.30	Életre való filozófia Filozófiai bevezető kurzus.
március 26. péntek, 19.00	Szimbólumok a Mátrixban Képzelet és valóság: Platón barlanghasonlata A karma törvénye: ok és okozat, sors és véletlen Beszélő nevek – mitikus hősök: a jó és a rossz küzdelme Előadó: Benits Péter
április 16. péntek, 19.00	A szerelemről a költészettel Költői szerelem – szerelmi költészet A szerelem arcai Hogyan ne legyünk szerelmesek? Az égi és a földi szerelem Előadó: Knuth Barbara
április 20-tól keddenként, 18.30	Életre való filozófia Filozófiai bevezető kurzus.
április 17. szombat	GEA-akció
május 7. péntek, 19.00	Az elme rövid története Mitikus gyökerek Klasszikus és modern elképzelések A gondolkodás kialakulása és elemei A fejlődés lehetőségei Előadó: Grúsz Róbert
május 15. szombat	GEA-akció
május 21. péntek, 19.00	A reneszánsz menedzser A középkor és az újkor határán – a városállamok Machiavelli elmélete – a Mediciek gyakorlata Firenze újjászületik Előadók: Jamrik Andrea és Orbán István
május 22. szombat, 15.00	Az Új Akropolisz 10. Mese- és történetpályázatának eredményhirdetése A díjakat átadja a zsűri elnöke, Csukás István író. A nyilvános eredményhirdetésre mindenkit szeretettel várunk.
június 4. péntek, 19.00	Az Íliász hősei – háború Trója falainál A harc célja Istenek, hősök, emberek Az eposz főszereplőinek szimbolikája Előadó: Rusznák György
június 12. szombat	GEA-akció
június 25. péntek, 19.00	Ré gyermekei Egyiptomi és görög istenek Egyiptomi világkép Világkorszakok, csillagászat, naptár Előadók: Kaposi István és Klatsmányi Péter

A MESEHÁZ ELŐADÁSAI

február 7. szombat, 15.30	Andersen: A rút kiskacsa Andersen méltán világhírű meséje kedves és egyben szívszorító történet. Egy kacsának vélt madár átalakulását élhetjük át, amint ráébred arra, ki is ő valójában… A bábjátékot sajátos fénytechnika kíséri. Előadásunkat 6–12 éveseknek ajánljuk. Kézművesség: papírból hajtogatott madarakból készítünk szélcsengőt
február 28. szombat, 11.45	Fehérlófia Helyszín: Fonó Budai Zeneház
március 7. vasárnap, 15.30	Lázár Ervin: Költőviadal Ismét megelevenedik a Négyszögletű Kerek Erdő, és a népszerű hősök egy versfaragó verseny erejéig megcsillanthatják szunnyadó képességeiket. Dömdödöm gyönyörű versén azonban, amely minden szívet megérint, egyik eszesen kitalált rím sem tehet túl. Előadásunkat 6–12 éveseknek ajánljuk. Kézművesség: képkészítés montázstechnikával, versfabrikálás
április 3. szombat, 15.30	Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg A mesében egy pilóta meséli el találkozását egy távoli bolygó lakójával, a kis herceggel, aki megtanítja neki az igazi barátság értékét: a hűséget. Gyermekhez és felnőtthöz egyaránt szólnak ezek a szavak: „Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” Előadásunkat 6–12 éveseknek ajánljuk. Kézművesség: papírrózsa hajtogatása
május 15. szombat, 15.30	Csukás István: Mirr Murr kalandjai Mirr Murr, a szeleburdi macska és a tiszta szívű kiscsacsi kedves és tanulságos történetei hosszú évek óta a gyerekek kedvencei közé tartoznak. A könnyed nyelven megírt, fordulatokban gazdag történeteket mesemondóink adják elő. Előadásunkat 6–12 éveseknek ajánljuk. Kézművesség: textilből ujjbábot készítünk
június 5. szombat, 15.30	Mezőszárnyasi – magyar népmese A sárkányok elrabolják a Napot, a Holdat, a csillagokat, és az öreg király három gyöngyömadta lányát… Mezőszárnyasi színdarabbá alakított történetét először a Meseház tagjai adják elő, megmutatva az utat a leendő hősöknek, majd a gyerekek közül toborzott bátor vitézek a saját maguk készítette jelmezben vágnak neki a kalandoknak, hogy kiszabadítsák a közönség soraiból jelentkező hűséges királylányokat. Előadásunkat 4–8 éveseknek ajánljuk. Kézművesség: jelmezkészítés

GYŐR

Belépődíjak:
Az előadásokra: 250 Ft
A kurzus díja: 1000 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.
Helyszínek:
Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület, Győr, Munkácsy u. 1.
Széchenyi István Egyetem (VIP terem), 9026 Győr, Egyetem tér 1.
Hotel Rába – Belgian Beer Café,
Bartók Béla Megyei Művelődési Központ, 9021 Győr, Czuczor u. 17.

február 9-től hétfőnként, 18.00	Életre való filozófia Filozófiai bevezető kurzus. Helyszín: Bartók Béla Megyei Művelődési Központ
február 19. csütörtök, 18.00	Mája játékai Delia S. Guzman könyvének bemutatója Mája a káprázat, a látszatvilág istennője, aki azért játszik, hogy felébressze bennünk a kérdező embert, aki nem elégszik meg a látszattal, és az okok után kutatva elmélkedik… időről, akaratról, művészetről és tudományról, életről és halálról… Előadó: Kassai Zita Helyszín: az Új Akropolisz központja
február 25-től szerdánként, 18.00	Életre való filozófia Filozófiai bevezető kurzus. Helyszín: Bartók Béla Megyei Művelődési Központ
március 4. csütörtök, 18.00	Mesés önismeret Ébresszük fel Csipkerózsikát! Sárkánytan – próbákon edződő hősök A mesék léleképítő ereje A legkisebb királyfi feladata napjainkban Előadók: Solymos Éva és Apáti János Helyszín: Széchenyi István Egyetem (VIP terem)
március 9-től keddenként, 17.00	Életre való filozófia Filozófiai bevezető kurzus.
március 25. csütörtök, 18.00	A HOLD – Fátyol a természet titkain A ciklusok hatása az emberi életre Az égi világ kapuja: a Hold a mítoszokban A holdállás gyakorlati alkalmazásai az önismerettől a kertészkedésig Előadó: Tóth Norbert Helyszín: Széchenyi István Egyetem (VIP terem)
április 3. szombat	GEA-akció
április 15. csütörtök, 18.00	A varázsfuvola A férfi és a nő próbái Összefüggéstelen mese vagy logikus építmény? Sorsutak: Tamino és Papageno Hogyan szólaltassuk meg saját varázsfuvolánkat? Előadó: Rusznák Laura Helyszín: Széchenyi István Egyetem (VIP terem)
április 22. csütörtök, 18.00	Mithras titokzatos misztériumai Miről árulkodnak a ránk maradt ábrázolások és feliratok? Próbák és beavatási fokozatok a Mithras-vallásban Kozmikus kulcs, állatszimbolika, iráni hatások Előadó: Benits Péter Helyszín: Széchenyi István Egyetem (VIP terem)
április 29. csütörtök, 18.00	Szeret? Nem szeret? – kávéházi est A szeretet és a szerelem arcairól beszélgetünk, megidézve költőket, akiket homlokon csókolt a Múzsa. Előadó: Új Akropolisz Helyszín: Hotel Rába – Belgian Beer Café
május 13. csütörtök, 18.00	Egész-ségünkre! A kínai akupunktúra, a kineziológia és a csontkovácsolás közötti összefüggések A tünetek szimbolikája és szerepe a gyógyulásban „Sárkány ellen sárkányfű” Előadó: dr. Németh István Helyszín: Széchenyi István Egyetem (VIP terem)
május 22. szombat	GEA-akció

SZEGED

január 28. szerda, 20.00	Richard Bach: Jonathan Livingston, a sirály Az Új Akropolisz szegedi színjátszó körének előadása Az előadás helyszíne: Alsóvárosi Kultúrház
február 19. csütörtök, 19.00	Emberi kapcsolatok – még egy lépés a kínai bölcsességben A Ji King mai szemmel Természetes egyensúly külső és belső világunkban Az életformálás titka Min múlik kapcsolataink sikere? Előadó: Mayer Márta
február 25-től szerdánként, 19.00	Életre való filozófia Filozófiai bevezető kurzus.
március 11. csütörtök, 19.00	A tibeti Halottaskönyv A sors törvénye: élet és halál körforgása Csapdák és lehetőségek a megszabadulás útján Halotti szokások és szertartások Tibetben Előadó: Doba Éva
március 25. csütörtök, 19.00	Atlantisz Legendák és tudományos elméletek Elsüllyedhet-e egy kontinens? Mit mond a lemeztektonika? Sebek a Föld testén – további katasztrófák nyomai Előadó: Horváth Ferenc
április 1. csütörtök, 19.00	„Aki levette a józanság szomorú terhét” Don Quijote, egy világmegváltó őrült Az erény és idealizmus, képzelet és józanság kérdései A költő elfedi a valóságot, vagy felfedi az álmot? Előadó: Mayer Márta
április 22. csütörtök, 19.00	Katasztrófák kora A különféle katasztrófák okai Az önkéntesség szerepe a katasztrófák elhárításában Humán ökológia: az emberi természet védelme Előadó: Papp Tibor
május 6. csütörtök, 19.00	Lélek és Szerelem A szem és a szív szerepe a szerelemben A szerelem mint átalakító erő Göröngyök a halhatatlansághoz vezető úton Próbák és próbaadók Előadó: Hegyeshalmi Orsolya
május 20. csütörtök, 19.00	Egész-ségünkre! A kínai akupunktúra, a kineziológia és a csontkovácsolás közötti összefüggések A tünetek szimbolikája és szerepe a gyógyulásban „Sárkány ellen sárkányfű” Előadó: dr. Németh István
május 22. szombat, 10.00–13.00	GEA-akció

A RÓMAI CSALÁD

„Tudd, hogy kisebb vagy, mint a nagy istenek /
– s nagy lész: mindennek kezdete, s vége ez.”
Horatius

Miért érdekes nekünk ma a római család, a római virtus? Hogyan lehetséges, hogy a család valóban tudott nevelni? Miért volt melegebb a családi tűzhely annak idején, mint manapság? Miért nem találjuk meg magunk körül az igazság és a szépség megszentelt helyeit? A római család című előadás január 9-én ezekre a kérdésekre adott mindenki számára továbbgondolható választ.

Nem véletlen, hogy Róma és birodalma csodálatot kelt bennünk ma is. Gondolhatnánk, valamilyen izgalmas titkot ismertek a városállamból óriási birodalmat építő, számos népet, kultúrát közös államban egyesítő rómaiak. Vagy hogy esetleg bizonyos történelmi tényezők összjátéka, a hadiszerencse vagy talán gazdasági okok tették naggyá Aeneas népét.

Cicero azonban (akiben mint nemes és neves rómaiban bizonyára megbízhatunk) meglepőnek tűnő „titkot” árul el. Szerinte a rómaiak páratlan sikereinek oka rendkívül mély vallásosságukban keresendő. Felismerték, hogy akkor él és virágzik a birodalom, ha nemcsak a területét gyarapítják, hanem benső odaadásával minden római polgár folyamatosan táplálja. Polübiosz is azt állapítja meg, hogy a nép lelkületében rejlik a magyarázat. Istenekről való felfogásuk átjárja köz- és magánéletük minden megnyilvánulását.

A rómaiak életében a vallásosság és a mindennapok nem különültek el. Ennek a „nemes gyakorlatiasságnak” a jegyében összefonódott az egyén, a család és az állam szent hármassága. Az élet középpontjában a család állt, amely felnőtt embert faragott a fiatalból: azaz erkölcsi nevelésben részesítette és felkészítette a családalapításra és az állam szolgálatára. A familia a tényleges családon kívül többet jelentett, sok tekintetben megtestesítette azt, amit a rómaiak államuk eszményének tartottak. A hétköznapi életről nem túl bőbeszédűen értekező római forrásokból azt tudhatjuk meg, hogy a családról alkotott felfogás gyakorlatilag nem különült el az államtól. A „város” jelentésű urbs nevet csak Róma városa viselhette, a birodalom más településére nem mondták. Nem véletlen, hogy közel járunk az orbis, vagyis „világ” szóhoz: olyan várost alapítottak, amely megtestesíti a világot – és ennek mintájára ugyanez érvényes a családra, és a még kisebb egységre, az egyes emberre is. A világhoz hasonlóan az ember is anyagi formában nyilvánul meg, de benne lakik a genius is, azaz a legjobb része, amely az istenek világából érkezett, és oda is tér vissza. A város és a család is olyan közösségek, amelyek tudnak ennek az el nem múló résznek a létezéséről, és olyan szent teret képeznek, ahol az erények és a vallásosság őrzése szolgálják az isteneket.

A familia fő erényei a pietas és a virtus voltak. A pietas ideája szerint az ember tartson tiszteletben minden élőt, és legyen társaival szemben megértő, kegyes és megbocsátó. A nehézségeken átsegítő virtus pedig olyan erőt jelent, amelyet csak jó célokra, lelkesült tettekre használnak. Az erények megtanulása és betartása felett az apa, a pater familias őrködött. Az anya, a matrona is olyan szerepet vitt a családban, amelynek minden pillanatát felügyelte és segítette valamelyik isten. Ha arra kérnénk egy „régi” római ismerősünket, hogy mutassa be házát, akkor a ház és a tér úrnője nemcsak a helyiségekbe vezetne be minket, hanem abba a tudásba is, hogy a házi tűzhelytől az ajtón át a kamráig minden egy-egy isten védelme alatt állt. A matrona Ceres istennőnek áldoz, amikor ételt tesz az asztalra, áldott állapotában Diana vigyáz rá, és a szent tüzet, az összetartás és összetartozás szellemi tüzét tápláló Vesta ügyel otthonában a házi tűzhelyre.

A szülők gyermekeiket (legalábbis a köztársaság korának végéig élő hagyományos családmodellben) nagy fegyelemben nevelték. A kisfiúk felnövekedéséhez a hős Hercules erejét kérték. A fiúgyermekek születésük után nem sokkal egy ún. „bullát” kaptak, amely egyfajta talizmánt jelentett, és kör alakjával azt a teljes világot jelképezte, amelyből a gyerekek földi valójukba érkeztek. Hétéves korukig anyjuk nevelte őket, majd apjuk kezdett foglalkozni velük. A szülő tanította meg az írást és olvasást, és többnyire csak a nagyon jó képességű és módosabb házból származó gyerekek jártak iskolába. (Arra, hogy a tanulást az antik világban eredetileg hogyan értették, rávilágíthat az „iskola” szó görög és latin megfelelője: a görög scholé jelentése „gyönyörködtető tevékenység”, a rómaiak ludusa pedig a „játék” szóból származik.) 17 éves korban történt a fiúk felnőtté avatása, amikor apjuk nyivánosan bejegyezte őket a Forumon a római polgárok névsorába. A leánygyermekek, akik Iuno istennő védelme alatt álltak, hasonlóképp otthon tanultak, és mindvégig anyjuk irányította a nevelésüket.

Látható tehát, hogy a gyermekek nevelése elsősorban a családra tartozott. A szülők nem várták el az államtól, hogy az helyettük neveljen és oktasson, és a római gyerek nem azzal lépett át a felnőttkorba, hogy hosszú éveken át a lelkét hidegen hagyó ismereteket halmozott fel. A benső felelősségteljes nevelése, az erények tanulása, a példamutatás és az istenekben való hit sokkal fontosabb volt Róma számára. Lehet, hogy éppen ezt a „titkot” kellene megtanulni tőlük.

Takács Mária

RÓMAIAK A NEVELÉSRŐL

SENECA

„Szabályozd erkölcsi magatartását, alakítsd jellemét: a zsenge korban kapott tanítások mélyebben a lélekbe vésődnek. Szokja meg a te véleményeidet, igazodjék tanácsaid szerint: akkor is sokat adtál neki, ha semmi mást nem adsz, csak példát mutatsz. Ez a magasztos kötelességteljesítés hozza meg gyógyulásodat.”

„Azokkal érintkezz, akik téged jobbá akarnak tenni; azokat lásd szívesen, akiket te tudsz jobbá tenni. Kölcsönössé válik ez – az emberek tanulnak, miközben tanítanak.”

„Tanítsd meg, hogy az élet értéke nem kiterjedésében található, hanem felhasználásában, s hogy megeshet, sőt gyakran megesik, hogy aki sokáig élt, keveset élt.”

„Most még csak nem is keresünk orvost, pedig annak kevesebb dolga volna, ha a bűn kitörésekor hívnánk ki. A zsenge, még nyers lelkek követnék, mikor a helyes utat mutatná. Csak azt vezetik vissza nehezen a természethez, aki elpártolt tőle. Szégyelljük a helyes gondolkodást tanulni. De szavamra, ha erre tanítót keresni szégyen, fel kell adnunk a reményt, hogy ekkora jó véletlenül belénk áradhat.”

„Fáradságot kell hát kifejteni, de hogy az igazat megvalljam, még a fáradság sem nagy, ha – mint mondtam – a lelkünket akkor kezdjük formálni és rendbe hozni, mielőtt még belekeményedne a bűn. De ha már belekeményedett, sem adom fel a reményt. Nincs, amit ne vívna ki a makacs igyekezet, a megfeszített, lelkiismeretes gond. Kiegyenesítheted az akármennyire meghajlított tölgyfa lándzsát; kinyújtja a meleg a meggörbült gerendákat, s természetes növésüket szükségletüknek megfelelően alakítjuk: mennyivel könnyebben ölt formát a hajlékony és minden folyadéknál képlékenyebb lélek.”

„Ilyennek akarom a lelkünket: sok ismeret, sok tanítás, a régi korok sok példája legyen benne, de eggyé szerkesztve. »Hogyan lehet ezt elérni?« – kérdezed. Szakadatlan erőfeszítéssel: ha semmit sem cselekszünk, csak amit az ész tanácsol. Ha hajlandó vagy rá hallgatni, így szól hozzád: mondj le már végre mindarról, ami felé annyi úton fut a világ. Mondj le a gazdagságról: vagy veszély az, vagy teher birtokosának. Mondj le a testi-lelki élvezetekről: elpuhítanak és elszívják az erődet. Mondj le a nagyravágyásról: felfújt, üres, hiú dolog, nincs határa; egyformán izgatja, ha valakit maga előtt lát, s ha maga mögött; irigységben szenved, méghozzá kétszeres irigységben. Látod pedig, mennyire szerencsétlen állapot, ha az is irigykedik, akit irigyelnek.”

„Miért képzeljem, hogy nem válik bölcs abból, aki nem ismeri a betűket, ha a bölcsesség nem a betűkben rejlik? Tettekre tanít, nem szavakra, s nem tudom, nem biztosabb-e az emlékezet, ha önmagán kívül nincs semmiféle támasza? A bölcsesség nagy és terjedelmes valami, szabad térre van szüksége, földről és égről kell tanulnia, múltról és jövőről, mulandó és örök dolgokról…”

„Minél többet fogad be a lélek, annál jobban kitágul. Emlékszem, erre tanított Attalus, mikor iskolájában ültem, elsőnek érkeztem, és utolsónak távoztam; sétája közben is vitába vontuk, mert nemcsak készséges volt tanítványai iránt, hanem kívánságaikat is megelőzte: »Ugyanaz a cél lebegjen a tanító és a tanítvány előtt: az egyik az utat mutassa hozzá, a másik haladjon feléje.« Aki a filozófust látogatja, naponta elvisz onnan valami jót: vagy gyógyultabban tér haza, vagy gyógyíthatóbb állapotban. Márpedig így fog hazatérni: akkora ereje van a filozófiának, hogy nemcsak azt gyönyörködteti, aki belemélyed, hanem azt is, aki megfordul körében. Ha a napra mész, bár nem azért mentél, lesülsz, ha letelepszel az illatszeres boltban, s kissé hosszabban időzöl, magaddal viszed a hely illatát. És aki filozófushoz fut, valami fontosat hord el, s az még a közömbösnek is hasznára van.”

CICERO

„A fiatalember kötelessége, hogy tisztelje az idősebbeket. Ki kell választani közülük a legjobbakat, hogy tanácsukra és tekintélyükre támaszkodjék, mert az ifjú évek tapasztalatlanságát az öregek bölcsességének kell segítenie és irányítania. Az ifjúságot elsősorban a szenvedélyektől kell távol tartani, edzeni a lelki és testi tevékenységben és a munkabírásban, hogy egyaránt töretlen legyen ereje háborús és békés teendőiben… Semmi sem illik annyira az emberhez, mint ha minden tettében és szándékában állhatatos marad.”

MARCUS AURELIUS

„Az emberek egymásért születtek. Vagy tanítsd, vagy tűrd hát őket.”

Az idézetek forrásai:

Seneca: Vigasztalások – Polybius vigasztalása. Ford.: Révay József. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1993.
Seneca: Erkölcsi levelek. Ford.: Kurcz Ágnes. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 2001
Cicero: Filozófia – A kötelességekről ( I. könyv). Ford.: Havas László. In Cicero válogatott művei. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1987.
Marcus Aurelius: Elmélkedések (VIII. könyv). Ford.: Huszti József. Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974.

A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

„Nem az a legtisztább víz, amely mozdulatlanul áll egy pocsolyában, hanem az, amelyik dalolva ugrik kőről kőre. Ebből kell inni, a legtisztábból. Ez a víz az ütközések során tisztult meg, számtalanszor nekiment különböző köveknek. Ez a víz fájdalmában dalolt, és minden ütközéskor a remény fehér tajtékát és a szivárványt hozta létre.

Az embernek olyannak kell lennie, mint a víz, úgy kell folynia az életen keresztül, mint a víz, ugrándozva, énekelve, megőrizve az áramlást fenntartó belső derűt és erőt. A víz egyszerű bölcsességével kell rendelkeznie, mert a víz mindig tudja, merre megy és hol van a tenger.

Az emberek néha nem tudják, merre haladnak, de ha megtalálnák ezt a belső iránytűt, rájöhetnének. Minden fájdalmat, ütést és kényelmetlenséget csak próbának tekintenének. A természetben minden erre tanít.”

Jorge A. Livraga
Az Új Akropolisz alapítója

INFORMÁCIÓK

Kulturális Hírlevelünk eddigi számait megtekintheti az interneten.

Köszönjük figyelmét!

http://www.acropolis.org
http://www.ujakropolisz.hu

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

„Hírlevél” <info[kukac]ujakropolisz.hu (info[at]ujakropolisz[dot]hu)>

Ha a jövőben nem szeretné Hírlevelünket megkapni, kérjük jelezze a info[kukac]ujakropolisz.hu (szerkesztőségnek).

SZÉKHELYEINK:

Budapesten: 1088 Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség). Nyitva tartás: hétköznap 18–21 óráig. Telefon: 334-2756.
Győrött: 9021 Munkácsy Mihály u. 1. II. em. Nyitva tartás: hétköznap 17–21 óráig. Telefon: (96) 322-182.
Szegeden: 6721 Berzsenyi u. 3. Nyitva tartás: hétköznap 18–21 óráig. Telefon: (62) 452-183.

2004.03 március

2004.03 március admin 2016.04.19. kedd, 22:41

Kulturális Hírlevél 21. szám
2004. március

TARTALOM

Márciusi programjaink
A varázsfuvola
Idézetek Mozartról
A filozófia mint életforma
Információk

Kedves Olvasó!

Ha elfogadjuk azt a világszemléletet, mely szerint az ember egy mikrokozmosz, akiben a nagy világ folyamatai tükröződnek, akkor ez azt jelenti, hogy bennünk is kell lennie mulandó leveleknek éppúgy, mint sok ciklust túlélő törzsnek. Változó gondolatokból, ingadozó érzelmekből álló napjaink mögött kell lennie valaminek, amire nem hatnak a felszíni rezgések, és ami életünk tengelyének tekinthető.

A fatörzsnek, amely a fa életében minden új tavasszal idősebb és erősebb lesz, kell hogy legyen megfelelője az ember életében is. Nyilvánvalóan csak olyan gondolatok és érzelmek épülhetnek be a „törzsbe”, amelyek kiállják az idő próbáját, és inkább egyetemes, mint személyes értékeknek nevezhetők. És ahogyan a télen lecsupaszított ágakból új rügyek pattannak ki, ugyanúgy a tengelynek tekintett erényeinkből és képességeinkből is új eredmények születhetnek.

A fa egész életében növekszik, és amíg csak él, új leveleket hajt. Az ember is élete végéig tanulhat és adhat magából másoknak. Senki sem annyira öreg, hogy élete csak ismétlésekből álljon, ahol nem születik semmi új. Lehet, hogy a modern korban háttérbe szorult ez a természetes filozófia, ahogyan magát a természetet is már jó ideje nem tanítónknak, csupán forrásanyagot szolgáltató háttérnek tekintjük. De az is lehet, hogy képesek vagyunk változtatni ezen, és a természetet tisztelve újra tudunk tanulni tőle.

Mi adja a levelek értékét? Általuk növekszik, fejlődik tovább az egész fa, és sok kis erőfeszítésük, munkájuk gyümölcse jövő tavasszal egy vastagabb és hosszabb ág, egy erősebb törzs lesz. Ezt az eredményt semmi sem tudja elvenni a fától, és ha évről évre el is veszíti a leveleit, minden tavasz egyértelművé teszi növekedését.

Mit újít meg a tavasz? Az örököt, az értékeset, új életet öntve belé. A mulandót viszont, melynek élettartama legfeljebb egy év, nem tudja megújítani. Mégsem hiábavaló semmilyen próbálkozás, és az sem számít, hogy siker vagy kudarc követi-e, ha tanultunk belőle. Nem elpazarolt idő semmilyen erőfeszítéssel, szenvedésben vagy örömben eltöltött pillanat, ha a tápláló nedvet, a tapasztalatot sikerül eljuttatnunk abba a részbe, amely – akárcsak a fa törzse – túléli a levelek halálát.

Minden pillanat lehetőség valamire. Csak az a kérdés, fel tudjuk-e ismerni azt a lehetőséget, amelyet a nagy világ is támogat. Az évszakok különböznek, a hónapok is másmilyenek. Aki jó termést akar szüretelni, nem vethet bármikor, nem öntözhet, amikor kedve tartja, fittyet hányva a ciklusok törvényére. Ha mindig felismernénk a természet adta lehetőségeket, sokkal kevesebbet hibáznánk.

A februárt, a jégbontó hónapot felváltotta a kikelet hava, a napfény és a természet tavaszi megújulásának a kezdete. Ha van még száraz levél, most meg lehet szabadulni tőle, és új rügyek kikeltésébe lehet fogni.

Minden kedves Olvasónkat szeretettel várjuk rendezvényeinken, előadásainktól és kurzusainktól kezdve egészen a természetvédelmi akcióinkig, és azt kívánjuk mindenkinek, hogy ragadja meg az egész természetet átjáró megújító erő neki szóló lehetőségeit!

Deák Szilvia
a magyarországi Új Akropolisz elnöke

MÁRCIUSI PROGRAMJAINK

BUDAPEST

Belépődíjak:
Az előadásokra: 400 Ft
A Meseház programjaira: 250 Ft
A kurzus díja: 1500 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.
Helyszín: 1088 Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség)

március 5. péntek, 19.00

Leonardo gépei – a kreatív megismerés

Megvalósíthatóak-e Leonardo tervei?
Teremtő képzelet
A tudomány és a művészet egysége
Egyedülálló zseni vagy követendő példa?

Előadók: Bán Krisztián és Sztanek Péter

március 11-től csütörtökönként, 18.30

Életre való filozófia

Filozófiai bevezető kurzus.

március 26. péntek, 19.00

Szimbólumok a Mátrixban

Képzelet és valóság: Platón barlanghasonlata
A karma törvénye: ok és okozat, sors és véletlen
Beszélő nevek – mitikus hősök: a jó és a rossz küzdelme

Előadó: Benits Péter

A MESEHÁZ ELŐADÁSAI

március 7. vasárnap,
15.30

Lázár Ervin: Költőviadal

Ismét megelevenedik a Négyszögletű Kerek Erdő, és a népszerű hősök egy versfaragó verseny erejéig megcsillanthatják szunnyadó képességeiket. Dömdödöm gyönyörű versén azonban, amely minden szívet megérint, egyik eszesen kitalált rím sem tehet túl.

Előadásunkat 6–12 éveseknek ajánljuk.

Kézművesség: képkészítés montázstechnikával, versfabrikálás

GYŐR

március 4. csütörtök, 18.00

Mesés önismeret

Ébresszük fel Csipkerózsikát!
Sárkánytan – próbákon edződő hősök
A mesék léleképítő ereje
A legkisebb királyfi feladata napjainkban

Előadók: Solymos Éva és Apáti János
Helyszín: Széchenyi István Egyetem (VIP terem)

március 9-től keddenként, 17.00

Életre való filozófia

Filozófiai bevezető kurzus.

március 25. csütörtök, 18.00

A HOLD – Fátyol a természet titkain

A ciklusok hatása az emberi életre
Az égi világ kapuja: a Hold a mítoszokban
A holdállás gyakorlati alkalmazásai az önismerettől a kertészkedésig

Előadó: Tóth Norbert
Helyszín: Széchenyi István Egyetem (VIP terem)

SZEGED

március 11. csütörtök, 19.00

A tibeti Halottaskönyv

A sors törvénye: élet és halál körforgása
Csapdák és lehetőségek a megszabadulás útján
Halotti szokások és szertartások Tibetben

Előadó: Doba Éva

március 25. csütörtök, 19.00

Atlantisz

Legendák és tudományos elméletek
Elsüllyedhet-e egy kontinens? Mit mond a lemeztektonika?
Sebek a Föld testén – további katasztrófák nyomai

Előadó: Horváth Ferenc

A varázsfuvola – A férfi és a nő próbáinak tükrében

Wolfgang Amadeus Mozart legismertebb operája, a Bécsben 1791. szeptember 30-án bemutatott A varázsfuvola több mint 200 éve foglalkoztatja az embereket. Temérdek, gyakran egymásnak ellentmondó elemzés és vélemény született már az alkotásról, melynek oka egyrészt az lehet, hogy mi, emberek is sokfélék vagyunk, másrészt pedig a darab is megengedi ezt, hiszen sokszínűsége, különböző jelentésrétegei sokféle értelmezési kulcsot adhatnak a kezünkbe. Ahogy Liebner János zenetudós fogalmazta meg: „A varázsfuvola tükör: önmagát látja, aki belenéz; és amit csak keres, mindent megtalál benne. Teljes, zárt világkép, az univerzum tükre.”

De ahogy az univerzumot sem lehet egyszerre megismerni, ugyanúgy A varázsfuvola univerzumának feltárásához is több időre, az újabb és újabb visszatérések sorozatára van szükség. És minél mélyebbre ásunk a mű megértésében, minél több jelentésréteget sikerül feltárnunk, annál inkább rájövünk, hogy a sokféleség mögött kell lennie egy forrásnak, egy közös gyökérnek, melyből ez a darab is – mint annyi más művészeti alkotás – táplálkozott. Egy közös gyökérnek, mely olyan tudást közvetít, amelyik kortól és helytől függetlenül mindig tudott és tud hatni, és ezért minden emberhez szól.

Ezen az úton, a forrás keresésének útján elindulva az ún. hagyományos világkép kulcsára lelhetünk rá. E világkép szerint a megnyilvánult világot három szintre lehet felosztani. Az örök és múlhatatlan égi világot a mulandó, megnyilvánult formák anyagi szintjével egy köztes tér, az emberi szféra köti össze, mely így kapcsolatban áll mindkettővel, s ezért különösen fontos szerepe van. Ebben a rendszerben elhelyezve a személyeket, könnyebben meg tudjuk határozni a szerepüket. Ez alapján az Éj Királynője és Sarastro, Pamina és Tamino, illetve Papagena és Papageno kettőse egy-egy szint két pólusát képviseli.

A történet során az emberi szint kerül középpontba. Pamina és Tamino fejlődésének útját, szerelmének történetét követhetjük végig, akik állandó döntések, harcok és próbák során érdemlik ki, hogy a Nap égi birodalmába jussanak. Meglátjuk, hogy noha mindketten ugyanahhoz a célhoz igyekeznek, feladataik és nehézségeik merőben mások.

Az út kezdete Tamino elhatározása, hogy kiszabadítson egy ártatlan, szépséges lányt, Paminát, akit Sarastro rabolt el anyjától, az Éj Királynőjétől. Tamino így a mítoszok és varázsmesék hőseire hasonlít, akik rendszerint egy ehhez hasonló helyzetben, minden veszélyről elfeledkezve, az ösztönösen igaznak és jónak tartott érték megmentésére indulnak.

Tamino felindult lelkiállapotban érkezik Sarastro birodalmához, hiszen egy zsarnok ellen kell küzdenie, aki elszakította Paminát az anyjától. A Bölcsesség templomán kopogtat, ahol egy öreg pap lép elé, és kérdéseivel gondolatainak helyességére kérdez rá, szembesíti jövetelének indokaival és okaival. Így fokozatosan ráébreszti arra, hogy meggyőződései helytelen nézeteken alapultak, hogy nem elég csak érezni, szükség van az intelligenciára is, amely meg tudja különböztetni az igazat a hamistól. Itt ébred rá Tamino, hogy mindaz, amit eddig hitt, érzett és gondolt, aminek igazáról annyira meg volt győződve, talán nem is igaz. És különös módon ennek a felismerésnek köszönhetően léphet be Sarastro birodalmába, ahol próbákat kell kiállnia, amelyek fokozatosan egyre nagyobb tudatosságra ébresztik. Láthatjuk, hogy Tamino első próbája akarata aktív erejének helyes mederbe terelésében rejlik, vagyis intelligenciájával meg kell értenie tetteinek mozgatórugóit.

A női oldal próbáin Paminát kísérhetjük végig. Míg Tamino férfi módjára folyamatosan cselekszik, előre tör, és ezen a formán keresztül kell megtalálnia a helyes irányt, addig Pamina megpróbáltatásai mindig valamilyen kötött, passzív állapothoz, kényszerhelyzethez kötődnek, amelyből ki kell törnie. Az ő próbái elsősorban érzelmi szinten vannak. A női lélek érzékeny, befogadó természete miatt nagyon sok mindent érzékel és lát, sőt tud is, de ugyancsak ez teszi lelkileg sérülékennyé és bizonytalanná is.

Sarastro és Pamina első beszélgetése tükrözi Tamino és az öreg pap beszélgetését. Pamina arra kéri Sarastrót, hogy engedje vissza őt az Éj Királynőjéhez, de Sarastro nem engedi el, mert tudja, hogy ez garantálja fejlődését, boldogságát. Amíg Taminóban a megértést kellett felébreszteni, addig Paminában – aki mindennel tisztában van és érti, hogy Sarastrónál kell maradnia – a tiszta érzelmeket kell megerősíteni. Hiába tud mindent, mégis vágyódik anyja után, aki a biztonságos, megszokott világot jelenti számára, ahol a szeretetet magától értetődően megkapta. Az állandó megerősítést igénylő női léleknek a szeretet elvesztésétől való félelem legyőzése az egyik legnagyobb próba. És Paminának most fel kell nőnie arra a szintre, hogy ahelyett, hogy kapni akarja, adni tudja a szeretetet.

Tamino hallgatáspróbájában kapcsolódik össze a két szerelmes próbaútja. Taminónak már világos célja van, kész az élete árán is harcolni érte, minden veszélyt vállalva. A lemondás és akarat egyenes útját járja. Feladata a hallgatás, azaz az ellenállás és kitartás: semmi sem térítheti őt el tiszta szándékától. Viszont így Pamina nem kap megerősítést, kételkedni kezd Tamino szerelmében, teljesen elbizonytalanodik és elkeseredik. Meg kell tanulnia, hogy akkor is tudjon szeretni, ha nem kap viszonzást, mert ezzel azt bizonyítja, hogy már nem önmagát szereti. Saját hatalmas szeretetigényét át kell fordítania, hogy a másik emberben lévő igényre váljon érzékennyé. Erre ébred rá Pamina, és ettől kezdve lesz képes arra, hogy adjon. Ragaszkodását átalakította: megtanult szeretni.

Útjuk során végül Pamina és Tamino egyaránt méltóvá válnak az utolsó nagy megmérettetésre, melyet immár együtt, egységben állhatnak ki. Ezen a végső próbán, az elemek legyőzésén együtt megy át a két szerelmes, és a varázsfuvola segíti lépteiket. Nincs már szükségük semmi másra, csupán az egyetlen belső eszköz, a fuvola hangja vezeti őket.

Ez a csodás segítőeszköz, a varázsfuvola elejétől végig kíséri a próbázókat. Az ókori görögök szerint a hangszerek Apollón ajándékai, és úgy tartották, hogy aki képes rajtuk játszani és harmóniát teremteni, az képes lehet saját személyiségének „hangszerén” is játszani, azaz vágyain és szenvedélyein uralkodva valami ezen túlmutatót alkotni, a lélek harmóniáját megteremteni.

E néhány gondolatnyi vizsgálódásunk alapján is sejthetjük, hogy miért kiapadhatatlan forrás ez a mű. A varázsfuvola rólunk szól, erről az ég és föld között kifeszített emberről, aki a kettősségekben él, és állandó választás elé van állítva. A történet főhősei megmutatják, hogyan kapcsolhatjuk össze a két világot önmagunkban úgy, hogy a tudás és a tett harmóniába kerüljenek egymással, és nem utolsósorban azt is láthatjuk, milyen erő rejlik egy olyan szerelemben, ahol a két ember egyenrangú félként áll egymás mellett és segíti egymást a fejlődés útján.

Rusznák Laura

Idézetek Mozartról

„Világos, tiszta, szép emlékként marad meg bennem ez a nap egész életemen át. Mintegy távolról, halkan csengnek még fülembe Mozart muzsikájának varázshangjai. Így vésődnek be lelkünkbe ezek a szépséges nyomok, melyeket sem idő, sem körülmények nem mosnak el soha, és amelyek jótékonyan hatják majd át meg át egész hátralévő életünket, hőn óhajtott tiszta, világos, szép formát mutatva nekünk e földi lét sötét homályában. Ó, Mozart, halhatatlan Mozart – egy tisztább, jobb, boldogabb életnek mily sok, mily végtelenül sok örökké megmaradó nyomát vésted be muzsikáddal mindnyájunk lelkébe!”

Franz Schubert

„Mozart a filozófia szempontjából még megdöbbentőbb jelenség, mint amikor fenséges művek alkotójaként vizsgáljuk. Soha nem mutatta meg a véletlen egyetlen zseniális embernek a lelkét sem ilyen pőrén. A test a lehető legkevesebbet számított ebben a meghökkentő együttesben, amit Mozartnak hívtak…”

Stendhal

„Ha Mozart vidám is, azért mindig nemes marad; nem bonviván ő, nem csillogó epikureus, mint Rossini: nem gúnyolja az érzelmeit, nem elégszik meg a közönséges könnyedséggel; vidámságában fenséges finomság van; szakaszonként éri el, mert a lelke hajlékony, és mert a nagy művészből, akár a tökéletes hangszerből, egyetlen húr sem hiányzik. De a lényege a tökéletes és boldog szépség abszolút szerelme.”

Taine

„Mozart jókedve: tartós jókedv. Mozart jókedve derűs, zenéjének nyelve olyan, mint egy csendes gondolat; egyszerűsége maga a tisztaság, kristályos tisztaság; minden érzelem játszik benne, mennyei átalakításban. »A mértékletesség abból áll, hogy meghatódunk, mint az angyalok.« (Joubert). Mozartra kell gondolnunk, hogy ezt igazán megértsük.”

André Gide

„Mozart öröksége van olyan jó mentség az emberiség létére, mint bármi más, amit felhozhatnánk, és talán halvány reményt is kínál a túlélésünkre.”

Robbins Landon

„Mozart istenhívővé nevel – sokkalta inkább, mint a templomba járás –, hiszen csak nem lehet véletlen, hogy egy ilyen tünemény érkezett erre a világra, majd harminchat év után eltávozik onnét, bámulatos számban hagyva maga után a páratlan mesterműveket.”

Solti György

„Hiszek Istenben, Mozartban és Beethovenben.”

Richard Wagner

„Rendezőként számomra a mennyország az lenne, ahol az örökkévalóságig próbálhatnám Mozart operáit.”

Peter Hall

„Hallani Mozart muzsikáját olyan, mintha valami jócselekedetet vinne végbe az ember. Nehéz pontosan meghatározni, hogy miben is rejlik ez a jó befolyás, de jótékonyságában nem kételkedhetünk – minél inkább korosodom, és minél jobban megismerem őt, annál inkább szeretem magát a zenét.”

Csajkovszkij

„A varázsfuvola Mozart szellemi végrendelete.”

Bruno Walter

„…Mozart nem szerette az üvöltözést, a vokális szertelenséget. Éppen ellenkezőleg, Mozartot tartással kell énekelni, bájjal és visszafogottan, alázattal és egyszerűen. És olyan fegyelmezetten kell készülni rá, mint a Spanyol Lovasiskolában. Még és még. És együtt.”

Irmgard Seefried

„Az én egyházam zenéje.”

Bernard Shaw

A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

„A szabadságot nem a tettek adják, hanem a tudat, amely a tetteket irányítja. Ha cselekedeteinket kívülről irányítják, hiába mondjuk magunkat szabadnak. Ha pedig a cselekvés az ember bensőjéből fakad, a cselekvés szükségességének tiszta tudatából, akkor sincs rá szükség, hogy hirdessük szabadságunkat. Ekkor már szabadok vagyunk.”

Delia S. Guzmán
az Új Akropolisz nemzetközi elnöke

INFORMÁCIÓK

Kulturális Hírlevelünk eddigi számait megtekintheti az interneten.

Köszönjük figyelmét!

http://www.acropolis.org
http://www.ujakropolisz.hu

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

„Hírlevél” <info[kukac]ujakropolisz.hu (info[at]ujakropolisz[dot]hu)>

Ha a jövőben nem szeretné Hírlevelünket megkapni, kérjük jelezze a info[kukac]ujakropolisz.hu (szerkesztőségnek).

SZÉKHELYEINK:

Budapesten: 1088 Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség). Nyitva tartás: hétköznap 18–21 óráig. Telefon: 334-2756.
Győrött: 9021 Munkácsy Mihály u. 1. II. em. Nyitva tartás: hétköznap 17–21 óráig. Telefon: (96) 322-182.
Szegeden: 6721 Berzsenyi u. 3. Nyitva tartás: hétköznap 18–21 óráig. Telefon: (62) 452-183.

2004.04 április

2004.04 április admin 2016.04.19. kedd, 22:41

Kulturális Hírlevél 22. szám
2004. április

TARTALOM

Áprilisi programjaink
Leonardo gépezetei
Idézetek Leonardo da Vincitől
A filozófia mint életforma
Információk

Kedves Olvasó!

Már több éve mind gyakrabban és különböző helyekről hallunk vészjósló hangokat a Föld klímájának változásairól és ezeknek az életre kifejtett esetleges pusztító következményeiről. A huszadik század utolsó évtizedeiben elkészültek az első tanulmányok a légkörbe juttatott szén-dioxid növekvő mennyisége és az üvegházhatás jelensége közötti összefüggésről. És a természet rendkívüli időjárási jelenségei mintha nem győznék bizonyítani, hogy tényleg valami szokatlan történik a világban.

Mint bármelyik élőlénynek, a Föld testének életfunkciói is a benne zajló számtalan kisebb folyamat egyensúlyától függnek, és ha az egyik „szervében” vagy a működésében fennakadás történik, az kisebb vagy nagyobb mértékben, de feltétlenül hat az egész test állapotára is. Amíg ez csak egyszeri esetnek tűnik, nem szoktunk különösebb figyelmet fordítani rá, akárcsak saját egészségünk esetében. De ha a betegség ellehetetleníti az egész szervezet működését, ha például belázasodunk, akkor már kénytelenek vagyunk komolyan venni a helyzetet. Márpedig az ember láza, illetve a Föld növekvő hőmérséklete igen hasonló jelenségnek tűnik.

Az utóbbi időben a Golf-áram gyengüléséről érkeznek hírek az Amerikai Egyesült Államok és az észak-európai országok kutatóitól. Köztudott, hogy mérsékelt éghajlatát Európa elsősorban a meleg felszíni vizet szállító áramlatnak köszönheti. Az ugyanazon a szélességi körön fekvő kanadai tájat ezzel szemben az év legnagyobb részében jég borítja. Ezek szerint a figyelmeztetések szerint – ha a folyamat nem áll meg – Európa egy kb. 10 000 évvel ezelőtti állapotába térhet vissza, azaz egy újabb jégkorszak fenyegeti.

A kérdés, amelyre senki sem adhat egyértelmű választ, hogy az embernek mekkora szerepe van a mostani helyzet kialakulásában. Itt felsorolhatnánk számtalan, egyesek által „a természet elleni merényletnek” nevezett cselekedeteinket, mint például az őserdők mai napig nem szűnő kiirtását, vagy az ipari tevékenységek káros melléktermékeinek növekvő mennyiségét, de például a globális légkört hasonlóképpen befolyásoló tűzhányók kitöréséért már nem tehetjük felelőssé az embert. A középkorban Európa a mainál jóval hidegebb teleket élt át, amikor az Északi-tenger is befagyott, ebben viszont aligha lehetett szerepe az embernek.

Viszont, ha legalább a tőlünk függő okokra szeretnénk hatni, és az általunk okozott károkat helyreállítani, de ezt a különböző, egymásnak ütköző lokális érdekek miatt nem tudjuk megtenni, akkor csak tehetetlenül szemlélhetjük a globális érdek hiányából fakadó egyre inkább globálissá váló válságot. Egyvalamiben azonban biztosak lehetünk: bárki vagy bármi okozta is a rendellenességet, az elszenvedői mi leszünk, mindannyian, az állat- és növényvilággal együtt. Az egyszer kifejtett hatásnak előbb vagy utóbb lesz egy ellentétes irányú hatása, és ez alól a természetben nincs kivétel. Ha ezt az egyszerű igazságot fel tudnánk már végre fogni, és belátnánk, hogy a véletlen fogalma csak tudatlanságunk szüleménye, akkor talán megnyílnának a megértésünk elől eddig elzárt kapuk, és átélnénk a természet nagy Életének csodáját, amely egyéni életünkben is megnyilvánulhat. Ha tegnapi hibáink miatt ma még szenvednünk kell, akkor legalább tanulhatnánk belőle, és a mai és holnapi jó cselekedeteinkkel holnapután jobbíthatnánk mind önmagunk, mind utódaink sorsán, és teljesebbé tehetnénk a Föld hatalmas élő harmóniáját.

Deák Szilvia
a magyarországi Új Akropolisz elnöke

ÁPRILISI PROGRAMJAINK

BUDAPEST

Belépődíjak:
Az előadásokra: 400 Ft
A Meseház programjaira: 250 Ft
A kurzus díja: 1500 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.
Helyszín: 1088 Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség)

április 16. péntek, 19.00

A szerelemről a költészettel

Költői szerelem – szerelmi költészet
A szerelem arcai
Hogyan ne legyünk szerelmesek?
Az égi és a földi szerelem

Előadó: Knuth Barbara

április 17. szombat

GEA-akció

Hárs-hegyi kilátó és környékének megtisztítása. Találkozó: 9 órakor a 22-es busz Szépjuhászné megállójában.

április 20-tól keddenként, 18.30

Életre való filozófia

Filozófiai bevezető kurzus.

A MESEHÁZ ELŐADÁSAI

április 3. szombat,
15.30

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

A mesében egy pilóta meséli el találkozását egy távoli bolygó lakójával, a kis herceggel, aki megtanítja neki az igazi barátság értékét: a hűséget. Gyermekhez és felnőtthöz egyaránt szólnak ezek a szavak: „Jól csak a szívével lát az ember, ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.”

Előadásunkat 6–12 éveseknek ajánljuk.

Kézművesség: papírrózsa hajtogatása

GYŐR

Belépődíjak:
Az előadásokra: 250 Ft
A kurzus díja: 1000 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.
Helyszínek:
Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület, Győr, Árpád u. 9.
Széchenyi István Egyetem (VIP terem), 9026 Győr, Egyetem tér 1.
Hotel Rába – Belgian Beer Café,
Bartók Béla Megyei Művelődési Központ, 9021 Győr, Czuczor u. 17.

április 3. szombat	GEA-akció
április 15. csütörtök, 18.00	A varázsfuvola A férfi és a nő próbái Összefüggéstelen mese vagy logikus építmény? Sorsutak: Tamino és Papageno Hogyan szólaltassuk meg saját varázsfuvolánkat? Előadó: Rusznák Laura Helyszín: Széchenyi István Egyetem (VIP terem)
április 22. csütörtök, 18.00	Mithras titokzatos misztériumai Miről árulkodnak a ránk maradt ábrázolások és feliratok? Próbák és beavatási fokozatok a Mithras-vallásban Kozmikus kulcs, állatszimbolika, iráni hatások Előadó: Benits Péter Helyszín: Széchenyi István Egyetem (VIP terem)
április 29. csütörtök, 18.00	Szeret? Nem szeret? – kávéházi est A szeretet és a szerelem arcairól beszélgetünk, megidézve költőket, akiket homlokon csókolt a Múzsa. Előadó: Új Akropolisz Helyszín: Hotel Rába – Belgian Beer Café

SZEGED

április 1. csütörtök, 19.00

„Aki levette a józanság szomorú terhét”

Don Quijote, egy világmegváltó őrült
Az erény és idealizmus, képzelet és józanság kérdései
A költő elfedi a valóságot, vagy felfedi az álmot?

Előadó: Mayer Márta

április 22. csütörtök, 19.00

Katasztrófák kora

A különféle katasztrófák okai
Az önkéntesség szerepe a katasztrófák elhárításában
Humán ökológia: az emberi természet védelme

Előadó: Papp Tibor

LEONARDO GÉPEZETEI

Leonardo da Vinci (1452–1519) igazi reneszánsz személyiség volt. Festő, szobrász, feltaláló, természettudós, csillagász, biológus, filozófus egy személyben.

Találmányainak kéziratai különböző kéziratgyűjteményekben maradtak fenn, ezek közül a leghíresebb az Atlanti Kódex, amely kb. 1200 ábrát tartalmaz. Leonardo összesen mintegy 7000 rajzot készített, melyeknek szinte mindegyike önálló találmány, újítás vagy új technikai megoldás volt. Többek között tervezett repülő szerkezeteket, ejtőernyőt, egyéb járműveket, tengeralattjárót, különféle hadigépeket, gőzgépet, vízszivattyút, valamint a legkülönbözőbb felhasználási területen alkalmazható gépeket.

Találmányainak legnagyobb része nem ölthetett testet életében, de ez nem jelenti azt, hogy nem is voltak megvalósíthatóak. Környezete legtöbbször elutasító volt, ami szinte magától értetődő. Az emberek a jövőjüket általában olyan elemekből építik fel, amelyek a rendelkezésükre állnak. Hiába ajánlotta fel hadigépeit Leonardo, nem értették, miért kellene harckocsit vagy tengeralattjárót használni, amikor van lovasság és vannak hajók. Más példák is vannak erre a jelenségre történelmünkben. Amikor 1865-ben egy német mérnök kitalálta, hogyan lehet zenét továbbítani egyik helységből a másikba, a szakemberek csak kinevették. Teljesen feleslegesnek vélték a hangátvitelt, hiszen távírón minden szükséges információt pontosan és olcsón lehetett továbbítani. Vagy amikor 1938-ban feltalálták a fénymásoló gépet, úgy ítélték meg, hogy teljesen felesleges pénzkidobás, hiszen ott az olcsó és jól használható indigó… Éppen ezért az igazi feltalálók, akik valóban valami teljesen újat hoznak létre, nem lehetnek „próféták” saját korukban. Leonardót sem ezért a munkásságáért tisztelték, hanem festészetéért.

Ezért lehetett, hogy legtöbb találmányát csak évszázadok múlva építették meg, illetve „találták fel” újra, némelyiket csak a 20. században. Ebben azonban az is közrejátszott, hogy életében nem adta ki kéziratait, halála után pedig mintegy 100-150 évre eltűntek a rajzai. Utólag gyűjtötték össze őket és tették kódexekbe a 16. század végétől. A mai napig foglalkoznak a találmányaival. Sárkányrepülőjét néhány hónapja építették meg az eredeti tervek alapján, és egy autógyár szélcsatornájában tesztelve megállapították, hogy igen jól tud repülni. Az általa tervezett ejtőernyővel ugrott ki 3000 m magasról egy híres ejtőernyős, hogy bebizonyítsa Leonardo találmányának működőképességét.

Mi volt Leonardo titka? Hogyan volt képes ennyire előre látni a jövőt, és megjósolni, illetve megtervezni azokat a szerkezeteket, amelyek akkor még teljesen ismeretlenek, sőt elképzelhetetlenek voltak, ma pedig már magától értetődő módon használjuk őket?

Ha zsenialitásának tulajdonítjuk képességeit, valószínűleg nem járunk messze a valóságtól. A zsenialitással azonban van egy kis gond: nem lehet utánozni. A zsenialitás tanulhatatlan, az ilyen embert csak csodálni tudjuk, de követni, példájából tanulni aligha. Szerencsére Leonardo esetében nem pusztán erről van szó. Ezt egyre többen észreveszik, és az utóbbi időben egy sor könyv jelent meg olyan témákban, mint például hogyan gondolkodjunk úgy, mint Leonardo, hogyan legyünk olyan kreatívak, mint Leonardo.

Hiszen Leonardo rendkívül kreatív volt, és képes volt magában megvalósítani ennek az erénynek minden oldalát. Állandóan teremtett: hol egy festményt vagy szobrot alkotott, hol egy-egy találmányát vetette papírra. Állandóan élt benne a teremteni, jobbítani vágyás. Mindig figyelte környezetét, és mindig volt egy-két jó ötlete a jobbításra. Ha egy nehézséggel találkozott, addig fáradozott, amíg valamiféle megoldást nem talált rá. Ha valahol hiányt észlelt, igyekezett kitölteni. Számára nem léteztek lehetetlen dolgok…

Figyelmének középpontjában maga a természet állt. Elmélyülten figyelte a folyók sodrát, a szél kavargását, a madarak repülését, és ezekből képes volt megsejteni a természet rejtett mozgatórugóit, törvényeit. Ezért volt képes arra, hogy a madarak repülését tanulmányozva olyan repülő szerkezeteket tervezzen, amelyeknél megfelelőbbet csak a 20. században építettek.

Fontosnak tartotta tehát a környezet megfigyelését, a tapasztalatot. Azt írta, hogy ha az ember anélkül próbál következtetésekre jutni, hogy előtte tanulmányozta volna a természet működését, akkor valószínűleg tévútra jut, belevész saját elméjének kuszaságába. Ha azonban a természet megfigyeléséből következtetni tud az azt mozgató törvényszerűségekre, akkor már nincs szüksége több tapasztalatra, felesleges a természet újabb és újabb megnyilvánulásait kutatnia. A feladata a megtalált törvényekkel összhangban élni. Többen kiemelik, hogy Leonardo találmányainak mindegyike összhangban van a természettel, ellentétben a mai kor legtöbb technikai vívmányával.

Különleges tehetségének másik oka a képzelőereje. Megfigyelhető, hogy még a legbonyolultabb találmányait is határozott vonalakkal, helyesbítés nélkül rajzolta meg, ehhez pedig arra volt szükség, hogy előzőleg „lássa” a megvalósítani kívánt szerkezetet. Képesnek kellett lennie arra, hogy képzeletben működtesse, „tesztelje” találmányait, és még gondolatban helyesbítsen, ha valamilyen hibát talált.

Ez a két fő erénye természetes módon kiegészítette egymást. Miután hosszasan tanulmányozta a víz „működését”, már képes volt maga is elképzelni a vizet olyannak, amilyen valójában. Már nem kellett a folyóparton ülnie, hogy láthassa, hogyan viselkednek a hullámok. Képzeletében pontosan látta, hogyan fognak a hullámok találkozni, hogyan fog a sziklának csapódott tajték visszahullani a vízbe. Ezért festményein teljesen élethűen tudta a vizet lerajzolni.

Ezt a képességet a mai világban egyre nehezebb megvalósítani, hiszen rengeteg eszközünk van, melyekkel – mint valamiféle mankókkal – igyekszünk támogatni általában tanításra szoruló képzeletünket. Ma már nem kell elképzelni egy regényhőst, hiszen elképzelik helyettünk a szakemberek, akik „filmvászonra álmodják” őket, csakúgy, mint sok képzeletbeli lényt a technikai effektusok segítségével. Ma nem kell kitalálnunk egy használati tárgyat, hiszen már kitalálták helyettünk. Nekünk csupán az a feladatunk, hogy megvegyük és használjuk. Ha „elszáll” a számítógépünk, nincs lehetőségünk arra, hogy elgondolkodjunk a hibán és igyekezzünk kijavítani. Panaszkodhatunk, de aktívan nem tudunk változtatni a helyzeten, legfeljebb úgy, hogy veszünk egy jobb gépet.

A fenti példákból jól látható, hogy újra fel kell fedeznünk az aktivitás és a képzelet erejét. Hiszen lehet, hogy egy számítógép működésén nem fogunk tudni változtatni, de biztosan van olyan része az életünknek, olyan eleme környezetünknek, melyen képesek vagyunk jobbítani nap mint nap. A sok kis eredmény teszi lehetővé, hogy egyre jobban tudjunk jótékonyan hatni a körülöttünk lévő, illetve a bennünk lévő világra.

Sztanek Péter

IDÉZETEK LEONARDO DA VINCITŐL

„A tapasztalat soha nem csal meg, csak a megítélésed csalhat meg…”

„…ahol hiányzik az értelem, ott a lárma foglalja el a helyét…”

„A természetben nincs hatás ok nélkül. Ha látod az okot, nincs szükséged tapasztalatra.”

„Tanulmányozd először az elméletet, aztán jöjjön a gyakorlat, mely belőle származik.”

„Ha megvan az ok, akkor a természet azon a legrövidebb úton fejti ki hatását, amelyen csak lehetséges.”

„Ahogy a vasat belepi a rozsda és a víz megposhad, vagy a hidegtől jéggé lesz, úgy az értelem is, ha nem használjuk, megromlik.”

„A tudomány a hadvezér, a gyakorlat pedig a sereg.”

„Az eszme avagy a képzelet az érzékek kormányosa és kantárja, mert az elképzelt dolog mozgatja az értelmet.”

„A természet tele van olyan igazságokkal, amelyek még sohasem jelentek meg tapasztalható formában.”

„Az ember mint Isten képmása, a világ kicsiben, annak harmóniáit testesíti meg. Mikrokozmosz, amelyben ott a makrokozmikus teljesség.”

„A jó emberek természetüknél fogva törekednek a tudásra.”

„A becsvágyóknak, akik sosem elégszenek meg az élet áldásával és a világ szépségeivel, az a kényszerű büntetésük, hogy sosem érthetik meg az életet, és érzéketlenek maradnak a mindenség javaival és szépségével szemben.”

Az idézetek forrásai:

Leonardo da Vinci válogatott írásai – Ízelítő a polihisztor életművéből. Válogatta: Csorba F. László. Ford.: Krivácsi Anikó. Typotex Kiadó, Budapest, 2002.
Leonardo da Vinci: Válogatott írások. Ford.: Kardos Tibor. Művelt Nép, Budapest, 1953.
Leonardo da Vinci: Tudomány és művészet. Ford.: Kardos Tibor. Helikon Kiadó, Budapest, 1960.

A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

Az evolúció

„Noha az evolúció törvénye egy és ugyanaz, mondhatjuk, hogy különböző ütemben halad. Annak az embernek, aki úgy dönt (vagy pontosabban nem dönt sehogy, hanem átengedi magát az élet sodrásának), hogy azt az életet éli le, melyet a sors hoz, minden különösebb igények és törekvések nélkül, annak az idő nagyon hosszú, lelki és fizikai értelemben egyaránt. Az élet folyása természetesen továbbvisz, de ebben az esetben lelassul annak a tehetetlensége folytán, aki hagyja magát sodortatni, és nem mozdítja saját lábait. A nehézségek szükségképpen megjelennek, mert ezek nem maradnak el az illető tudatos vagy tudattalan érdeklődésének hiánya ellenére sem. A próbák próbák, a karma pedig karma, akár elismerjük, akár nem. Ha ezt nem tudjuk és nem ismerjük el, haladásunk lelassul, nehézségeink nagyobb alakot öltenek, és ezzel nagyobb lesz az okozott szenvedés is. De az is megtörténhet, hogy a fájdalom hatására felébred a tudat, és megkérdezi, mi végett születtünk, akkor is, ha eleinte elsősorban csak saját életének miértje és saját akadályai érdeklik.

Egy dolog sodródni, és valami egészen más saját erőnkre támaszkodva járni. Ha az utóbbit választjuk, akkor elfogadtuk, hogy az evolúció útján vagyunk. Látjuk, hogy az élet nem állhat a körülmények ismétlődő és haszontalan halmazából, amelyek legtöbbje inkább fájdalmat, mint élvezetet okoz. Épp ellenkezőleg: minden, ami történik, bármennyire jelentéktelennek tűnik is, fontos és tanító. Azt tanítja meg nekünk, amire életünknek ebben a pillanatában szükségünk van.

Tehát úgy kell tekintenünk, hogy életünk minden helyzetére szükségünk van. A törvény igazságos, és az evolúció törvénye ránk szabja a tapasztalatok egész sorát, melyek elkerülhetetlenek mindaddig, amíg nem vésődnek bele a magasabb tudatunkba, addig, amíg nem válnak érthető igazsággá, amely az annál is nagyobb igazságokhoz vezethet. Ebben a törvényben nincsen se keménység, se fatalizmus. Éppen ellenkezőleg: igazságosan elénk tárja tudatszintünk emelésének eszközeit további tapasztalatok révén, és a lehetőséget, hogy a szintünkhöz nem illő tetteket megfelelőbbekkel cseréljük le.”

Delia S. Guzmán
az Új Akropolisz nemzetközi elnöke

INFORMÁCIÓK

Kulturális Hírlevelünk eddigi számait megtekintheti az interneten.

Köszönjük figyelmét!

http://www.acropolis.org
http://www.ujakropolisz.hu

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

„Hírlevél” <info[kukac]ujakropolisz.hu (info[at]ujakropolisz[dot]hu)>

Ha a jövőben nem szeretné Hírlevelünket megkapni, kérjük jelezze a info[kukac]ujakropolisz.hu (szerkesztőségnek).

SZÉKHELYEINK:

Budapesten: 1088 Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség). Nyitva tartás: hétköznap 18–21 óráig. Telefon: 334-2756.
Győrött: 9021 Árpád u. 9. Nyitva tartás: hétköznap 17–21 óráig. Telefon: (96) 322-182.
Szegeden: 6721 Berzsenyi u. 3. Nyitva tartás: hétköznap 18–21 óráig. Telefon: (62) 452-183.

2004.05 május

2004.05 május admin 2016.04.19. kedd, 22:41

Kulturális Hírlevél 23. szám
2004. május

TARTALOM

Májusi programjaink
Szerelemről a költészettel
Idézetek a szerelemről
A filozófia mint életforma
Információk

Kedves Olvasó!

Azt mondják, hogy jót tesz a léleknek, ha időről időre változtatunk szokásos életkörülményeinken, jót tesz egy időre elutazni valahová. Talán a lényeg éppen abban rejlik, hogy eltávolodunk azoktól a dolgoktól, amelyeket már annyira megszoktunk, hogy szinte nem is látjuk őket a jelenben, csak valamilyen emlékformával azonosítjuk őket. Az ember ugyanis könnyen eshet a rutin rabságába, így tudata beszűkül, és nem engedi, hogy észrevegye mindazokat a változásokat, mindazt az újat, amit az élet mindig magával hoz.

Ennek egyik ellenszere és az embert ébresztő eszköze az utazás. Ilyenkor hirtelen minden új lesz, semmit sem végezhetünk félig alvó állapotban, mint a megszokott munkahelyen, utcán vagy lakásban. Mindenre oda kell figyelnünk, mert semmi sem ismerős, azaz a jelenben történő események, illetve a jelenben lévő tárgyak és emberek annyira lefoglalják a figyelmünket, hogy háttérbe szorulnak múltbéli emlékeink és jövőre vonatkozó vágyképeink egyaránt. Néha a megszokott „önmagunktól” távol zajló élet néhány napja is elegendő ahhoz, hogy kipihentnek érezzük magunkat.

Ennél is jóval nagyobb megújító erővel hat lelkünkre az olyan utazás, amely a nekünk hiányzó mentális és érzelmi táplálékot is megadja, azaz olyan élményekben részesít bennünket, amelyek nemcsak újak és az adott pillanatban kötik le a figyelmünket, hanem gondolkodási témaként újra és újra felmerülnek tudatunkban, esetleg felébresztik bennünk a mélyebb megismerés utáni vágyat, olvasásra, kutatásra buzdítanak. Hogy mi hat így az egyénre, az saját lelki alkatától, illetve képzettségétől függ, azaz bármi lehet ébresztő hatású.

Van azonban egy olyan közös témánk, amely az emberi önazonosságunkat feszegető kérdése miatt minden más témát felülmúl. Ha eltávolodunk kis világunktól – ahol a személyes dolgok feltétlen elsőbbséget élveznek és a legnagyobb figyelmet követelik –, és egy ideig egy másik nép, esetleg egy másik kultúra szemüvegén keresztül nézünk a világra, előbukkanhat a legmagasabb szempont, amelyből világunkat és önmagunkat vizsgálhatjuk: az emberiség mint nagy egész kérdése. Az emberiségé, akinek van múltja és jövője, azaz sorsa a Földön. Ha utazásaink során nemcsak egy másik nép mindennapi életével találkozunk, hanem a miénktől eltérő világnézettel, a valaha uralkodó szellemiség nyomairól tanúskodó régi városok romjaival, fel kell tennünk magunknak a kérdést: miért gondolkodott az emberiség világszerte máshogyan, mint mi, a nyugati ember? Miért volt másmilyen az értékrendje, ami kihatott erkölcsére, életformájára, egyszóval mindenére? Mit tudtak, hogy annyira másodrendűnek tekintették a fizikai életet a szellemivel szemben, hogy ez ránk, akik egy évszázad alatt megszoktuk a mindenre kiterjedő kényelmet, néha szinte sokkolóan hat?

Múltunk számtalan kérdést vet fel, de a jövőnk sem kevesebbet. És meglepő módon ahhoz, hogy tudatunkat tágító és lelkünket megújító kérdéseinket feltehessük, nem is kell elutazni. Elődeink tudása mindenhol fellelhető, közös gyökereink mindenhol „kiáshatók” a Földön. Őseink is a természetből tanultak, és városaik felépítését az állandóan múló idő és a mozdulatlan tér mögött lévő természeti törvényekhez igazították. Nem természetből kiragadott, körülbástyázott városokat építettek, hanem élő városokat, amelyek a természet életének örök mozgásából részesültek úgy, hogy lehetővé tették, hogy az ember és szerveződései időről időre megújulhassanak. Az ember ekkor még nem esett a rutin és a korlátozó szokások csapdájába – ahogyan a természet élőlényeinek egyike sem szenved ezektől –, ráadásul ő, a természeti lények tudatosság nélküli életétől eltérően, értette és tudta is, mikor és minek jött el az ideje.

Ha utazásunk után visszatértünk megszokott életünkhöz, nézzünk új szemmel minden területére, és akkor lehet, hogy olyasmire is rájövünk, amire csakis a távollét adhatott lehetőséget. Másrészt, ha megtanulnánk saját városunkban is éber turista módjára járni, aki fölnéz az épületek homlokzataira, éber figyelemmel fürkészi tereinket és hidainkat, szobrainkat és az emberek arcait is, elsajátíthatnánk a napi megújulás egyik fontos összetevőjét. Akkor van baj, ha a lelkünket gyötrő terheinket egyáltalán nem tudjuk lerakni sem otthon, sem utazás közben, és bármerre is járunk, tulajdonképpen magunkkal hurcoljuk őket. Erre kétezer éve Seneca is figyelmeztette barátját, Luciliust: „Szívet kell cserélned, nem égboltot.” A szívcseréhez nem ajánl mást, mint minden lelki baj gyógyírét: a filozófiát, amely megújítja, és így állandóan fiatallá teszi a lelket.

Deák Szilvia
a magyarországi Új Akropolisz elnöke

MÁJUSI PROGRAMJAINK

BUDAPEST

Belépődíjak:
Az előadásokra: 400 Ft
A Meseház programjaira: 250 Ft
A kurzus díja: 1500 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.
Helyszín: 1088 Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség)

május 7. péntek, 19.00	Az elme rövid története Mitikus gyökerek Klasszikus és modern elképzelések A gondolkodás kialakulása és elemei A fejlődés lehetőségei Előadó: Grúsz Róbert
május 15. szombat	GEA-akció
május 21. péntek, 19.00	A reneszánsz menedzser A középkor és az újkor határán – a városállamok Machiavelli elmélete – a Mediciek gyakorlata Firenze újjászületik Előadók: Jamrik Andrea és Orbán István
május 22. szombat, 15.00	Az Új Akropolisz 10. Történet- és mesepályázatának eredményhirdetése A díjakat átadja a zsűri elnöke, Csukás István író. A nyilvános eredményhirdetésre mindenkit szeretettel várunk.

A MESEHÁZ ELŐADÁSAI

május 15. szombat,
15.30

Csukás István: Mirr Murr kalandjai

Mirr Murr, a szeleburdi macska és a tiszta szívű kiscsacsi kedves és tanulságos történetei hosszú évek óta a gyerekek kedvencei közé tartoznak. A könnyed nyelven megírt, fordulatokban gazdag történeteket mesemondóink adják elő.

Előadásunkat 6–12 éveseknek ajánljuk.

Kézművesség: textilből ujjbábot készítünk

GYŐR

Belépődíjak:
Az előadásokra: 250 Ft
A kurzus díja: 1000 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.
Helyszínek:
Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület, Győr, Árpád u. 9.
Széchenyi István Egyetem (VIP terem), 9026 Győr, Egyetem tér 1.
Hotel Rába – Belgian Beer Café,
Bartók Béla Megyei Művelődési Központ, 9021 Győr, Czuczor u. 17.

május 21. péntek, 18.00

Egész-ségünkre!

A kínai akupunktúra, a kineziológia és a csontkovácsolás közötti összefüggések
A tünetek szimbolikája és szerepe a gyógyulásban
„Sárkány ellen sárkányfű”

Előadó: dr. Németh István

Helyszín: Új Akropolisz központja

május 22. szombat

GEA-akció

SZEGED

május 6. csütörtök, 19.00

Lélek és szerelem

A szem és a szív szerepe a szerelemben
A szerelem mint átalakító erő
Göröngyök a halhatatlansághoz vezető úton
Próbák és próbaadók

Előadó: Hegyeshalmi Orsolya

május 20. csütörtök, 19.00

Egész-ségünkre!

A kínai akupunktúra, a kineziológia és a csontkovácsolás közötti összefüggések
A tünetek szimbolikája és szerepe a gyógyulásban
„Sárkány ellen sárkányfű”

Előadó: dr. Németh István

május 22. szombat, 10.00–13.00

GEA-akció

SZERELEMRŐL A KÖLTÉSZETTEL

Lázár Ervin egyik meséjében Dömdödöm, a kedves mackó egy szeretett lényhez igyekszik. Meg akarja mondani neki, hogy szereti őt. Azonban mire odaér hozzá, már nem tudja kimondani a „szeretlek” szót, mert olyan emberek szájából hallotta korábban, akik biztosan nem gondolták komolyan ezt az érzelmet. Nem nehéz megérteni, miért tudott végül csak ennyit mondani: „Dömdödöm”. Igen, gyakran használjuk a „szeretet”, „szerelem” szavakat, de vajon mit mondunk vele valójában? Szeretjük például a csokit, „nagyon” szeretünk aludni, „igazán” szeretünk valamit, bár…

A szerelem ott leng körülöttünk mindenhol, ugyanakkor egyszerre mégis nagyon távol van tőlünk. Az április 16-i, a költészet napjához közel eső előadásunk a verseket hívta segítségül, kimondani a kimondhatatlant, és fogódzót nyújtani kérdéseink megválaszolásához. Mi gyújtja lángra bennünk a szerelmet? Miért szenvedünk a boldogság közepette? Hogyan lehet a szerelem átalakító erő?

Mibe leszünk valójában szerelmesek? Érdekes választ olvashatunk ki a görög mitológiából, Pórosz, a gazdagság és Pénia, a szegénység történetéből. Pórosznak és Péniának, vagyis a bőség urának és a koldusnak a gyermeke a szerelem istene, Erósz. Tehát egyszerre szegény és gazdag a szerelmes? Igen, mert arra vágyik, ami hiányzik belőle. Szeretne eggyé válni a másikkal, és így magába fogadni annak gazdagságát. Más értelemben is kettős a szerelem, hiszen vágyakozóvá tesz, és így kínoz, másrészt viszont hatalmas tetterőt és lelkesedést is ad.

Létezik a szerelemben a sok szenvedés ellenére is boldogság? Az előadás erre a gyakran feltett kérdésre válaszolva az önismeret fontosságát emelte ki. Ha nem igyekszünk magunkat megismerni, hogyan tudnánk a másikat igazán megszeretni? Ha magunkat nem tudjuk elfogadni, akkor nehéz elképzelni, hogy a másik embert tisztelni tudjuk. Az önismeret nemcsak alapja, hanem kísérője is a szerelemnek. „Nagyon szeretlek, hiszen magamat szintén nagyon meg tudtam szeretni veled” – írja József Attila. A másik elfogadásával önmagunk megértése felé is lépünk, és különleges lehetőséget kapunk arra, hogy saját magunkkal is találkozzunk. Ficino, a reneszánsz kori Itália filozófusa szerint a szerelmes a másikon keresztül saját magát birtokolja. Felismeri a másik emberben, és egyúttal magában is, a ragyogást. Egyfajta újjászületést élhet át azzal, hogy más szemmel látja kedvesét és saját magát is. És ha második születésről beszélünk, akkor azt természetes módon meg kell előznie valamifajta halálnak. Az hal meg bennünk, amiről lemondunk a szeretett lény kedvéért: egy igazi szerelemben az önzés egy-egy darabkáját hullatjuk el.

A szerelmes annyira szereti a másikat, hogy nem csak azt látja benne, hogy milyen abban a pillanatban, hanem azt is, hogy mi az a jövőbeli jó, ami benne rejtekezik, és segíteni lehet kibontakoztatni. És ha a rosszat is észreveszi, érdemes elgondolkodni azon, hogy valószínűleg éppen azért szúrt szemet neki az a bizonyos hiba, mert maga sem mentes tőle, és legjobb, ha először magában igyekszik kijavítani, mielőtt a másiktól várja a tökéletességet.

Az egyik idézett Pilinszky-versben a halandót halhatatlanná tette a szerelem. A szerelem szárnyakat csatol az emberre, hogy elrugaszkodjon a maga szűk világából. Plótinosz szerint a szerelmes érintkezésbe kerül a széppel – akárcsak a zenész a harmóniával –, de kezdetben csak egy meghatározott testi valón keresztül képes azt felfogni. Ha az igazi szépségben akar gyönyörködni, akkor törekednie kell arra, hogy észrevegye a szépséget más megnyilvánulásokban is, és értse meg, hogy mindebben a formákon túli égi harmónia és a tökéletes szépség köszönnek vissza.

Dömdödöm tudta, hogy nem szabad elpazarolni a szeretet és a szerelem szavait. Érdemes megbecsülni azt az adományt, hogy a szerelem által olyan harmónia részesei lehetünk, amelyben megláthatjuk a szépséget és a jót egy másik emberben, saját magunkban és az emberin túl is.

Takács Mária

IDÉZETEK A SZERELEMRŐL

Weöres Sándor

A csókod festi kékre az eget,
szemed színétől zöldülnek a fák.
Nélküled üres minden képkeret
és világtalan az egész világ.

„Erről a sötétségről gondoljuk, hogy ez Penia mint a szegénység és mint a fény hiánya. Egyébként ama felfogóerő (a szerelem) valamely természetes ösztönétől vezetve szülőatyja felé visszafordulván tőle az isteni fénysugarat, ami Poros és a gazdagság, magába fogadja. (…) E fénysugár lángjaitól fellobban ama természetes ösztön. Ez a tűz, ez a lobogás, amely a korábbi homályból a közeledő szikra hatására keletkezik a szerelem, mely az ínségből és a bőségből született.”
(7. fejezet, 73. o.)

„(A szerelem) elsősorban a szemen, a lélek tündöklő ablakán keresztül ragyog fel. A levegőn keresztül nyomban alászáll, és a reá figyelő ember szemébe behatolván keresztüldöfi lelkét, fellobbantja vágyát, és a megsebzett léleknek s a lángra gyújtott vágynak hűs enyhet ad s gyógyírt nyújt, miközben ugyanoda ragadja fel magával, ahonnan maga is alászállott, méghozzá lépcsőzetesen, vagyis először a szeretett testéhez, a lélekhez másodszor, harmadszor az angyalhoz, végül istenhez, e ragyogás végső eredetéhez.”
(10. fejezet, 83. o.)

„Amint mondottuk, a szerelem a megpillantásban nyeri eredetét. A megpillantás az értelem és az érintés között áll, ebből fakadóan a szerelmes lelkét állandóan ellentétes erők húzzák kétfelé, s mélységek és magasságok között hányódik. Van, hogy az ölelés vágya támad benne, s van, hogy az isteni szépség iránti tiszta vágyakozás; hol ez, hol az kerekedik felül. Azonban, akik ragyogó nevelést kaptak, s elméjük miatt sem kell szégyenkezniük, az utóbbi győz; akik nem ilyenek, azokban többnyire az előbbi válik uralkodóvá.”
(10. fejezet, 82. o.)

Pilinszky János: Átváltozás

Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok.
Csúf, de te gyönyörűnek találtál.
Végig hallgattad mindig, amit mondtam.
Halandóból így lettem halhatatlan.

Az idézetek forrása:

M. Ficino: A szerelemről. – Kommentár Platón Lakoma című művéhez. Arcticus Kiadó, Budapest, 2001.

A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

„A természetes kivételektől eltekintve, mindent, amit elkezdünk, a megfelelő módon be is kell fejeznünk. A töprengés azon, hogy érdemes-e valamit elkezdeni, megelőzi a tettet, és nem utána következik. Ha már elkezdtünk cselekedni, akkor akárhogyan is, de többet ér befejezni, mint gyáván visszavonulni. Az egyik valódi tapasztalatot ad, a másik félelmet és csalódottságot szül.

Az utolsó lépcsőfok ragyogó látomása egyetlen lépéssel sem visz előbbre, ha nem mozdítjuk lábunkat, és nem lépünk rá az első lépcsőfokra. És nem elég csak rálépni, hanem szilárdan meg is kell rajta maradni.”

Jorge A. Livraga
az Új Akropolisz alapítója

INFORMÁCIÓK

Kulturális Hírlevelünk eddigi számait megtekintheti az interneten.

Köszönjük figyelmét!

http://www.acropolis.org
http://www.ujakropolisz.hu

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

„Hírlevél” <info[kukac]ujakropolisz.hu (info[at]ujakropolisz[dot]hu)>

Ha a jövőben nem szeretné Hírlevelünket megkapni, kérjük jelezze a info[kukac]ujakropolisz.hu (szerkesztőségnek).

SZÉKHELYEINK:

Budapesten: 1088 Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség). Nyitva tartás: hétköznap 18–21 óráig. Telefon: 334-2756.
Győrött: 9021 Árpád u. 9. Nyitva tartás: hétköznap 17–21 óráig. Telefon: (96) 322-182.
Szegeden: 6721 Berzsenyi u. 3. Nyitva tartás: hétköznap 18–21 óráig. Telefon: (62) 452-183.

2004.06 június

2004.06 június admin 2016.04.19. kedd, 22:41

Kulturális Hírlevél 24. szám
2004. június

TARTALOM

Júniusi programjaink
Az elme rövid története
Idézetek az elméről
A filozófia mint életforma
Információk

Kedves Olvasó!

A legkiemelkedőbb emberi alkotások közé talán az olyan művek tartoznak, amelyekben a lelket megrezegtető szépség párosul a lelket formáló tanítással arról, hogy mely tettek állnak összhangban a természet törvényeivel, s melyek ellentétesek vele. A szinte tapintható, minden kockából sugárzó harmónia, és az erkölcsi tanítás mögött álló, szimbolikus köntösbe öltözött tan bemutatása jellemzi Kim Ki-duk Tavasz, nyár, ősz, tél… és tavasz című filmjét.

A buddhista tanmesét bemutató alkotás egy régi, mára szinte teljesen elfeledett világot tár elénk. S noha a történet egyik szereplőjének az életét döntően befolyásolja kapcsolata a béke tavától távol eső modern világgal – amelybe fejvesztve beleveti magát –, a rendezőnek mégsem kellett bemutatnia ezt a világot, ugyanis nagyon jól el tudjuk képzelni. Az ösztönök uralma, a birtoklási vágy, sőt a gyilkos gondolatok is nagyon ismerősek. Mindaz, amiben az ember véthet egy másik ember ellen, és mindaz a szenvedés, amelyet egymásnak okozhatunk, annyira hétköznapi, hogy már el is feledkeztünk róla: az életet talán máshogyan is lehetne élni.

Annál inkább mesésnek tűnik mindaz, ami ezekkel ellentétes, és a rendező mesteri módon el tudja hitetni velünk, hogy valódibbak, mint a kinti zűrzavaros világ. Megnyugtatóan lassú tempóban, a legapróbb kis részletre is figyelve, bemutatja a kapuk mögött rejtőző, a szent tér keretein belül kibontakozó történetet. És a történet mögött látjuk mindazt a jót és nagyszerűt, amit egy ember tehet egy másik emberért.

Az öreg buddhista pap jól tudta, hogy nem védheti meg tanítványát saját sorsától, de megadta neki a tanulás és a megtisztulás lehetőségét. Ennél többet és ennyire sokat senki sem tehet értünk, csak az, aki nagyon szeret. Tetteivel követi Buddha és megannyi nagy mester tanítását, mely szerint az örök, emberre is érvényes törvény a szeretet győzelme a gyűlölet felett.

Deák Szilvia
a magyarországi Új Akropolisz elnöke

JÚNIUSI PROGRAMJAINK

BUDAPEST

Belépődíjak:
Az előadásokra: 400 Ft
A Meseház programjaira: 250 Ft
Helyszín: 1088 Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség)

június 4. péntek, 19.00

Az Íliász hősei – háború Trója falainál

A harc célja
Istenek, hősök, emberek
Az eposz főszereplőinek szimbolikája

Előadó: Rusznák György

június 12. szombat, 9–13 óráig

GEA-akció a Gellért-hegyen

Előző GEA-akciónk folytatásaként idén ismét felkerekedünk, hogy megtisztítsuk a Gellért-hegyen a Pávakert fölötti sziklás hegyoldalt, illetve a környező sétautakat. A meredek lejtők megtisztításához ipari alpintechnikát használunk, képzett tagjaink kötélen ereszkedve gyűjtik zsákokba a hulladékot.

Tekintettel arra, hogy a kivitelezés szakértelmet és felelősségvállalást igényel, kérjük, hogy aki részt szeretne venni akciónkon, június 8-ig jelentkezzen e-mail címünkön, és ha lehet, mellékelje telefonszámát is a könnyebb kommunikáció érdekében.

június 25. péntek, 19.00

Ré gyermekei

Egyiptomi és görög istenek
Egyiptomi világkép
Világkorszakok, csillagászat, naptár

Előadók: Kaposi István és Klatsmányi Péter

A MESEHÁZ ELŐADÁSAI

június 5. szombat,
12.30 és 15.30

Mezőszárnyasi – magyar népmese

A sárkányok elrabolják a Napot, a Holdat, a csillagokat, és az öreg király három gyöngyömadta lányát…
Mezőszárnyasi színdarabbá alakított történetét először a Meseház tagjai adják elő, megmutatva az utat a leendő hősöknek, majd a gyerekek közül toborzott bátor vitézek a saját maguk készítette jelmezben vágnak neki a kalandoknak, hogy kiszabadítsák a közönség soraiból jelentkező hűséges királylányokat.

Helyszín: a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban 12.30-kor kezdődik, majd jó idő esetén 15.30-kor megismétlik a Mikszáth Kálmán téren

Előadásunkat 4–8 éveseknek ajánljuk.

Kézművesség: jelmezkészítés

AZ ELME RÖVID TÖRTÉNETE

Budapest – 2004. május 7., 19 óra

Elménknek megadatott az, ami semmi más részünknek sem sajátja: önmagáról gondolkodhat. Május 7-én, Az elme rövid története címmel elhangzott előadás szerint érdemes belefogni ebbe az „öngondolkodásba”, hogy az elme valóban a feje legyen az ember egészének.

Rövid elmélkedés után is észrevesszük magunkban elménk kettős természetét. Mintha két szeme lenne: az egyikkel folyamatosan a konkrét világba tekint, fogalmakat határoz meg, hiszen azok között érzi otthon magát, és elemzéseivel foglalatoskodva meglepően sokat időzik érzéseink-érzelmeink rendezgetésével, gyakran ismétlésével. Másik szemével azonban, ha csak pillanatokra is, de képes kinézni a látható és információkkal bekerített szférából, amikor az elemzéseket és a körkörösen visszatérő gondolatokat otthagyva pártatlanná válik, amikor már nem homályosítják el ítéletei, és teret ad az olyan, biokémiai képletekkel leírhatatlan belső jelenségeknek, mint az intuíció, a hit, vagy a magas szintű, megmagyarázhatatlanul működő szeretet.

Az elme feladatát érdekes módon világítja meg a görög Prométheusz istenről szóló mítosz. Prométheusz – miután testvére minden képességet és erőt szétosztott az állatok között – adni akart valamit a védtelenül maradt embernek, ezért elhozta neki az égből a tüzet. Leggyakrabban azt az értelmezését találjuk ennek a mítosznak, hogy e tűz a mesterségek gyakorlásához és az életkörülmények javításához szükséges tüzet jelentette. Azonban bizonyára nem csupán az ember technikai előrehaladását szolgálta, hanem sokkal többről volt szó. Aiszkhülosz A leláncolt Prométheusz című drámájából kiderül, hogy a mesterségekre tanító tűzzel mi mindent kapott még ajándékba az ember: hogy tudatában legyen halhatatlanságának, és hogy soha ne veszítse el a reményt. Innentől kezdve az ember fel van vértezve az elmével, amely tehát égi eredetű, és nem csak a praktikus, mindennapi észt jelenti.

Ha elménk ekkora áldás lenne, miért látjuk mégis átoknak is egyszerre? A választ keresve gondoljunk vissza például az utóbbi negyedórára, és fussuk végig magunkban, merre jártak gondolataink e kis idő alatt! Legtöbbünknél valószínűleg sokféle, ide-oda futó ötlet tűnt fel, melyek közül egyesek megmagyarázhatatlanul messze szaladtak, mások meg – néha a legjobbak – gyorsan elfelejtődtek. Az elme egyik tulajdonsága tehát az, hogy nehezen irányítható, sőt, mintha egyszerre túl sok gondolatnak vagy gondolatfoszlánynak akarna helyet adni. Hogyan lehetne jobban vezérelni ezt az engedetlen részünket?

Ugyancsak nem kell messze keresnünk az elme egy másik, szenvedést hozó jellemzőjét: ugyanis ideje egy részét a „mi lesz, ha…”, „mi lett volna, ha…” kezdetű gondolatokkal és mindennemű ítélkezésekkel tölti, vagyis feltételez anélkül, hogy ellenőrizni tudná és akarná, hogy ezeknek a véleményeknek van-e közük a valósághoz és az igazsághoz. Továbbá, bár a szétfutó gondolatok is jellemzik, van az elmének egy olyan tulajdonsága is, amelyben meglepő „koncentráltságot” mutat. Elég arra gondolnunk, micsoda kitartással tud egy vágyott dolog körül időzni, mégpedig úgy, hogy a sóvárgó gondolatok („még ez is jó lenne, még azt is meg kellene szerezni vagy ismerni…”) nem elégszenek meg, hanem újabb és újabb zsákmányra vágynak.

És ha már az elme bajainál tartunk, érdemes a felejtésre is emlékeznünk, hiszen mindannyian küzdünk azzal, hogy mennyi fontos és jó rostálódik ki az agyunkból, míg a nem túl lényeges dolgok elégedetten terpeszkednek a helyükön.

Miután az elmének sok hibáját a fejére olvastuk, mégiscsak oda juthatunk, hogy a megoldást is ő maga szolgáltatja, ha akarja. Az előadás néhány praktikus tanácsot adott az elme jobb működtetéséhez. Az elme, és vele az ember, akkor válik felnőtté, ha éretlen csapongásai után megtanul koncentrálni. Ennek a képességnek a fejlesztéséhez egész egyszerűen már az is hozzájárul, ha a testet ellazítva igyekszünk összpontosítani, mert az ellazulás mentális szinten befogadóbbá tesz bennünket. Mi segíthet az emlékezet erősítésében? Érdemes megfontolni, hogy arra emlékszünk jobban, amihez valamilyen gondolat kötődik. Minél több gondolatot küld egy erős agy, annál szorosabb kapcsolat fűzi majd a megjegyzendő dologhoz. „Eddzük” magunkat a következőképpen: ha olvasunk, álljunk meg és gondolkodjunk el az olvasottról, akár minden mondat után. Harmadrész olvasás és kétharmadnyi elmélkedés után észrevehetjük, hogy mélyebben rögzítettük a gondolatot. Ennek feltétele egyrészt az, hogy olyan tárgyú könyvet válasszunk, amelynek valóban érdemes megjegyezni a tartalmát, másrészt hogy az elmélkedés közben, a témára koncentrálva, igyekezzünk megállítani az elkalandozó gondolatokat. Nagy szerepe van a felejtés elleni harcban annak is, hogy igazán fontos-e számunkra, amire emlékezni akarunk. Ha valamire valóban emlékezni szeretnénk, azt fontossá kell tenni: elfogadással, szeretettel (a nem szeretett, vagy legalábbis hárított dolgokat nem véletlenül felejtjük el), illetve az akarat felhasználásával. Napi gyakorlatot tarthatunk a koncentrálóképességnek és az emlékezetnek: öt percig szemléljünk egy tárgyat úgy, hogy egészében és részleteiben is rögzítsük agyunkban, és másnap idézzük fel a lehető legpontosabban, majd hasonlítsuk össze a valódit az emlékezetből előhívott képpel.

Meglepő lehet, de a gondolatok is saját testtel rendelkeznek, szinte önálló lényeknek tekinthetők. A durvábbak és a finomabbak is a saját társaságukat keresik: így egy már magunk előtt is szégyellnivaló gondolat vonzza magához hasonszőrű, nem szimpatikus társait, míg a jó, tiszta, nem ítélkező gondolatok szintén hasonló természetű barátokat hívnak. Érdemes tehát – nem kis önfegyelemmel – ügyelni arra, hogy a lelkünk szava szerint már rossz, otromba gondolatot a lehető leggyorsabban állítsuk meg. A jó gondolatok, bármilyen kicsik is, erősítik egymást – ahogy a kancsóban is összegyűlik szép lassan a víz, ha cseppenként kerül is bele. Az élet tudatos átalakításának egyik eszköze ez a kis titok: ha az elérni vágyott jóra, például jobbik önmagunkra, egy erényre összpontosítunk, akkor az szinte megszokott mentális formává válik, testet kap, és így beépülve – hasznára magunknak és másoknak – hamarosan kifelé is hatni fog.

IDÉZETEK AZ ELMÉRŐL

„Ami ma vagy, tegnapi gondolataidból ered, és amit most gondolsz, holnapi életedet formálja. Életünk az elménk teremtménye. Ha az ember tiszta elmével szól vagy cselekszik, az öröm úgy követi, mint saját árnyéka.” (Buddha)

„Az elme állhatatlan és csapongó, kedve szerint bárhová elillan a káprázatot követve. Valóban nehéz visszafogni. De mégis jó irányítani. Az önmagán uralkodó elme nagy örömök forrása.” (Buddha)

„Atyám, az emberész az istentől való,
S ennél nagyobb kincset képzelni sem tudok.”
(Szophoklész)

„A sokféle tudás nem tanít meg arra, hogy esze legyen valakinek.” (Hérakleitosz)

„A te bajod kútfeje nem másnak a vezérlő értelmében van, sem a téged környező világ valami módosulatában vagy változásában. Hát hol? Abban, hogy a rosszról gondolkodol.” (Marcus Aurelius)

„Ha fel akarunk épülni tudatlanságunkból, meg kell azt vallanunk.” (Montaigne)

„… Minden tudás, ha el van szakítva az igazságosságtól s a többi erénytől, csak agyafúrtság, és nem bölcsesség.” (Platón)

„Szoktasd rá testedet, hogy agyadnak engedelmeskedjen, s elámulsz majd azon, hogy megtalálod a boldogságot.” (Stendhal)

„Nincs semmilyen különleges tehetségem, csak szenvedélyesen kíváncsi vagyok.” (Einstein)

„Van-e világos értelmed? – Igen! – Miért nem élsz vele? Mert ha ez betölti feladatát, mi másra van még szükséged?” (Marcus Aurelius)

Az idézetek forrásai:

Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák
Dhammapada (Buddha tanításai)
Marcus Aurelius: Elmélkedések
Idézetek Einsteintől
Az aforizma francia mesterei

A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

„Noha a lelkiismeret-furdalást általában a bűnbánattal kapcsolják össze, nincs jobb bűnbánat annál, mint amikor ki is javítjuk saját hibáinkat. Nem véletlenül tartották úgy a püthagoreusok, hogy az elveszett vagy kihasználatlan dolgok miatt érzett fájdalom olyan reakciót vált ki, ami a lelket a filozófia felé tereli. Aki meg szeretné tudni, miért veszítette el lehetőségeit, már rálépett a megváltás útjára. Ha az okok megismerésén kívül arra is képes, hogy befolyásolja őket minden akaratával és képességével, akkor megtalálta a görög Kairosznak, a helyzet azonnali felismerését elősegítő és a gyors reakcióra ösztönző Lehetőség istenének a titkát.”

Delia S. Guzmán
az Új Akropolisz nemzetközi elnöke

INFORMÁCIÓK

Kulturális Hírlevelünk eddigi számait megtekintheti az interneten.

Köszönjük figyelmét!

http://www.acropolis.org
http://www.ujakropolisz.hu

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

„Hírlevél” <info[kukac]ujakropolisz.hu (info[at]ujakropolisz[dot]hu)>

Ha a jövőben nem szeretné Hírlevelünket megkapni, kérjük jelezze a info[kukac]ujakropolisz.hu (szerkesztőségnek).

SZÉKHELYEINK:

Budapesten: 1088 Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség). Nyitva tartás: hétköznap 18–21 óráig. Telefon: 334-2756.
Győrött: 9021 Árpád út 9. Nyitva tartás: hétköznap 18–21 óráig. Telefon: (96) 311-727.
Szegeden: 6721 Berzsenyi u. 3. Nyitva tartás: hétköznap 18–21 óráig. Telefon: (62) 452-183.

2004.07 július-augusztus

2004.07 július-augusztus admin 2016.04.19. kedd, 22:41

Kulturális Hírlevél 25. szám
2004. július–augusztus

TARTALOM

Nyári programjaink
Az Íliász hősei – háború Trója falainál
Idézetek az Íliászból
A filozófia mint életforma
Információk

Kedves Olvasó!

Elektronikus Hírlevelünk nyári számában júliusi és augusztusi programjainkról értesülhet, amelyekkel az idén részt veszünk a Művészetek Völgyének rendezvénysorozatán, valamint a Sziget Fesztiválon. A filozófiai gondolkodást serkentő előadásaink nem kész válaszokat nyújtanak, amelyeket a hallgató vagy elfogad, vagy elvet, inkább további kérdéseket szülnek, illetve saját következtetések megfogalmazására inspirálnak. Tudjuk, hogy a készen kapott dolgok ritkán olyan értékesek az ember számára, mint azok, amelyekbe beleadtuk erőnket és intelligenciánkat, amelyekért harcoltunk a külső és belső nehézségek ellen. Ugyanez érvényes a gondolatokra is. Hiszen a kívülről érkező véleménycsomaggal könnyen azonosulunk, de az attól még nem lesz értékes számunkra, és másnap egyszerűen lecseréljük egy újabbra, ahogy azt a divatjamúlt tavalyi ruhával tesszük. Viszont ha nincsenek szilárd nézeteink és az ezekből fakadó céljaink, aligha leszünk képesek hosszú távú döntéseket hozni, és ezek mellett felelősségteljesen kitartani.

Azzal, hogy a filozófiai gondolkodás összekapcsolja gondolatainkat a cselekedeteinkkel, a tettekért vállalt felelősségre tanít, és emögött az ok-okozati összefüggés mindenre érvényes törvénye áll. Ez nyilvánvalóan ellentmond a világot uraló, korlátolt felelősséget hirdető érdektársaságok elveinek, ez viszont csupán a pillanatnyi gondolati sötétségnek tulajdonítható, melybe az emberiség nagyobb része esett, de mint bármely tévedés, ez sem tarthat örökké. A Föld ugyanis nem kínál számunkra korlátlan forrásokat, amelyeket a következmények figyelembevétele nélkül, a végtelenségig használhatunk. A természet egésze arra tanít, hogy minden része egy másiktól függ, és a részek közösen egy kiegyensúlyozott, nagy Egyént alkotnak.

A filozófus kérdező és felelősségteljesen cselekvő ember, és mint ilyen, bármely, az őt érdeklő témában megtalálhatja további tanulásának alapanyagát, legyen szó művészetekről, a vallások tanításairól, a történelemről, vagy akár a világ aktuális helyzetét elemző témákról.

Mindenkinek, aki nyáron megfordul a Völgyben vagy a Szigeten, elgondolkodtató percek örömét szerezhetjük. Jó böngészést a lehetőségek között, és tartalmas pihenést kívánunk minden kedves Olvasónknak!

Deák Szilvia
a magyarországi Új Akropolisz elnöke

NYÁRI PROGRAMJAINK

Utcaavató a Krúdy utcában
(2004. július 16–18.)

Helyszín:
1088 Krúdy Gyula u.

július 16–18.

Kézművesvásár

Kézművesműhelyünk egyedi darabjaiból a kirakodóvásáron olajfestményeket, tiffanykat, valamint magyar és régi kultúrák motívumaival díszített kisplasztikákat mutatunk be és árusítunk.

július 18. vasárnap, 17.00

Mezőszárnyasi – magyar népmese

Előadja: Az Új Akropolisz Meseháza

Előadásunkat 4–10 éveseknek ajánljuk.

Kézművesség: jelmezkészítés

Kapolcsi Művészetek Völgye Fesztivál
(2004. július 24–augusztus 1.)

Helyszín:
Öcs, Polgármesteri Hivatal

július 24. szombat, 15.00	Katasztrófák kora – előadás A különféle katasztrófák okai Az önkéntesség szerepe a katasztrófák elhárításában Humán ökológia: az emberi természet védelme Mit tehetünk ma a „Holnaputánért”? Előadó: Papp Tibor
július 29. csütörtök, 11.00	A varázsfuvola – előadás A férfi és a nő próbái Összefüggéstelen mese vagy logikus építmény? Sorsutak: Tamino és Papageno Hogyan szólaltassuk meg saját varázsfuvolánkat? Előadó: Rusznák Laura
július 30. péntek, 11.00	A tibeti halottaskönyv – előadás A sors törvénye: élet és halál körforgása Csapdák és lehetőségek a megszabadulás útján Halotti szokások és szertartások Tibetben Előadó: Doba Éva
július 31. szombat, 15.00	Lázár Ervin: A négyszögletű Kerek Erdő (részletek) – meseházi előadás és kézművesség Ki ne ismerné Lázár Ervinnek a gyerekek és a felnőttek lelkét egyaránt megérintő meséjét? Közülük három történetet fűztünk egybe, egy előadássá: Maminti, a kicsi zöld tündér; Ló Szerafin legyőzi önmagát; Vacskamati születésnapja. Mindhárom mesét jelmezbe bújt színészek adják elő, akik a szó és a gesztusok kifejezőerején keresztül igyekeznek megragadni az egyes karaktereket, illetve a mese fordulópontjait, amelyek mindennapi életünkben is előforduló döntéshelyzetek elé állítják a szereplőket. Előadja: Az Új Akropolisz Meseháza

Sziget Fesztivál
(2004. augusztus 4–10.)

Helyszín:
Óbuda, Hajógyári-sziget – Az Új Akropolisz sátra a Civilszigeten
A programok napi beszélgetési témák, mindennap 14.00-kor összefoglalóval.

augusztus 5. csütörtök	A Ji Csing szimbolikája – előadás A jellemfejlesztés 9 hexagramjának értelmezése Előadó: Grúsz Róbert
augusztus 6. péntek	A mandalák szimbolikája diavetítéses előadás mandalakészítéssel Előadó: Doba Éva
augusztus 7. szombat, 13.00	A Mátrix szimbolikája Előadás filmbejátszásokkal Előadó: Benits Péter
augusztus 7. szombat, 14.00 (a Színpadsátorban)	Richard Bach: Jonathan Livingston, a sirály Diavetítéses feldolgozás
augusztus 8. vasárnap	Az ókori olimpia Előadás az antik sportágak bemutatásával Előadó: Hegedűs Zoltán
augusztus 9. hétfő	Egyiptomi szimbólumok Diavetítéses előadás Előadó: Kaposi István
augusztus 10. kedd	A Haiku-költészet Előadás versírással, haikukiállítással Előadó: Benits Péter

AZ ÍLIÁSZ HŐSEI – HÁBORÚ TRÓJA FALAINÁL

Interjú az előadóval, Rusznák Györggyel

Budapest, 2004. június 4.

Trója neve hallatán sokaknak bizonyára a nemrég elkészült, nálunk is nagy sikerrel játszott amerikai film jut az eszébe, amelyet Wolfgang Petersen rendezett. Azonban talán már kevesebben emlékeznek a mű hátterét és alapját jelentő Íliászra, az ókori görögség nagyhatású mítoszfeldolgozására, és annak szerzőjére, Homéroszra. A budapesti előadás nyomába eredt e majd háromezer éves eposznak és a benne foglalt tanításoknak.

– Miként született meg az előadás ötlete?

– Pár hónappal korábban tudomásomra jutott, hogy a közeljövőben bemutatják a Trója című filmet. Ez adta az ötletet, hogy felidézzem egykori kedves olvasmányomat, az Íliászt, és arra is gondoltam, hogy idővel másképpen látjuk és értékeljük, amit régen olvastunk vagy hallottunk.

– Számos tudósnak az a véleménye, hogy Trója valójában nem is létezett…

– Erről megoszlanak a vélemények. Vannak kutatók, és nem is kevesen, akik szerint Trója, amelynek romjait Schliemann ásatásai a 19. században felszínre hozták, a jelenlegi Törökország területén állt. Homérosz ugyancsak rejtélyesnek látszik. A történet- és irodalomtudomány álláspontja szerint nem bizonyított tény, hogy a szerző létezett, ahogy az sem, hogy ő írta mind a két híres eposzt. Furcsának tűnhet talán, de az ókori ember gondolkodásmódja szerint kevéssé volt lényeges az, hogy ki egy mű szerzője. Ha nem tudták pontosan, ki az, akkor kerestek valakit, akinek a nevével hitelesíteni lehetett a művet. Elsősorban a jelentéstartalom volt fontos, nem az író személye.

A kérdés szerintem inkább az, vajon valóban lezajlott-e a trójai háború. Erre ugyanis a homéroszi költeményen kívül semmiféle bizonyítékunk sincs. Elképzelhető, hogy tényleg harcoltak ezért a városért, ha nem is azokért a célokért, amelyeket a mű megfogalmaz. Ám a lényeget éppen ezek a célok jelentik, és ezek magyarázzák az eposz évszázadokon keresztül ható varázserejét. A művelt görögök, akárcsak később a rómaiak, kívülről ismerték az Íliászt, és előszeretettel idéztek belőle. Hiszen ha a mű csupán egy ostromleírás volna, semmivel sem lenne több – sem méltóbb arra, hogy fennmaradjon –, mint bármely másik csata a görögök ismert történelméből.

– Ha nem egyszerűen a vár birtokba vételéről szól ez a história, akkor milyen célok vezetik a hősöket?

– Várról és ostromról beszélhetünk, csak más értelemben. Trója azt a legmagasabb pontot szimbolizálja, amelyet képességeink, értelmünk, érzelmeink jelenlegi kiteljesedettsége mellett magunk előtt láthatunk. Mondhatnánk úgy, hogy ez a számunkra elképzelhető legnagyobb boldogság, bölcsesség is. Minél többször meg kell közelítenünk ezt a „várat”, hogy lassan bennünk is erőre kapjon mindaz a jó, amit a „vár” jelent számunkra. Tehát egyfajta ostrom ez is, de a visszahúzó és a felfelé emelő erők küzdelme saját magunkon belül zajlik. A várhoz hasonló a hősök szerepe is: a hétköznapit, a megszokott emberit úgy is felül lehet múlni, ha követjük a hős példáját. Az ókori gondolkodás számára ez természetes viszonyulást jelentett, ugyanis nem akartak mindig újat alkotni, mint a modern ember, hanem azt tartották értékesnek, ha utánozzák az előttük járót.

– Azt mondhatjuk, hogy a mű Akhilleusz drámáját dolgozza fel. Hogyan értelmezhető az ő alakja?

– Akhilleusz maga az ember. Mindannyiunknak ismerős lehet az őt elvakító harag. Úgy érzi, becsapták, megsértették, és megfosztották valamitől. És egy másik, ugyancsak ismerős hibát is észrevehetünk a viselkedésében: azt hiszi, ő egyedül a jó és kiváló, nem kell mellé más, és ezért tudatosan különválik a többiektől. Igen messze van az ő Trójájától, attól, ami bölcs lenne a lelkének… Csak akkor lép ki ebből a mozdulatlanságból, amikor már égnek a görögök hajói. Hasonló lehet ez a helyzet ahhoz, amikor túl későn reagálunk, az utolsó pillanatban, amikor a körülmények kényszerítenek arra a lépésre, amelyet már korábban, bölcsebben gondolkodva meg tudtunk volna tenni. Patroklosz halála megdöbbenti Akhilleuszt. Elveszíti azt, akit szeretett, aki – helyette is – elindult a harcba. Mondhatnánk, hogy a fiú halálával a jobbik része veszett el, és ezt siratja aztán oly keservesen. Mérhetetlen düh vezeti Hektór ellen, és amikor nem adja ki a legyőzött ellenfél holttestét, megsérti mind az isteni, mind az emberi törvényt. Az istenek azonban hozzá vezetik az agg trójai királyt, Priamoszt, aki kikéri fia holttestét. Ez fordulópontot jelent Akhilleusz sorsában: rádöbben, milyen végletekbe vitte a harag, mennyire eltorzította lelkét a sértettség. Ha jelképesen nézzük, a magunk életére vonatkoztatva, ugyancsak felismerhetünk hasonló szembesüléseket. A szembesülés egyben tanulás is, és így – talán meglepő módon – éppen az ellenség, vagy az akadálynak tekintett körülmény viheti előre az ember lelkét.

– Hogyan olvassuk ma az Íliászt? Mit adhat ennek a nem éppen eposzokba illő kornak?

– Azt javaslom, fedezzük fel önmagunkban a hősök próbáit és vele együtt erényeit is. A lelkünknek vannak Akhilleuszai, hiszen tudunk rendkívül bátrak lenni, és képesek vagyunk a vereségekből talpra állni. Vannak a lelkünknek Odüsszeuszai is, akik leleményesek, és mernek olyat tenni, ami nem következik a megszokott logikából, de mégis a megoldást, a kreatív megoldást jelenti. És mindenkinek van Trójája is, csak éppen meg kell küzdeni érte, és ezt a harcot – bár sokáig tart – meg lehet nyerni a belső átalakulás és nemesedés révén, ahogy azt az Íliászból is megtudhatjuk.

Rádl László és Takács Mária

IDÉZETEK AZ ÍLIÁSZBÓL

„Mint levelek születése, olyan csak az embereké is.
Földresodorja a lombot a szél, de helyébe az erdő
Mást sarjaszt újból, mikor eljön a szép tavasz újra:
Így van az emberi nemzet is, egy nő, más meg aláhull.”

(VI. 146–149.)

„Csakhogy a végzet elől, azt mondom, senkise futhat,
Sem hitvány, sem nemes, miután megszülte az anyja.”

(VI. 488–489.)

„Gyermekem, ad majd harcierőt Héré meg Athéné
Néked, hogyha akarja: te meg nagylelkű szivednek
Légy ura kebledben: jobb mindig a szép egyetértés.”

(IX. 254–256.)

„Hektór, csak nem tudsz másnak hallgatni szavára.
Harcierényt amiért bőven nyujtott neked isten,
azt akarod már, hogy légy mindig tervben is első?
Csakhogy nem lehet ám mindent magad-egynek elérni:
van, kinek isten a harcierényt nyujtotta sajátul;
van, kinek épp táncot, másoknak a dalt meg a lantot,
s van, kinek oly okos elmét tesz kebelébe a dörgő
Zeusz, hogy igen sok nép veszi aztán annak a hasznát,
mert sokakat megment, s a javát maga látja leginkább.”

(XIII. 726–734.)

„Bár a viszály odaveszne az isteni s emberi szívből
és a harag, mely a bölcseszüt is méregbe borítja:
édessége a csurgó mézénél is erősebb,
míg keblünkben elárad, füstként felgomolyogva.”

(XVIII. 107–110.)

A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

A hernyók völgye

Mesélik, hogy egy nap vándorútján Buddha egy völgybe ért, ahol sok, a földön mászó, síró-rívó hernyót látott. Megszánta az egyiket, aki a többieknél is jobban sírdogált, megdicsérte és megszabadította a szenvedéstől. Majd folytatta hosszú vándorútját, és egy szép napon útja újra a völgybe vezetett. Megcsodálta a gyönyörű fehér pillangókat, az egykori hernyókat, akik megszabadulva a talajjal való minden érintkezéstől, egyik virágról a másikra szálltak. De amott, egy bokor tövében, Buddha megpillantott egy hernyót, aki a por nehéz leple alatt még mindig kúszott – boldogan. Ő volt az, akit annak idején megdicsért. Ekkor Buddha belátta hibáját, és azóta már senkit sem dicsér.

INFORMÁCIÓK

Kulturális Hírlevelünk eddigi számait megtekintheti az interneten.

Köszönjük figyelmét!

http://www.acropolis.org
http://www.ujakropolisz.hu

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

„Hírlevél” <info[kukac]ujakropolisz.hu (info[at]ujakropolisz[dot]hu)>

Ha a jövőben nem szeretné Hírlevelünket megkapni, kérjük jelezze a info[kukac]ujakropolisz.hu (szerkesztőségnek).

SZÉKHELYEINK:

Budapesten: 1088 Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség). Július 15-től szeptember 1-ig zárva. Telefon: 334-2756.
Győrött: 9021 Árpád út 9. Nyári nyitva tartás: csütörtökön 17–21 óráig. Telefon: (96) 311-727.
Szegeden: 6721 Berzsenyi u. 3. Nyári nyitva tartás: kedden és csütörtökön 18–21 óráig. Telefon: (62) 452-183.

2004.09 szeptember

2004.09 szeptember admin 2016.04.19. kedd, 22:41

Kulturális Hírlevél 26. szám
2004. szeptember

TARTALOM

Előszó
Kezdődik az iskola…
Őszi-téli programjaink
A filozófia mint életforma
Információk

Kedves Olvasó!

Az utazásra, a szabadban való mozgásra késztető nyár után szeretném megosztani Önnel egy élményemet, amelyről bensőséges természete ellenére mégis könnyű beszélni vagy írni. Talán azért, mert a mindenkiben pislákoló filozófustermészethez köthető, és sokan megtalálhatják megfelelőjét saját lelkük kincsei között.

Mint általában nyáron, most is sokat járkáltam, az egyik eseménydús helytől mentem a másikig. Közben sokan vettek körül, és vagy résztvevője voltam velük együtt a különböző programoknak, vagy éppen mi magunk készítettük a programokat. A sok külső mozgás azonban néha háttérbe szorítja a figyelő embert, aki nemcsak a pillanatnak él, hanem elemzi önmagát, saját tetteit, majd ennek az egyszerű tapasztalatlevonásnak a segítségével változtat önmagán, és így igazgatja leendő sorsát. És ha elfeledkezünk lelkünk valódi igényéről, aki nemcsak az élményekre vágyik, hanem a belőlük levonható tanulságokra is, azaz a tanulásra, hirtelen elégedetlen lesz az ember, üresnek érzi magát, bármi történjék is körülötte.

Éppen egy ehhez hasonló állapotban gyalogoltam a Sziget Fesztivál rögtönzött kis utcáiból kikerülve – az esőtől menedéket keresve – a Civil Szigeten részt vevő egyesületünk sátra felé, ahol éppen a Jonathan Livingston, a sirály című zenés hangjáték előadására készülődtek. Leültem a nézőtérre, hogy újra meghallgassam a történetet. Életem során sok olyan emberrel ismerkedtem meg, akiknek életük egyik meghatározó élménye volt Richard Bachnak ez a kis terjedelmű műve, amelyen – mint minden óriási alkotáson – valahogyan nem fog az idő. Most újra megbizonyosodtam erről, lelkem minden rezdülésével követve egy különleges – vagy talán nem is annyira különleges – sirály történetét, aki mindennél jobban repülni szeretett. Egész életét arra szánta, hogy elérje a tökéletes sebességet, amely szabaddá tesz, megtisztít, erőt, örömöt ad.

És akkor hirtelen megértettem mestere szavait, aki azt magyarázta Jonathannak, hogy akármekkora sebességgel tud is repülni, mindig korlátba fog ütközni, és hogy a tökéletes sebesség nem a gyors repüléssel, a helyváltoztatással érhető el. „A sirályok, akik megvetik a tökéletességet az utazgatás kedvéért, lassan haladnak, és sehova nem jutnak el. Azok, akik lemondanak az utazásról a tökéletesség kedvéért, egy pillanat alatt bárhová eljutnak… A tökéletes sebesség az, ha el sem indulsz, és máris ott vagy.”

Ki van ott? A lelkem, aki mindig VAN, függetlenül attól, hogy éppen milyen térben vagy időben mozgok. Mindig éber, mindig készen áll arra, hogy tanuljon. Nincs jobb vagy rosszabb körülmény, sors, ha a Lélek szemével tudom szemlélni a helyet, ahol éppen tartózkodom. Bármi vesz is körül, VAGYOK, ezért valójában nem is megyek sehova, annak ellenére, hogy a látszat mást mutat… Egyszerre voltam egy konkrét tér-idő dimenzióban, és egy mindentől független létben, ahol minden addigi azonosulás megszűnt korlátnak lenni.

Amikor ezt az állapotot elérte, a Sirály számára a repülés egészen új dimenziókat nyert: elkezdett tanulni repülni a múltban és a jövőben, a jóságban és a szeretetben.

Az előadás véget ért. Megtapsoltuk a sirályoknak hangjukat kölcsönző fiatalembereket. Felálltunk és kimentünk a sátorból. Az eső is elállt…

Deák Szilvia
a magyarországi Új Akropolisz elnöke

KEZDŐDIK AZ ISKOLA…

Igen, szeptemberbe léptünk, megkezdődik az iskola. Gyerekkorunkban ilyenkor, a fáradtabban mosolygó őszi napsütésben csupa zsibongás töltött el bennünket, meg némi szomorúság is, hogy újra meg kell kezdeni a tanulást. Akkor még azt gondoltuk, hogy szeptembertől júniusig tart az iskola, és utána mindent kipihenhetünk a nyári vakáció idején…

Talán akkor kezdünk igazán átlépni a felnőttkorba, amikor rájövünk, hogy nem lehet szétválasztani életünk iskoláját és a pihenést. Amikor egy bölcs mondás azt mondja, hogy addig élünk igazán, amíg tanulunk, arra gondol, hogy a bennünk lakó lélek mindig képes tanulni.

Diákéveink csalfa módon azt sejtetik, hogy a tanuláson túl kell lenni, hogy be kell fejezni, és majd azután elkezdődhet az élet (persze a nagybetűs). A tanulás azonban nem egyszerűen a képzést és az ismeretek felhalmozását jelenti. A lelkünk mintha örök gyermek maradna. Képes új lendülettel, a korábbi gondolkodási sablonokat és kategóriákat elhagyva, friss szemmel körülnézni. Ha kell, képes újra és újra, egyre bölcsebben olvasni az élet könyvében. Kíváncsi, rácsodálkozó, és a maga módján ártatlan, mert állandóan kész a befogadásra.

Ezt a lelket éltetve valójában a nevelői leszünk saját magunknak. Nem meglepő, hogy a „nevelés” szó a „növelés, növekedés” szavakkal függ össze. Fontos, hogy mit tekintünk növekedésnek. Ha egyszerűen anyagi természetű nagyobbodásra, ismeretek elsajátítására gondolunk, akkor kisebbnek hisszük magunkat, mint amilyenek lehetnénk. Valamilyen módon természetesen gyarapodunk a tudásban, de jobbak leszünk-e emberként?

Ha emberként – szívvel és értelemmel egyszerre – szeretnénk növekedni, akkor higgyük el bátran, hogy bármely pillanatban tanulhatunk. A lelkünk nem öregszik, és jólesően fogjuk tapasztalni, hogy milyen mozgékony, nyitott, és hogy milyen csodálatosan erősödik bennünk a befogadóképesség, és a megértéssel együtt a szerénység és a szeretet.

Az Új Akropoliszban is megkezdődik az iskolaév. Iskolánk arra törekszik, hogy megadja ennek, a lélekkel való tanulásnak a lehetőségét. Az alább látható kurzusok, előadások, programok – a kínai taoizmustól a zene jótékony hatásain keresztül az erdőtisztítási akciókig – igen sok oldalát villantják meg a tudásnak: hiszen mindenhol azt keressük, hogyan növekedhetünk-nevelkedhetünk emberként, hogy hasznos életet élhessünk.

Takács Mária

ŐSZI-TÉLI PROGRAMJAINK

BUDAPEST

Helyszín:

Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület, 1088 Budapest, Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség)

Belépődíjak:

Az előadásokra: 500 Ft
A Meseház programjaira: 400 Ft
A kurzus díja: 2000 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.

2004. szeptember 11. szombat	Természetközeli életmód Kirándulás, ismerkedés növényekkel, emberekkel, erdőtisztítás. Találkozó: 8.30-kor a Moszkva téren, a 22-es busz végállomásánál
2004. szeptember 21. kedd, 19.00	A zene jótékony hatásai Hogyan segíthet életünkben a megfelelő zene? A harmónia elérése a zene segítségével Hogyan tegyük tartóssá pozitív lelkiállapotainkat zenével? Előadók: Rusznák Laura és Sztanek Péter
2004. szeptember 22. szerda, 18.30	Mire jó a filozófia? Filozófiai bevezető kurzus.
2004. október 2. szombat	A Gellért-hegy tisztítása Sziklák, vízesés, meredélyek – alpinistáknak Sétautak, erdő, pihenőhelyek – „gyalogosoknak” Találkozó: 9.00-kor a Gellért-hegyi vízesés aljában
2004. október 5. kedd, 19.00	Taoista szimbólumok Kínában A taoizmus szent emberei és helyei A nyolc halhatatlan A taoista alkímia és az Aranyelixír Előadó: Wágner Mária
2004. október 14. csütörtök, 18.30	Életre való filozófia Filozófiai bevezető kurzus.
2004. október 19. kedd, 19.00	Jöjjön, aminek jönnie kell – erőpróbák a mesékben Miért győznek mindig a mesehősök? A siker útja az erény útja Honnan tudja a mesehős, hogy melyik út a helyes? Előadó: Joó Katalin
2004. november 6. szombat	„Amit a lombok jótékonyan eltakartak” Erdőtisztítás és őszi környezetvédelmi és természetfotó-pályázat. Találkozó: 9.00-kor a Moszkva téren, a 22-es busz végállomásánál
2004. november 9. kedd, 19.00	Rómaiak és germánok Két világrend harca és egysége, avagy hová lettek Quintilius Varus legiói Iulius Caesar germaniai tervei, hadisikerei Germán harcosbeavatások, római harcos istenek Hogyan lett az ellenségeskedésből együttmőködés? Előadók: Kaposi István és Rusznák György
2004. november 22 – december 2.	Ruhagyűjtési akció Az Új Akropolisz Krúdy Gyula utcai központjában Nyitva: hétfőtől csütörtökig 18–21 óráig
2004. november 30. kedd, 19.00	Gyógyászat a világ tetején – a tibeti orvoslás A tibeti orvoslás eredete és alapjai Életenergiák és a betegségek okai Tibeti diagnosztika és gyógyító eljárások Előadók: Doba Éva és Nagy Alinda
2004. december 7. kedd, 19.00	Saint-Exupéry: A kis herceg Egy megindító történet a barátság, az őszinteség és az örök hűség erejéről. Vajon miben találja meg az ember a boldogságát? Vannak-e a nagy kérdésekre igazi válaszok? Színielőadásunk a kis herceg történetének feldolgozásával igyekszik közelebb kerülni a nagy titokhoz.
2005. január 11. kedd, 19.00	Richard Bach: Jonathan Livingston, a sirály Diavetítéses előadás Bach történetének középpontjában Jonathan Livingston sirály áll, aki felfedezi, hogy a repülés több, mint egy egyszerű eszköz a puszta túléléshez. Ezért gyakorol, próbálja megismerni önmagát, képességének határait. Hosszú harca valójában az ember küzdelme saját, belső nehézségeivel és azokkal a külső megpróbáltatásokkal szemben, amelyek hátráltatják átalakulását, szabadságának elérését.
2005. január 25. kedd, 19.00	Labirintus vagy útvesztő – az építész csodája Építészeti fortély? Ember a labirintusban, labirintus az emberben A középpont keresésének harcai Előadók: Császár Edina és Fraszt Magda
2005. február 8. kedd, 19.00	Szeret? Nem szeret? – verses est Válogatás magyar és külföldi szerzők szerelmesverseiből. Az est folyamán elhangzanak többek között József Attila, Képes Géza, Reményik Sándor, Shakespeare versei, amelyek annak titkát kutatják, hogy hogyan keressük az egységet, a teljességet egy kapcsolaton belül. „Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok. Csúf, de te gyönyörűnek találtál. Végig hallgattad mindig, amit mondtam. Halandóból így lettem halhatatlan.” (Pilinszky János: Átváltozás)
2005. február 17. csütörtök, 18.30	Életre való filozófia Filozófiai bevezető kurzus.
2005. február 22. kedd, 19.00	Kelta titkok nyomában A druidák rejtélyes tudása Kelta embereszmény A szent földrajz és a kelták; magyarországi összefüggések Előadó: Takács Mária

A MESEHÁZ ELŐADÁSAI

2004. szeptember 4. szombat, 15.30	Fehérlófia A mese hallgatása közben a gyerekek erdőként, királylányként, griff-fiókaként bekapcsolódhatnak a történet alakításába. Óvodásoknak és kisiskolásoknak ajánljuk.
2004. október 2. szombat, 15.30	Mirr-murr Mirr-Murr, a szeleburdi macska és a tiszta szívű kiscsacsi kedves, tanulságos és fordulatokban gazdag történeteit mesemondóink adják elő. Előadásunkat 6–12 éveseknek ajánljuk.
2004. november 6. szombat, 15.30	Berzsián és Dideki Berzsián vaksága miatt a legjobb barátaitól is eltávolodik, de vaksága nem a szemét érinti… A szülőkkel a szerelmes és lustálkodó kamasz témája kerül napirendre. Hogyan orvosolhatjuk a szívügyekkel elfoglalt, ábrándozó serdülő gondjait? Előadásunkat 7–12 éveseknek ajánljuk.
2004. december 4. szombat, 15.30	Karácsonyi ajándékkészítés és műsor Az ünnephez illő műsor után üvegfestéssel, szalvétatechnikával vagy termésekből ki-ki elkészíthet egy ötletes ajándéktárgyat.
2005. február 5. szombat, 15.30	A farkas szempillái Mesedélután: mesemondás, kesztyűbáb készítése. A szülők közben a mese szereplőinek szimbolikájával ismerkedhetnek meg. Előadásunkat 4–10 éveseknek ajánljuk.

GYŐR

Helyszínek:

Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület, 9021 Győr, Árpád u. 9.
Zichy Palota, Győr, Liszt F. u. 20.

Belépődíjak:

Az előadásokra: 400 Ft
A kurzus díja: 1200 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.

2004. szeptember 14. kedd, 18.00	Trója hősei Akhilleusz, az Ember szimbóluma Pszichológia az ókori világban A harc értelme és az ember sorsa Előadók: Nyári Erzsébet és dr. Németh István
2004. szeptember 21. kedd, 17.00	Életre való filozófia Filozófiai bevezető kurzus.
2004. október 14. csütörtök, 18.00–22.00	Love-war (ejtsd: Lavór) Kihívások, erőpróbák, beszélgetés, zene, tánc, film… az Akropoliszban. Bátorság és kreativitás a váratlan helyzetekben: technikák és stratégiák Előadás és beszélgetés: Boldogságkeresők „háborús övezete” Játszmák és önismeret A harmóniát segítő és gátló tényezők: gyakorlatok tánccal és zenével Házigazda: Kassai Zita
2004. október 16. szombat	GEA-akció
2004. október 21. csütörtök, 18.00	Goethe és Schiller – nagy egyéniségek párbeszéde Zenés, verses est a Barokk Nosztalgiák Művészeti Fesztivál keretében „Az élettől kaphat-e többet ember, mintha a Természet-Isten kitárul? S ami szilárd, szellemmé oldva leng el, s a szellem műve megmarad szilárdul.” (W. Goethe: Schiller koponyája – részlet) „Ki világtörténetet él, a pillanatra hogy hajolhat? Csak ki kora szívéig látva ér, méltón csak az beszélhet, az dalolhat.” (W. Goethe: Szelíd Xéniák – részlet) Helyszín: Zichy Palota
2004. október 27. szerda, 17.00	Életre való filozófia Filozófiai bevezető kurzus.
2004. november 8. hétfő, 17.00	A titokzatos maják Jaguárok, sasok, koponyák, virágok és egyéb szimbólumok a dzsungel mélyén Chichén Itzá: a hely, ahol a szárnyas kígyó a földre száll Maja labdajáték, avagy út a bölcsesség felé Előadó: Kőnig Erika
2004. november 15. hétfő, 17.00	Életre való filozófia Filozófiai bevezető kurzus.
2004. december 4. szombat, 16.00	Jön a Mikulás! Verses, zenés délután óvodásoknak és kisiskolásoknak.
2005. január 20. csütörtök, 18.00	A matematika újabb reneszánsza Fraktálok, mintázatok, analógiák a természetben A világegyetem hűséges/hűtlen mintázata: az Ember Az elérhető végtelen: a számok és az ember fejlődése Előadó: Apáti János
2005. február 9. szerda, 19.00	Rómaiak és germánok Két világrend harca és egysége, avagy hová lettek Quintilius Varus legiói Iulius Caesar germaniai tervei, hadisikerei Germán harcosbeavatások, római harcos istenek Hogyan lett az ellenségeskedésből együttműködés? Előadók: Kaposi István és Rusznák György

SZEGED

Helyszín:

Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület, 6721 Szeged, Berzsenyi u. 3.

Belépődíjak:

Az előadásokra: 350 Ft
A kurzus díja: 1200 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.

2004. szeptember 22. szerda, 19.00	Gilgames – mítosz és valóság Az ember, aki nem tudott meghalni Szerelem és háború A múlt lépcsőin a jövő felé Előadó: Mayer Márta
2004. szeptember 28. kedd, 19.00	Életre való filozófia Filozófiai bevezető kurzus.
2004. október 2. szombat, 10.00–13.00	GEA-akció A találkozó helyszíne: az Új Akropolisz szegedi központja
2004. október 6. szerda, 19.00	Háború Trója falainál A harc célja Istenek, hősök, emberek Az eposz főszereplőinek szimbolikája Előadó: Rusznák György
2004. október 8. péntek, 19.00	Néhány perc Örkénnyel – színpadi játék élőzenével „Sokszor a legbonyolultabb dolgokban is jól megértjük egymást, de előfordul, hogy egészen egyszerű kérdésekben nem.” (Örkény István) Előadja: Az Új Akropolisz színjátszó köre
2004. október 14. csütörtök, 19.00	Életre való filozófia Filozófiai bevezető kurzus.
2004. október 20. szerda, 19.00	Spárta – a város, ahol nem volt szükség falakra Leónidasz – a példa ereje Thermopülai – önzetlenség és hősiesség, avagy a harc értelme A nők helyzete Spártában A spártai demokrácia Előadó: Papp Tibor
2004. október 27. szerda, 19.00	A technika filozófiája A fejlődés mozgatórugói Gép és lélek kapcsolata Mesterséges intelligencia Előadó: Havasi Ferenc
2004. november 10. szerda, 19.00	A varázsfuvola A nő és a férfi próbái Képtelen mese vagy logikus építmény? Saját varázsfuvolánk hangjai Előadó: Lőrincz Laura
2004. november 24. szerda, 19.00	Színvarázs A színek hatása a lélekre Hogyan lássuk világunk színeit? Teremtsünk rendet és harmóniát saját színeinkkel Előadó: Hegyeshalmi Orsolya
2004. november 23–30. (keddtől keddig)	Ruhagyűjtési akció A gyűjtés helyszíne: Az Új Akropolisz szegedi központja
2004. december 1. szerda, 19.00	Aztékok Magas szintű civilizáció, vagy barbár nép? Azték Naptárkő, egy kultúra kőbe zárt hagyatéka Épületek az örökkévalóságnak Előadó: Kovács Mihály
2004. december 13–23.	Karácsonyi vásár Szeged, Dóm tér
2005. február 2. szerda, 19.00	A matematika újabb reneszánsza Fraktálok, mintázatok, analógiák a természetben A világegyetem hűséges/hűtlen mintázata: az Ember Az elérhető végtelen: a számok és az ember fejlődése Előadó: Apáti János

A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

„A tanulás nem csupán adatok gyűjtését jelenti. Ilyenkor lépünk kapcsolatba mindazzal, amit a többi ember élete során kigondolt, megépített, kidolgozott, és ajándékul ránk hagyott, mint tapasztalata gyümölcsét. Ilyenkor lépünk be a nagy bölcsek, nagy mesterek gondolatvilágába. Ilyenkor építünk szilárd hidat a múlt és a jövő között. Ilyenkor őrizzük a múltat és építjük a jövőt. Minderre szert tehetsz, ha kezedbe fogsz egy könyvet… és tanulni kezdesz.”

Delia S. Guzmán
az Új Akropolisz nemzetközi elnöke

INFORMÁCIÓK

Rövid Hírlevelünk néhány „levélkét” tudott megmutatni. Ha szeretné látni a „fát” is, az Új Akropolisz nemzetközi és magyar szervezetét is megismerni, tekintse meg nemzetközi és magyar honlapjainkat.

Kulturális Hírlevelünk eddigi számait megtekintheti az interneten.

Köszönjük figyelmét!

http://www.acropolis.org
http://www.ujakropolisz.hu

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

„Hírlevél” <info[kukac]ujakropolisz.hu (info[at]ujakropolisz[dot]hu)>

Ha a jövőben nem szeretné Hírlevelünket megkapni, kérjük jelezze a info[kukac]ujakropolisz.hu (szerkesztőségnek).

SZÉKHELYEINK:

Budapesten: 1088 Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség). Nyitva tartás: hétköznap 18–21 óráig. Telefon: 334-2756.
Győrött: 9021 Árpád u. 9. Nyitva tartás: hétköznap 17–21 óráig. Telefon: (96) 311-727.
Szegeden: 6721 Berzsenyi u. 3. Nyitva tartás: hétköznap 18–22 óráig. Telefon: (62) 452-183.

2004.10 október

2004.10 október admin 2016.04.19. kedd, 22:41

Kulturális Hírlevél 27. szám
2004. október

TARTALOM

Mire jó a filozófia?
Októberi programjaink
A zene jótékony hatásai
A filozófia mint életforma
Információk

MIRE JÓ A FILOZÓFIA?

Annak idején Seneca azt mondta, hogy a filozófia gyógyszer. A gyógyszert nyilván be kell venni ahhoz, hogy hasson. Ezután fejti ki jótékony hatását egy adott szervre.

Mire gyógyír a filozófia?

A lélek bizonytalanságára és félelmeire. Miközben az ember meghallgatja mások válaszait az élet kérdéseire, és elgondolkodik rajtuk, keresi a saját válaszait.

A filozófia tehát gondolkodni tanít?

Természetesen, a gondolat azonban önmagában nem elég. Hiszen mire mennénk a puszta tudással, ha azt a gyakorlattól szakadék választja el? A filozófia arra is megtanít, hogyan hozzuk összhangba elveinket a tetteinkkel.

Miért szükséges ez?

Mert a gondolat önmagában, bármennyire is helyes, nem változtat rajtunk. Nemes vezérlőelv nélkül viszont állati szintre süllyedünk, és az elvek helyét az ösztönök veszik át.

Milyen ember a filozófus?

Kutatja a természet törvényeit a világban és önmagában, és tetteivel igyekszik követni a felismert igazságokat. Ahogy beszél, úgy cselekszik.

Ma is lehet így élni?

Igen, sőt! Ha meg akarjuk menteni az emberi értékeket, nincs is más választásunk. Elfogulatlan, objektív tudásra kell szert tennünk saját emberi természetünkről, és felelősségünk tudatában kell cselekednünk.

Még ha el is fogadja mindezt, mit tehet egyetlen ember a mostani válságban?

A legnagyobb folyó is egy kis forrásból ered. Korunk átmenetinek, új középkornak nevezhető, de az előzőből is egy kis csoport szabadon gondolkodó és örömmel cselekvő egyén munkája vezette ki a Nyugatot, és hozta el a reneszánszot.

Milyen lehetőséget ad az Új Akropolisz?

Az önismeret, a megismerés és a másokkal együtt végzett önkéntes cselekvés örömét. Mindenkit, aki ehhez kedvet érez, szeretettel várunk filozófiai bevezető kurzusunkon.

OKTÓBERI PROGRAMJAINK

BUDAPEST

Helyszínek:

Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület, 1088 Budapest, Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség)
Budapesti Műszaki Főiskola, Kandó épület, 204-es terem – Budapest III. ker., Bécsi út 94–96.

Belépődíjak:

Az előadásokra: 500 Ft, diákoknak: 300 Ft
A Meseház programjaira: 400 Ft, nagycsaládoknak: 300 Ft/fő
A kurzus díja: 2000 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.

2004. október 2. szombat	A Gellért-hegy tisztítása Sziklák, vízesés, meredélyek – alpinistáknak Sétautak, erdő, pihenőhelyek – „gyalogosoknak” Találkozó: 9.00-kor a Gellért-hegyi vízesés aljában
2004. október 5. kedd, 18.30	Mire jó a filozófia? Filozófiai bevezető kurzus. Helyszín: Budapesti Műszaki Főiskola, Kandó épület, 204-es terem
2004. október 5. kedd, 19.00	Taoista szimbólumok Kínában A taoizmus szent emberei és helyei A nyolc halhatatlan A taoista alkímia és az Aranyelixír Előadó: Wágner Mária
2004. október 14. csütörtök, 18.30	Életre való filozófia Filozófiai bevezető kurzus.
2004. október 19. kedd, 19.00	Jöjjön, aminek jönnie kell – erőpróbák a mesékben Miért győznek mindig a mesehősök? A siker útja az erény útja Honnan tudja a mesehős, hogy melyik út a helyes? Előadó: Joó Katalin

A MESEHÁZ ELŐADÁSAI

2004. október 2. szombat, 15.30

Mirr-murr

Mirr-Murr, a szeleburdi macska és a tiszta szívű kiscsacsi kedves, tanulságos és fordulatokban gazdag történeteit mesemondóink adják elő.

Előadásunkat 6–12 éveseknek ajánljuk.

GYŐR

Helyszínek:

Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület, 9021 Győr, Árpád u. 9.
Zichy Palota, Győr, Liszt F. u. 20.

Belépődíjak:

Az előadásokra: 400 Ft
A kurzus díja: 1200 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.

2004. október 14. csütörtök, 18.00–22.00	Love-war (ejtsd: Lavór) Kihívások, erőpróbák, beszélgetés, zene, tánc, film… az Akropoliszban. Bátorság és kreativitás a váratlan helyzetekben: technikák és stratégiák Előadás és beszélgetés: Boldogságkeresők „háborús övezete” Játszmák és önismeret A harmóniát segítő és gátló tényezők: gyakorlatok tánccal és zenével Házigazda: Kassai Zita
2004. október 16. szombat	GEA-akció
2004. október 21. csütörtök, 18.00	Goethe és Schiller – nagy egyéniségek párbeszéde Zenés, verses est a Barokk Nosztalgiák Művészeti Fesztivál keretében „Az élettől kaphat-e többet ember, mintha a Természet-Isten kitárul? S ami szilárd, szellemmé oldva leng el, s a szellem műve megmarad szilárdul.” (W. Goethe: Schiller koponyája – részlet) „Ki világtörténetet él, a pillanatra hogy hajolhat? Csak ki kora szívéig látva ér, méltón csak az beszélhet, az dalolhat.” (W. Goethe: Szelíd Xéniák – részlet) Helyszín: Zichy Palota
2004. október 27. szerda, 17.00	Életre való filozófia Filozófiai bevezető kurzus.

SZEGED

Helyszínek:

Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület, 6721 Szeged, Juhász Gyula u. 36.
Juhász Gyula Főiskola díszterme, Boldogasszony sgt. 6.
Tamási Áron Klub, Boldogasszony sgt. 6.
Eötvös Loránd Kollégium, Tisza Lajos krt. 103.

Belépődíjak:

Az előadásokra: 350 Ft
A kurzus díja: 1200 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.

2004. október 2. szombat, 10.00–13.00	GEA-akció A találkozó helyszíne: az Új Akropolisz szegedi központja
2004. október 6. szerda, 19.00	Háború Trója falainál A harc célja Istenek, hősök, emberek Az eposz főszereplőinek szimbolikája Előadó: Rusznák György Helyszín: Juhász Gyula Főiskola díszterme
2004. október 8. péntek, 19.00	Néhány perc Örkénnyel – színpadi játék élőzenével „Sokszor a legbonyolultabb dolgokban is jól megértjük egymást, de előfordul, hogy egészen egyszerű kérdésekben nem.” (Örkény István) Előadja: Az Új Akropolisz színjátszó köre Helyszín: Tamási Áron Klub
2004. október 14. csütörtök, 19.00	Életre való filozófia Filozófiai bevezető kurzus. Helyszín: Az Új Akropolisz szegedi központja
2004. október 20. szerda, 19.00	Spárta – a város, ahol nem volt szükség falakra Leónidasz – a példa ereje Thermopülai – önzetlenség és hősiesség, avagy a harc értelme A nők helyzete Spártában A spártai demokrácia Előadó: Papp Tibor Helyszín: Eötvös Loránd Kollégium
2004. október 27. szerda, 19.00	A technika filozófiája A fejlődés mozgatórugói Gép és lélek kapcsolata Mesterséges intelligencia Előadó: Havasi Ferenc Helyszín: Eötvös Loránd Kollégium

A ZENE HATÁSAI

Budapest – 2004. szeptember 21. kedd, 19.00

Mit tehetünk ma magunkért és egymásért a zene segítségével? A zene életünk szerves része, és legtöbben igényeljük is valamilyen formáját, de vajon tudjuk-e, hogy milyen zenére van szükségünk? Ma, mint annyi mindenben, a zene terén is nagy szabadságunk van, a számtalan stílus között rengeteg, nagyon különböző minőségű zenére lelhetünk. Folyamatosan választásra kényszerülünk, de mi alapján döntsünk? A zene hatásai című előadásunkban ezekkel a felvetésekkel indultunk izgalmas utunkra, hogy jobban megismerjük a zene természetét, szerepét és „használhatóságát” az életünkben. Mivel ez a téma meglehetősen nagy és összetett, ezért az összefüggések felismerésével elsősorban néhány támpontot kerestünk az esetleges további kutatáshoz, a gyakorlati alkalmazáshoz.

Egy zenével való találkozásunk élményének elsődleges mércéje általában az, hogy tetszik-e vagy sem. De ahogy egy ételt sem csupán az íze kedvéért veszünk magunkhoz, hiszen elsősorban táplálnia kell, a zene fogyasztásának is meg kell találnunk az okát és módját. Milyen zene az, ami amellett hogy ízlik, hasznos is lehet számunkra? Gyakorlati előadásról lévén szó, egy kis zenehallgatás segítségével kerestük a választ, és Püthagorasz megfigyeléseit is megismerve levonhattuk a tapasztalatot, miszerint egy bizonyos kedv esetén az azonos hangulatot sugalló zene bár jól eshet, de rosszul hat, mert erősíti, növeli ennek a lelkiállapotnak a hatásait. A kedélyállapotunk gyógyításához éppen ellentétes hatású zenével kell töltődnünk. Hiszen a szélsőséges hangulatok közti folytonos ingadozást elkerülve egy magasabb, más minőségű lelkiállapotot szeretnénk elérni. Ennek a szándéknak a sikere rajtunk múlik: a tudatosságra való törekvésünk mutatja meg, hogy az érzéseink, az érzelmeink körforgása, váltakozása helyett akarunk-e igazán változni.

Minden korban ismert volt, hogy a lelkünk rezdülései irányíthatók, kezelhetők a zene segítségével is. Ezzel a tudással ma is rendelkezünk, gondoljunk csak a reklámok, mozifilmek erős benyomásokat keltő zenéire. A régi és a mai alkotók közötti lényeges különbség a hatás elérésének szándékában rejlik: a kérdés az, hogy a zene minden jóhoz, igazságoshoz és széphez vezet-e, ahogy Platón megfogalmazta, vagy a hangokkal való mesterkedés célja csupán anyagi érdekektől függ, és az emberek hangulatának haszonelvű, önkényes irányítását jelenti. De a hangok, a muzsika érzelmi világunkat megmozgató és átalakító erejét tapasztalva mondhatjuk, hogy a zene útja az ember jobbá válásának egyik lehetősége.

A zene kaput nyit a természet törvényeinek megértéséhez, és ezen keresztül közelebb juthatunk az ezeket mozgató ok megismeréséhez is. Az előadás folytatásaként megnéztük néhány olyan kísérlet eredményét, amelyek során különböző zenék hatását vizsgálták a növények növekedésén, illetve az állatok viselkedésén keresztül. Az általános tapasztalat szerint a főként tiszta harmóniákból és rendezett ritmusokból építkező klasszikus zene egyértelműen jótékony hatású volt, míg az improvizatív és emiatt szabálytalanabb jazz már kevésbé, a pop, a rock és az agresszívebb heavy-metal zenék pedig egyáltalán nem voltak kedvezőek az élőlényekre nézve. Mivel az ember is a természet része, ezért semmi okunk sincs arra, hogy mindezeket az eredményeket ne tekintsük magunkra nézve is érvényesnek.

Az előadást indító kérdésünket – hogy mi alapján válasszuk ki a megfelelő zenét, vagyis hogy mi a szép – tovább vizsgálva megismerkedtünk Dr. Masaru Emoto japán kutató munkájával, aki kísérletsorozatában különböző zenéket „hallgattatott” a vízzel, miközben fagyasztotta, és a hanghullámok által így kialakított kristályok szerkezetét rögzítette. A kapott harmonikus és rendezett, vagy éppen torzult és kaotikus formákat elemezve, következtethettünk egy-egy zene áldásos vagy káros hatására. A nagyon látványos kísérlet korábbi tapasztalatokkal egybevágó eredménye tovább erősítette bennünk a felismerést, hogy – újra csak Platón gondolatával élve – az igazi művész az Ideák világából merít, és célja, hogy megjelenítse a természet törvényein keresztül a valódi szépség ideájának örökkévaló alakját. Ha az alkotó képes az archetipikus világhoz csatlakozni, akkor az előadó az alkotóhoz, a hallgató pedig az előadóhoz kapcsolódva részesülhet az Idea lelket emelő erejéből.

Tudhatjuk, hogy az emberben megnyilvánuló különböző lelkiállapotok csak megmutatnak valamit, ami mélyebben leledzik. Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy kik vagyunk valójában, nem mondhatjuk, hogy azok vagyunk, aki éppen dühös vagy határozatlan, esetleg levert, vagy netán szomorú. Bár sokszor azonosítjuk magunkat ezekkel a kedélyállapotokkal, de ezek csupán képek, amelyeket a külvilág felé mutatunk, és e változó felszín mögött ott van valahol az ember, saját valódi lényünk.

Ezért kell emlékeznünk a delphoi jósda híres feliratára is, hogy élhessünk az „Ismerd meg önmagad!” segítő tanácsával. Az ókori görögök olyan kocsihajtóként ábrázolták az embert, akinek meghatározott célja van, és aki e szerint a cél szerint tudja mozgósítani gondolatait, érzelmeit és energiáit. Az ember célját pedig éppen e mondat mutatja meg: fel kell fedeznünk saját lelkünket, hogy önmagunk lehessünk. És ha e nemes elhatározás megvalósítása során fogyni éreznénk az erőnket, akkor bátran fordulhatunk a már megismert és helyesen használható eszközeinkhez, így többek között a zene lelket emelő erejéhez.

Oravecz Péter

A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

A filozófia, a filozófus

Ebben a témában nem eredetiségre törekszünk, csak újszerűségre. Míg az eredetiség különbözni akar a már ismerttől, addig az újszerűség ismét életet visz a már meglévő legfontosabb értékekbe. Ezért az Új Akropolisz úgy határozza meg a filozófiát, ahogy mindig is meghatározták: a filozófia a „bölcsesség szeretete”, olthatatlan szomjúság azután, aminek hiányát érezzük; olyan mély tudás keresését jelenti, amely választ tud adni a leggyötrőbb emberi kérdésekre is.

Abban sem vagyunk eredetiek, hogy Platónt követjük, amikor a filozófia lényegét alkotó bölcsesség jellemzőiről beszélünk. Ez a bölcsesség olyan teljesség, olyan csúcspont, amelyet intelligensen irányított tanulás útján érhetünk el: a teljes tudatlanságtól a mindent felölelő tudásig terjed. Tudásunk fokozatosan nő, és nem szabad megállnunk félúton a vélemények kínzó világában, amikor önhitt módon, önkényesen igazságként hangoztatunk olyasmit, ami csupán tökéletlen feltételezés.

A filozófus még nem bölcs, még nem az övé a bölcsesség kincse, csupán fáradhatatlanul keresi, kutatja. Nem elégszik meg az intellektuális vélemények széles tárházával: ahogy halad előre a megismerésben, maga is változik, és amikor a dolgok mélyéig hatol, tudása életmóddá válik. „Aktív filozófiát” él, azaz gondolatai, érzései és tettei összhangban vannak. A bölcsesség útja tehát cselekvésben, misztikában és tanulásban fejeződik ki. Nem véletlen, hogy a régi Mesterek azt tanították, hogy a tanítvány ösvényét három erény jellemzi: kutatás, odaadás és szolgálat.

Az előzőekből következik, hogy a filozófus kereső ember, az Élet tudatos kutatója, kialakulóban lévő tanítvány. Ő már túlhaladta az egyszerű tanulóra jellemző viszonyulást, aki nem kezd semmit a megkapott tanítással.

Mit keres a filozófus? Mi a filozófia célja? A filozófus mindent keres, a teljes bölcsességet, ezért a filozófia horizontja olyan tág, mint az embert hajtó tudásvágyé. A teljes világegyetem megértésének vágya elveti a töredékes ismeretet, a szakosodást, ami kizárja a többi oldal megismerését.

Így az akropoliszi filozófia a külső szemlélő számára színes kavalkádnak tűnik, és sokszor össze is zavarja azt, aki nem érti meg a kiindulópontként szolgáló elvet: a témák változatossága csupán válasz a hatalmas tudásszomjra, és megmutatja, hogy a sokféle út mindegyike ugyanahhoz a célhoz vezet. A filozófia mostani elferdítését sötét véleményáramlatok okozzák, amelyek szűk határok közé szorítják ezt az életmódot, amely különben nem tűri meg, hogy az életben homályos részek maradjanak.

Logikus föltenni a kérdést: hogyan ismerjük fel a bölcsesség útját, hogy közben ne essünk a téves értelmezések csapdájába? Milyen forrásokból merítsünk, hogy ne kelljen kételkednünk a hitelességükben? A bölcsesség ahhoz az energiaáramlathoz hasonlít, amely az egész kozmoszt uralja, és amelyet Életnek nevezünk. És éppúgy, ahogy az élet átöröklődik az egyik testről a másikra, a bölcsesség is ugyanígy öröklődik át, és időről időre testet ölt. A történelmen áthúzódik a valaha élt bölcsek hosszú lánca, akik kitűntek mély értelmű tanításukkal és azzal, hogy mindegyikük ugyanazokra az igazságokra talált rá. Ők meggyőző válaszokat adnak, és ha ezek nem is mindig teljesen „racionálisak”, de mindig tökéletesen érthetőek és befogadhatóak, olyanok, mint a víz a szomjazó földnek. Ők a legnehezebbet és a legtöbbet kérik tőlünk. Ők távolítanak el minket az anyag látszatvilágától, és arra kényszerítenek, hogy tekintetünket önmagunk felé irányítsuk. Ők döntik le az emberi hiúságot az isteni bölcsességgel.

Minek álmodozzunk Mesterekről, amikor valóban léteznek és könnyű őket felismerni? Ők nem bonyolítják a tudást csak azért, hogy igazabbnak tűnjön; az Igazság jellemzője az egyszerűség. Ők nem gondolják azt, hogy attól fejlődnek, hogy különös szavakat használnak, vagy attól, hogy különleges testhelyzeteket tudnak felvenni, vagy attól, hogy meditációt mímelve elnémulnak. Ők azt tanítják, hogy bár mindezeknek van létjogosultságuk, elérésükhöz felül kell emelkedni a színjátékon, ugyanakkora vagy még nagyobb erőfeszítéssel, mint amivel a kevésbé értékes és anyagibb dolgokat érjük el. Ne legyünk önelégültek, mintha nem volna szükség Mesterekre; semmi sem szörnyűbb, mint egyedül érezni magunkat egy alig ismert úton, semmi sem szörnyűbb, mint a szabadság önhittségével leplezni a gyávaságot.

Delia S. Guzmán
az Új Akropolisz nemzetközi elnöke

INFORMÁCIÓK

Kulturális Hírlevelünk eddigi számait megtekintheti az interneten.

Köszönjük figyelmét!

http://www.acropolis.org
http://www.ujakropolisz.hu

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

„Hírlevél” <info[kukac]ujakropolisz.hu (info[at]ujakropolisz[dot]hu)>

Ha a jövőben nem szeretné Hírlevelünket megkapni, kérjük jelezze a info[kukac]ujakropolisz.hu (szerkesztőségnek).

SZÉKHELYEINK:

Budapesten 1088 Budapest, Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség) Nyitva tartás: H–CS 18–21 óráig. Telefon: 334-2756.
Győrött 9021 Győr, Árpád u. 9. Nyitva tartás: hétköznap 17–21 óráig. Telefon: (96) 311-727.
Szegeden 6721 Szeged, Juhász Gyula u. 36. Nyitva tartás: hétköznap 17–21 óráig. Telefon: (62) 452-183.

2004.11 november

2004.11 november admin 2016.04.19. kedd, 22:41

Kulturális Hírlevél 28. szám
2004. november

TARTALOM

Az új reneszánsz
Novemberi programjaink
Erőpróbák a mesékben
A filozófia mint életforma
Információk

AZ ÚJ RENESZÁNSZ

A dél-amerikai birodalmaktól Egyiptomig minden nagy civilizáció történetére jellemző volt, hogy fejlődésük nem töretlenül, hanem virágzásokon és hanyatlásokon, csúcsokon és hullámvölgyeken keresztül valósult meg.

A kulturális csúcsok közti hullámvölgyek időszakai a köztes vagy középkorok. Közös vonásuk, hogy időtartamuk alatt háttérbe szorul a bölcsesség keresése, és csökken a fogékonyság a szimbólumok, mítoszok, filozófiai tanítások iránt. Ennek következményeként a „kulturális piramis” négy oldalát alkotó művészet, vallás, politika és tudomány is elszegényesedik, öncélúvá vagy véresen kegyetlenné válik.

A középkor legfőbb ismertetőjele nem a technikai elmaradottság, hanem a kultúra és az emberi értékek hanyatlása. Érthető tehát, hogy jó néhány történész és filozófus a huszadik századot – a csúcstechnológia ellenére – az „új középkor” kezdetének tartja. Ezek a köztes korok azonban, mint nevük is mutatja, átmenetiek, és mindig szellemi értelemben vett újjászületés, reneszánsz követi őket.

A legutóbbi és számunkra legismertebb ilyen újjászületés a máig csodált itáliai reneszánsz volt. Ennek fő ösztönzője az időtlen, avagy ezoterikus filozófia (philosophia perennis) újrafelfedezése volt, főként Platón, a kabalisták és a hermetikusok tanításai révén.

Az ókor óta feledésbe merült eszmék ismét klasszikus építészetet, szobrászatot, festészetet hívtak életre, számtalan művészt, tudóst és feltalálót inspiráltak. Fontos azonban, hogy nem az ókor született újjá a reneszánsz idején, hanem az a szellemiség, amely utoljára az ókorban virágzott. A bölcsességet kereső szellemiség. Ez a bölcsesség az európai középkort követően főként az egyes vallások tanításainak összehasonlító tanulmányozásában, a régészeti kutatásokban, valamint az újraéledő tudományos kísérletekben öltött testet.

A mai emberiségnek szintén nagy szüksége van a megújulásra, hiszen rengeteg ökológiai és társadalmi gonddal küzd. A statisztikák és riasztó előrejelzések általában a globális „betegség” fizikai tüneteire hivatkoznak (felmelegedés, ózonlyuk, a természeti erőforrások kimerülése; szegénység, éhínség, járványok), finomabb szinteken azonban még ezeknél is súlyosabb jelenségeket figyelhetünk meg: a lelki környezetszennyezést, és a szellemi otthontalanságot.

A lelki szintű környezetszennyezés miatt számtalan koszos érzelem és gondolat piszkítja a világot: durvaság és félelem, kegyetlenség és elpuhultság, fanatizmus és álszentség. Ahogyan a fizikai szemét hegyekbe gyűlik, úgy hordunk össze – többnyire öntudatlanul – láthatatlan szeméthalmokat rossz tulajdonságainkból, hibáinkból.

A szellemi otthontalanság okozza azt, hogy sok ember nem tud mit kezdeni az életével, nem tudja értékesen felhasználni az idejét. Unalmában vagy szórakozik, vagy belefeledkezik a megélhetésbe, és céllá teszi azt, ami eredetileg csak eszköz volt.

Az újjászületéshez, az új reneszánszhoz segítséget nyújt az ezoterikus filozófia három alapelve, melyeket az Új Akropolisz is magáénak vall. A kiindulópont a belső képességek, a bennünk rejtőző erények fejlesztése: a képzelőerő, az akaraterő, a nemeslelkűség kibontakoztatása.

A kultúrák, művészetek, tudományok, vallások összehasonlító tanulmányozása segít „kigyógyulni” a dogmatizmusból, a gondolati szűklátókörűségből, segít felfedezni az örök filozófiai tanítást különféle korok és kultúrák alkotásaiban, mítoszaiban, vallásaiban.

Végül mindezt betetőzi és hitelessé teszi az emberek közti testvéri viszony újrafelfedezése. Egyetlen hatalmas szellemi család, az emberiség tagjai vagyunk, és ennek az egységnek minden közös tett, közös ügy alapjának kell lennie.

Az egyre inkább elharapódzó elkülönülés, érdektelenség, a „szív jege” ellen így segít a „tűz filozófiája”. Az új reneszánsz előfeltétele ugyanis nem gazdasági vagy technikai, hanem emberi: az újjászületés lehetetlen megújulni képes emberek nélkül.

Benits Péter

NOVEMBERI PROGRAMJAINK

BUDAPEST

Helyszínek:

Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület, 1088 Budapest, Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség)

Belépődíjak:

Az előadásokra: 500 Ft, diákoknak: 300 Ft
A Meseház programjaira: 400 Ft, nagycsaládoknak: 300 Ft/fő
A kurzus díja: 2000 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.

2004. november 6. szombat	„Amit a lombok jótékonyan eltakartak” Erdőtisztítás és őszi környezetvédelmi és természetfotó-pályázat. Találkozó: 9.00-kor a Moszkva téren, a 22-es busz végállomásánál
2004. november 9. kedd, 19.00	Rómaiak és germánok Két világrend harca és egysége, avagy hová lettek Quintilius Varus legiói. Iulius Caesar germaniai tervei, hadisikerei Germán harcosbeavatások, római harcos istenek Hogyan lett az ellenségeskedésből együttműködés? Előadók: Kaposi István és Rusznák György
2004. november 22 – december 2.	Ruhagyűjtési akció Az Új Akropolisz Krúdy Gyula utcai központjában Nyitva: hétfőtől csütörtökig 18–21 óráig
2004. november 30. kedd, 19.00	Gyógyászat a világ tetején – a tibeti orvoslás A tibeti orvoslás eredete és alapjai Életenergiák és a betegségek okai Tibeti diagnosztika és gyógyító eljárások Előadók: Doba Éva és Nagy Alinda

A MESEHÁZ ELŐADÁSAI

2004. november 6. szombat, 15.30

Berzsián és Dideki

Berzsián vaksága miatt a legjobb barátaitól is eltávolodik, de vaksága nem a szemét érinti…
A szülőkkel a szerelmes és lustálkodó kamasz témája kerül napirendre. Hogyan orvosolhatjuk a szívügyekkel elfoglalt, ábrándozó serdülő gondjait?

Előadásunkat 7–12 éveseknek ajánljuk.

GYŐR

Helyszínek:

Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület, 9021 Győr, Árpád u. 9.

Belépődíjak:

Az előadásokra: 400 Ft
A kurzus díja: 1200 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.

2004. november 8. hétfő, 17.00

A titokzatos maják

Jaguárok, sasok, koponyák, virágok és egyéb szimbólumok a dzsungel mélyén
Chichén Itzá: a hely, ahol a szárnyas kígyó a földre száll
Maja labdajáték, avagy út a bölcsesség felé

Előadó: Kőnig Erika

2004. november 15. hétfő, 17.00

Életre való filozófia

Filozófiai bevezető kurzus.

SZEGED

Helyszínek:

Belépődíjak:

Az előadásokra: 350 Ft
A kurzus díja: 1200 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.

2004. november 10. szerda, 19.00

A varázsfuvola

A nő és a férfi próbái
Képtelen mese vagy logikus építmény?
Saját varázsfuvolánk hangjai

Előadó: Lőrincz Laura

Helyszín: Az Új Akropolisz szegedi központja

2004. november 24. szerda, 19.00

Színvarázs

A színek hatása a lélekre
Hogyan lássuk világunk színeit?
Teremtsünk rendet és harmóniát saját színeinkkel

Előadó: Hegyeshalmi Orsolya

Helyszín: Az Új Akropolisz szegedi központja

2004. november 23–30. (keddtől keddig)

Ruhagyűjtési akció

A gyűjtés helyszíne: Az Új Akropolisz szegedi központja

ERŐPRÓBÁK A MESÉKBEN: JÖJJÖN, AMINEK JÖNNIE KELL

Jó pár mesét meghallgattunk, elolvastunk már életünkben. Már néhányból is leszűrhettük azt a tapasztalatot, hogy bármely kultúrában és bármely korban keletkezett mesékről legyen is szó, szerkezetük nyilvánvaló hasonlóságokat mutat, és az egyes történetekben másutt már fellelt motívumok köszönnek vissza. Egyesületünk október 19-én elhangzott Jöjjön, aminek jönnie kell című előadása egy igen érdekes mesetípust, az úgynevezett varázsmesét vizsgálta meg közelebbről. Ebben a mesetípusban a főhős mindig valamilyen fejlődési utat jár be, melynek során különféle erőpróbákon megy keresztül, és túljutva rajtuk, eléri célját.

Hogyan képes a mesehős arra, hogy mindig győzelmet arasson a gonosz erők felett? Honnan veszi az erőt, kitartást, bátorságot? Számíthat-e támogatókra küzdelmei során a legkisebb királyfi vagy a szegény legény? Mire hívják fel figyelmünket ezek a mesék? Vajon képesek vagyunk-e saját erőpróbáinkra úgy tekinteni, ahogyan azt a mesehősök teszik?

Az előadás Andersen Vadhattyúk című meséjét hívta segítségül egy jellemző életpróba elemzéséhez. Ebben a történetben nincsenek sárkányok, nem olvashatunk látványos harcokról, legalábbis látszólag. Ugyanis az igazi kemény küzdelem a törékeny kis hős, a királylány lelkében zajlik. Mesénkben a megözvegyült király új feleséget visz a palotába, aki tizenegy királyfi és egy királykisasszony mostohája lesz. Ezzel a testvérek életében változások sorozata indul el. A mesék ismétlődő szerkezete itt is jól megmutatkozik: a mesehős a történet kiindulópontjában egy változással, valami újjal szembesül. Életének megszokott menetét felborítja a mostoha érkezése, aki a királyi gyermekeket varázslattal akarja megrontani. Szándéka az, hogy a királyfikat néma, fekete madarakká változtatja, ám ez nem sikerül neki, és azok gyönyörű, fehér hattyúkká válnak, a kis királylányon pedig egyáltalán nem fog az átok. Így aztán saját kezével csúfítja el a leányt, hogy királyi apja ne ismerjen rá, és üldözze el őt is a palotából. Ha az egész történetet az emberen belülre helyezzük, akkor a „gonosz mostoha” egy szükséges útnak indító élethelyzet vagy változás, melynek köszönhetően a mesehősök hatalmas erőfeszítések és belső átalakulás árán végül beteljesíthetik sorsukat.

A magányos vándorlás során találkoznak a testvérek, és a kicsi királylány hamarosan megérti, hogy ő az egyetlen, aki megválthatja fivéreit. Feladata nem ígérkezik könnyűnek. Tizenegy csaláninget kell szőnie, hogy feloldja mostohája átkát, vagyis visszasegítse vadhattyúkká varázsolt bátyjait emberi alakjukba. Próbáját különösen nehézzé teszi, hogy ez alatt az idő alatt nem szólalhat meg, nem magyarázhatja meg másoknak, mit miért tesz.

A királylány küzdelmeinek különböző állomásai vannak. Hol segítők viszik előre az úton, vagy útmutató jelek támogatják, hol hátráltató erőkkel kerül szembe. Látszólag erejét meghaladó feladatról van szó, hiszen varázslatokkal, ármánykodással kell megküzdenie, és át kell kelnie egy hatalmas tengeren is. De a mese éppen arra hívja fel figyelmünket, amit gyakran magunk is nehezen hiszünk el: hogy a feladat nem nagyobb, mint amekkorát a főhős éppen meg tud oldani. Sőt, mindig maga a küzdelem ébreszti fel benne azokat a szunnyadó erőket, amelyek aztán képessé teszik arra, hogy helytálljon az egyre nagyobb erőfeszítést követelő próbatételekben.

Érdekes megfigyelni, hogyan következnek egymás után a nehézségek. A királylány a csaláningeket szőve nem bánja a hideget, a meleget, nem panaszkodik a csalán égető marására, megtanul felülkerekedni testi fájdalmán, mert tisztán él benne a cél. A próba tehát először a külső nehézségek, a fizikai körülmények leküzdését jelenti. A következő azonban ennél is nehezebb, a hallgatás próbája, amelyben a lelkét teszik próbára. Ha hallgat, lehet, hogy elveszíti az ifjú király szerelmét, aki rátalált és beleszeretett. Azonban fel sem merül benne személyes boldogságának az igénye, míg testvérei szenvednek.

A mese erőpróbának mutatja azt az élethelyzetet, amikor az embernek felül kell kerekednie a félelmén: ha nem úgy cselekszik, ahogyan azt elvárják tőle, lehet hogy megbüntetik, vagy megvonják tőle szeretetüket. Azonban sem a büntetéstől, sem a szeretet elvesztésétől való félelem nem erősebb annál a hitnél, hogy helyesen cselekszik. Nem az emberek parancsaihoz és elvárásaihoz igazítja tetteit, hanem mindvégig híven teszi azt, amit a lelke megkövetel tőle.

A mesében a királylány kitartó magatartása révén végül győzedelmeskedik minden külső fenyegetés és csábítás felett. A csodálatos mese nyelvén szóló Vadhattyúk üzenetét nem lehet félreérteni: azok győzedelmeskednek az élet próbáin, akik nem másoknak akarnak megfelelni, hanem saját lelküknek.

Szigethy Orsolya

A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

A szerénység

„Sajnálatos módon összetévesztjük a szerénységet a félénkséggel, a behódolással, a kishitűséggel, a gyenge jellemmel, a sebezhetőséggel és még sok más hibával, melyeknek semmi közük erényünkhöz. A szerénység legjobban a Szókratésznek tulajdonított mondásban látszik: Csak azt tudom, hogy semmit sem tudok. Ez az igazságos mérleg: megmutatja, amit tudunk és amit még nem, amire képesek vagyunk és amire még nem.

Minden embernek van több élő, és annál is több még kifejlesztendő erénye. Ezt el kell ismernünk, és amíg tudatunk ebben az egyensúlyi állapotban van, megragadhatjuk a szerénység lényegét. Ha azonban elsodródunk a végletek felé – ha úgy gondoljuk, hogy sok mindenünk van, vagy éppen hogy semmink sincs –, az önteltség hibájába esünk, vagy az álszerénységébe, amely az önteltségnél is rosszabb lehet.

A szerénység mindenképpen megelőzi az igazságosságot. Az igazságosság önmagunkkal kezdődik, egyensúlyba hoz bennünket, majd szétterjed körülöttünk. A szerénység mindenképpen megelőzi a bölcsességet, ami a józanság egyik formája, hogy meg tudjuk különböztetni a jót a rossztól, a miénket attól, ami még nem a miénk.”

Delia S. Guzmán
az Új Akropolisz nemzetközi elnöke

INFORMÁCIÓK

Kulturális Hírlevelünk eddigi számait megtekintheti az interneten.

Köszönjük figyelmét!

http://www.acropolis.org
http://www.ujakropolisz.hu

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

„Hírlevél” <info[kukac]ujakropolisz.hu (info[at]ujakropolisz[dot]hu)>

Ha a jövőben nem szeretné Hírlevelünket megkapni, kérjük jelezze a info[kukac]ujakropolisz.hu (szerkesztőségnek).

SZÉKHELYEINK:

Budapesten 1088 Budapest, Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség) Nyitva tartás: H–CS 18–21 óráig. Telefon: 334-2756.
Győrött 9021 Győr, Árpád u. 9. Nyitva tartás: hétköznap 17–21 óráig. Telefon: (96) 311-727.
Szegeden 6721 Szeged, Juhász Gyula u. 36. Nyitva tartás: hétköznap 17–21 óráig. Telefon: (62) 452-183.

2004.12 december

2004.12 december admin 2016.04.19. kedd, 22:41

Kulturális Hírlevél 29. szám
2004. december

TARTALOM

Decemberi programjaink
Portré: Antoine de Saint-Exupéry
Tudósítás: Rómaiak és germánok
A filozófia mint életforma
Információk

Kedves Olvasó!

Az Új Akropoliszban már több mint két éve szerkesztjük havonta megjelenő elektronikus hírlevelünket. Munkáink során egyrészt az a cél lebegett szemünk előtt, hogy a klasszikus értelemben vett filozófiát érthetőbbé és vonzóbbá tehessük, másrészt az, hogy éppen aktuális programjainkról rendszeresen tudjuk tájékoztatni az érdeklődőket. Szerettük volna, hogy egy-egy rendezvényünkről bővebb tájékoztatást kaphassanak azok is, akik valamiért lemaradtak róla. A forma, amelyet választottunk, szándékosan volt egyszerű, színek és illusztrációk nélkül, hogy ne tartson hosszú ideig a letöltése. Most, a sok tapasztalat birtokában felmerült néhány módosítási, bővítési ötlet, melyekhez szeretnénk egy kis segítséget kérni Önöktől, olvasóktól. Kérjük, juttassák el hozzánk véleményüket, további elképzeléseiket.

Segítségül összeállítottunk egy kis kérdőívet.

Milyen gyakran olvassa a Hírlevelet?
Melyek a kedvenc témái, rovatai?
Volt olyan programunk, amelyiken részt vett?
Mit hiányol az újságból, mit látna benne szívesen?

Ötleteink:

Bővebb írások az egyes programokról, eseményekről, továbbá kisebb ajánlók, hírek.
Portré filozófusokról, írókról, művészekről, tudósokról, adatokkal és idézetekkel.
Játék, kvíz, rejtvény stb.

Bármilyen más visszajelzést is szívesen veszünk.

A szerkesztőség

DECEMBERI PROGRAMJAINK

BUDAPEST

Helyszínek:

Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület, 1088 Budapest, Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség)

Belépődíjak:

Az előadásokra: 500 Ft, diákoknak: 300 Ft
A Meseház programjaira: 400 Ft, nagycsaládoknak: 300 Ft/fő

2004. december 7. kedd, 19.00

Saint-Exupéry: A kis herceg

Egy megindító történet a barátság, az őszinteség és az örök hűség erejéről. Vajon miben találja meg az ember a boldogságát? Vannak-e a nagy kérdésekre igazi válaszok? Színielőadásunk a kis herceg történetének feldolgozásával igyekszik közelebb kerülni a nagy titokhoz.

A MESEHÁZ ELŐADÁSAI

2004. december 4. szombat, 15.30

Karácsonyi ajándékkészítés és műsor

Az ünnephez illő műsor után üvegfestéssel, szalvétatechnikával vagy termésekből ki-ki elkészíthet egy ötletes ajándéktárgyat.

GYŐR

Helyszínek:

Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület, 9021 Győr, Árpád u. 9.

Belépődíjak:

Az előadásokra: 400 Ft

2004. december 4. szombat, 16.00

Jön a Mikulás!

Verses, zenés délután óvodásoknak és kisiskolásoknak.

SZEGED

Helyszínek:

Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület, 6721 Szeged, Juhász Gyula u. 36.
Juhász Gyula Főiskola díszterme, Boldogasszony sgt. 6.

Belépődíjak:

Az előadásokra: 350 Ft, diákoknak: 300 Ft
A kurzus díja: 1200 Ft/hó. A kurzus bevezető előadása díjtalan.

2004. december 1. szerda, 19.00

Aztékok

Magas szintű civilizáció, vagy barbár nép?
Azték Naptárkő, egy kultúra kőbe zárt hagyatéka
Épületek az örökkévalóságnak

Előadó: Kovács Mihály

Helyszín: Juhász Gyula Főiskola díszterme

2004. december 13–23.

Karácsonyi vásár

Helyszín: Szeged, Dóm tér

PORTRÉ
Antoine de Saint-Exupéry (1900–1944)

Saint-Exupéry neve ma már legendává vált, számtalan könyv jelent meg életéről és műveiről, köztük a legtöbb nyelvre lefordított munkájáról, A kis hercegről. A lyoni születésű író élete, mint könyve főhősének élete, bővelkedett a kalandokban: felvételizett a tengerészeti főiskolára – sikertelenül, majd a képzőművészetire, ahol végül meg is kezdte tanulmányait, de 21 évesen a hadsereghez szegődött. Repülős tiszti képzést kapott, és ettől fogva ideje nagy részét a levegőben töltötte, ahol leginkább postaszolgálatokat teljesített. Később futárpilóta lett egy Buenos Aires-i székhelyű dél-amerikai cégnél, majd több ízben megfordult Afrikában. Itt érte egy alkalommal olyan repülőgép-baleset a Líbiai-sivatag közepén, amelyben egy hajszálon múlt az élete: öt gyötrelmes nap után beduin törzsek találtak rá, amikor már félájult volt a szomjúságtól. Spanyolországból a polgárháború idején haditudósításokat küldött, a II. világháború kitörésekor pedig már a harcokban is részt vállalt, számtalan légi csatában működött közre a szövetségesek oldalán. Egy önkéntes éjszakai felderítés során vesztette életét, amikor gépét lelőtték.

Exupéry, aki mindig is idegenkedett az egyszerű megfigyelő szerepétől, s kereste a kalandokat, az irodalmat csak másodlagos foglalkozásnak tekintette. Ennek megfelelően regényei is inkább önvallomások, úti és élménybeszámolók. Leghíresebb talán A déli futárgép, az Egyedül a felhők fölött és az Éjszakai repülés, de lebilincselő olvasmány gazdag levelezése is, amelynek megszólítottja többnyire édesanyja, akinek megrendítő őszinteséggel meséli sorsa alakulását. E műveiben az író a bajtársiasság mellett megfogalmazza a végzettel szembenéző állhatatosság követelményét, ugyanakkor a cél és a tett egyénen túlmutató jelentőségét is. „Csak akkor lélegzünk szabadon – írja egy helyen –, ha egy rajtunk kívül álló közös cél köt össze testvéreinkkel; ilyenkor ráeszmélünk, hogy szeretni nem annyit jelent, mint egymás szemébe nézni, hanem azt jelenti: együtt nézni ugyanabba az irányba.” Ez az eszmény vezérli A kis herceg címadó hősét is, aki az élet értelmét keresi, s rátalál a másokért vállalt felelősség nyújtotta boldogságra.

Idézetek a műből:

„Nos, mint minden bolygón, a kis hercegén is voltak jó növények meg rossz növények; tehát voltak jó növényektől származó jó magvak, meg rossz növényektől származó rossz magvak is. A magvak azonban láthatatlanok. A föld titkos mélyén alusznak, míg csak az egyiknek eszébe nem jut, hogy fölébredjen… Akkor nyújtózik egyet, és először csak egy elbűvölő, ártatlan kis hajtással kezd félénken a nap felé kapaszkodni. Ha rózsa vagy retek hajtása, hagyhatjuk, hadd nőjön kedvére. De ha rossz növényről van szó, mihelyt fölismertük, azonnal ki kell tépni. A kis herceg bolygóján pedig félelmetes magvak voltak: majomkenyérfa-magvak. A bolygó egész földjét megfertőzték. A majomkenyérfával meg úgy van, hogy ha az ember későn kap észbe, soha többé nem bír megszabadulni tőle. Egyszerűen elborítja a bolygót. Átlyuggatja a gyökereivel. Ha aztán a bolygó túl kicsi, a majomkenyérfák meg túl sokan vannak, előbb-utóbb szétrobbantják.”

„– Mindenkitől azt kell követelni, amit az illető megtehet. A tekintély legelső alapja az értelem – mondta a király. – Ha népednek azt parancsolod, vesse magát a tengerbe: föllázad, forradalmat csinál. Azért van jogom engedelmességet követelni, mert ésszerűek a parancsaim. […] Magunkon ítélkezni sokkal nehezebb, mint máson. Ha sikerül helyesen ítélkezned saját magad fölött, az annak a jele, hogy valódi bölcs vagy.”

„A kis herceg leült egy kőre, és szemét az égre emelte.
– Nem tudom – mondta –, nem azért vannak-e kivilágítva a csillagok, hogy egy napon mindenki megtalálhassa a magáét. Nézd csak, az ott az én bolygóm. Éppen fölöttünk… De milyen messze van!
– Szép csillag – mondta a kígyó. – Mit keresel itt?
– Nézeteltérésem támadt egy virággal – mondta a kis herceg.
– Hajaj! – mondta a kígyó.

És sokáig hallgattak.

– Hol vannak az emberek? – kérdezte később a kis herceg. – Itt a sivatagban olyan egyedül van az ember.
– Nincs kevésbé egyedül az emberek közt sem – mondta a kígyó.”

„– Te nem vagy idevalósi – mondta a róka. – Mit keresel?
– Az embereket keresem – mondta a kis herceg. – Mit jelent az, hogy »megszelídíteni«?
– Az embereknek – mondta a róka – puskájuk van, és vadásznak. Mondhatom, nagyon kellemetlen! Azonfölül tyúkot tenyésztenek. Ez minden érdekességük. Tyúkokat keresel?
– Nem – mondta a kis herceg. – Barátokat keresek. Mit jelent az, hogy »megszelídíteni«?
– Olyasmi, amit nagyon is elfelejtettek – mondta a róka. – Azt jelenti: kapcsolatokat teremteni.
– Kapcsolatokat teremteni?
– Úgy bizony – mondta a róka. – Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogy neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra…”

TUDÓSÍTÁS – RÓMAIAK ÉS GERMÁNOK

Egyesületünk november 9-én elhangzott Rómaiak és germánok – Két világrend harca, avagy hová tűntek Quintilius Varus legiói? című előadása egymással összevetve vizsgálta meg a két harcos nép világképét és küzdelmes találkozásait.

Róma, az örök város alapításának körülményei sokat elárulnak a római nép gondolkodásáról. A mítosz szerint Romulus a város helyét madárjóslattal választja meg, és üldözöttekkel népesíti be. Az istenek szavát követve, a legkülönfélébb embercsoportok befogadásával és elfogadásával alakítja ki a római egységet. Így már nem tűnik meglepőnek, hogy a Római Birodalom fennállása során a vallási formák sokféle formáját támogatta, miközben felügyelt állami istenségeinek, mint Iuppiter, Iuno és Minerva tiszteletben tartására is.

Az égi világ azonban a germánok előtt is nagy tiszteletnek örvendett. Már Tacitus, az i. sz. 1. században élt neves történetíró is megjegyezte, hogy a germán törzsek tisztelik isteneiket, és áldozatokat mutatnak be nekik. Legnagyobb tekintélye Ódinnak (Wotannak), a bölcsesség és hatalom, egyben a háború, a harc istenének volt, akit általában két hollóval, a Gondolkodással és az Emlékezettel a vállán ábrázoltak. Mint a germánok legtöbb istenét, így Tórt vagy Tyrt, Ódint is erős és bátor lényként képzelték el.

Érdekes párhuzam, hogy a germán családokban nem a legidősebb, hanem a legharciasabb fiú utód örökölte a család vezetésének feladatát és megtiszteltetését. A germán harcos – akinek első bevetése egyes törzseknél akár egy medvével vívott küzdelem is lehetett – életét, gondolkodását a természet iránti tisztelet jellemezte. Férfias elszántsága és bátorsága szokatlan formákban, például (jó esetben) egy nadrágból, továbbá egy pajzsból és dárdából álló harci öltözetben öltött formát. Ha vitézként küzdött és halt hősi halált, hitük szerint akár a hősök csarnokába, a Valhallába (vagy Valhöllbe) is bejuthatott. A Valhalla volt a germán mitológiában Ódin égi lakhelye, amelyet tündöklő kardok világítanak meg, s ahová a Valkűrök, Ódin leányai kísérik a harcban elhunytakat.

Sokkal visszafogottabb képe volt a túlvilágról a római legiósnak, aki ugyanakkor nem kevésbé volt bátor és harcias, és emellett öntudatos is. Fiatal éveitől kezdve hasznos és sikeres technikai, taktikai, stratégiai lépéseket tanítottak neki, így felnőttként mindezt gyakorlottan tudta alkalmazni, amikor végrehajtotta a parancsokat. Helytállásának minőségén állt vagy bukott saját és társa élete, közvetve pedig az egész legio megléte, hovatovább Róma ügye. Vagyis nem csupán a városáért és a császárért, hanem a Római Birodalomért, annak egységéért is küzdött.

Mindkét világ hétköznapjait átjárták a misztériumok. Róma katonái megismerték a perzsa hatásra elterjedt Mithras-kultuszt, a germánok pedig a Berserkr beavatási rendszert. Mivel ezek a kiképzés titkos mozzanatai voltak, pontosan nem tudjuk, mit tanultak a katonák. Annyi bizonyos, hogy például a germán próbáztatás során legelőször a fizikai fájdalom tűrésére tanították a harcost. A fájdalmat előbb egy ing ujjának a bőrhöz varrásával, majd letépésével okozták. Nem ismerjük a római katonák esküjének titkos részét sem, de forrásaink szerint a harcos egyik legnagyobb erénye az volt, ha halálos sebe ellenére, arccal az ellenség felé fordulva esett össze.

Visszaszerezni a hadi jelvényeket, eltemetni a temetetleneket, ezek Róma törvényei voltak. Éppen olyan erősek és tartósak, mint a szétszórt, de jól képzett és edzett germánok betörései… A két egymásnak feszülő nép közötti frontvonalon számos kisebb-nagyobb csata zajlott. Az egyik leghíresebbet a germánok uralta vidéken, a teutoburgi erdőben vívták (i. sz. 9-ben), s jóllehet, Róma nem vesztett sok csatát, sőt háborút sem gyakran, ebben a küzdelemben mégis súlyos vereséget szenvedett. Ennek jele, hogy elpusztult Augustus császár hadvezérének, Quintilius Varusnak három legiója is a lázadó germán Arminius ellen vívott csatában.

A rómaiaknak történelmük folyamán számos germán törzset sikerült leigázni és visszaszorítani a Birodalom határain túlra. Egyes germán törzsek vezetői pedig úgy gondolták, hogy a háborúskodás helyett inkább elküldik fiaikat Rómába. Ennek oka az volt, hogy nagyra értékelték a római kultúrát és civilizációt, amely ellen évszázadokig küzdöttek. A gyerekek aztán magukkal vitték a római szellemiséget a provinciákra, s beépítették törzseik életébe is. A provinciákon közben sorra alakultak a telepesvárosok, mint amilyen Aquincum vagy Gorsium is volt Pannoniában, a mai Magyarország területén.

Ha végignézzük a rómaiak és a germánok közös történetét és párhuzamosan alakuló sorsát, azt látjuk, hogy a hódító csodálatra méltó birodalmat hívott életre, és megszervezte annak kulturális és gazdasági kereteit. Végül mégis meghódolt a haladó időnek, és továbbadta a példaértékű szervezettséget az államigazgatásban, a türelmet a vallásban, és az átütő erőt a katonaság egységességében. Hogy hogyan vált ilyenné? Részben éppen a germánoknak köszönhetően, akik éberségre és kitartásra ösztönözték a rómaiakat, akik így tovább fejlesztették harci tudásukat.

Hegedűs Zoltán

A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

A félelem

„A félelmet nem győzhetjük le mindjárt az első próbálkozáskor, és könnyen lehet, hogy egész életünkben nem fogjuk tudni teljesen megszüntetni. Ezért lényeges, hogy tanuljunk meg együtt élni a félelmünkkel, de úgy, hogy nem fordítunk rá nagyobb figyelmet, mint egy árnyékra. Létezik az árnyék, de nem csak az van… Létezik az árnyék, de ez nem jelenti azt, hogy ne léphetnénk át rajta, hogy ne kerülhetnénk ki, ne mehetnénk tovább. Ugyanúgy megtehetjük ezt, mint ahogyan tovább tudunk élni akkor is, ha fáj a fejünk, miközben olvasunk, vagy a lábunk, miközben járunk, vagy a fogaink, miközben rágunk. Nem fogjuk abbahagyni sem az olvasást, sem a járást, sem az evést, különösen akkor, ha előnyben részesítjük a lényegest a mellékessel szemben. Ha érdekel az, amit olvasunk, elfeledkezünk a fejfájásról. Ha egy fontos találkozóra megyünk, elfelejtjük, hogy fáj a lábunk. Ha éhesek vagyunk, a fogfájás másodlagossá válik. Ugyanezt kell tennünk a félelmeinkkel is. Folyton törekednünk kell kitűzött célunk felé, bármennyire nagy is – vagy csak annak tűnik – a félelmünk. A félelem a próba. A cél a győzelem.”

Delia S. Guzmán
az Új Akropolisz nemzetközi elnöke

INFORMÁCIÓK

Kulturális Hírlevelünk eddigi számait megtekintheti az interneten.

Köszönjük figyelmét!

http://www.acropolis.org
http://www.ujakropolisz.hu

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

„Hírlevél” <info[kukac]ujakropolisz.hu (info[at]ujakropolisz[dot]hu)>

Ha a jövőben nem szeretné Hírlevelünket megkapni, kérjük jelezze a info[kukac]ujakropolisz.hu (szerkesztőségnek).

SZÉKHELYEINK:

Budapesten 1088 Budapest, Krúdy Gy. u. 15. (pincehelyiség) Nyitva tartás: H–CS 18–21 óráig. Telefon: 334-2756.
Győrött 9021 Győr, Árpád u. 9. Nyitva tartás: hétköznap 17–21 óráig. Telefon: (96) 311-727.
Szegeden 6721 Szeged, Juhász Gyula u. 36. Nyitva tartás: hétköznap 17–21 óráig. Telefon: (62) 452-183.

2004. hírlevél archívum

2004.01 január

Kulturális Hírlevél 19. szám 2004. január

TARTALOM

JANUÁRI PROGRAMJAINK

BUDAPEST

GYŐR

SZEGED

VILÁGFA – ÉLETFA

Karácsonyfa

A téli napforduló

A regölés

December 13.: Luca napja

A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

INFORMÁCIÓK

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

SZÉKHELYEINK:

2004.02 február

Kulturális Hírlevél 20. szám 2004. február

TARTALOM

A VARÁZSFUVOLA

FÉLÉVES PROGRAMJAINK

BUDAPEST

A MESEHÁZ ELŐADÁSAI

GYŐR

SZEGED

A RÓMAI CSALÁD

RÓMAIAK A NEVELÉSRŐL

A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

INFORMÁCIÓK

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

SZÉKHELYEINK:

2004.03 március

Kulturális Hírlevél 21. szám 2004. március

TARTALOM

MÁRCIUSI PROGRAMJAINK

BUDAPEST

A MESEHÁZ ELŐADÁSAI

GYŐR

SZEGED

A varázsfuvola – A férfi és a nő próbáinak tükrében

Idézetek Mozartról

A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

INFORMÁCIÓK

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

SZÉKHELYEINK:

2004.04 április

Kulturális Hírlevél 22. szám 2004. április

TARTALOM

ÁPRILISI PROGRAMJAINK

BUDAPEST

A MESEHÁZ ELŐADÁSAI

GYŐR

SZEGED

LEONARDO GÉPEZETEI

IDÉZETEK LEONARDO DA VINCITŐL

A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

INFORMÁCIÓK

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

SZÉKHELYEINK:

2004.05 május

Kulturális Hírlevél 23. szám 2004. május

TARTALOM

MÁJUSI PROGRAMJAINK

BUDAPEST

A MESEHÁZ ELŐADÁSAI

GYŐR

SZEGED

SZERELEMRŐL A KÖLTÉSZETTEL

IDÉZETEK A SZERELEMRŐL

A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA

INFORMÁCIÓK

Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:

SZÉKHELYEINK:

2004.06 június

Kulturális Hírlevél 24. szám 2004. június

TARTALOM

JÚNIUSI PROGRAMJAINK

BUDAPEST

A MESEHÁZ ELŐADÁSAI

Kulturális Hírlevél 19. szám
2004. január

Kulturális Hírlevél 20. szám
2004. február

Kulturális Hírlevél 21. szám
2004. március

Kulturális Hírlevél 22. szám
2004. április

Kulturális Hírlevél 23. szám
2004. május

Kulturális Hírlevél 24. szám
2004. június

Kulturális Hírlevél 25. szám
2004. július–augusztus

Utcaavató a Krúdy utcában
(2004. július 16–18.)

Kapolcsi Művészetek Völgye Fesztivál
(2004. július 24–augusztus 1.)

Sziget Fesztivál
(2004. augusztus 4–10.)

Kulturális Hírlevél 26. szám
2004. szeptember

Kulturális Hírlevél 27. szám
2004. október

Kulturális Hírlevél 28. szám
2004. november