„A katonaságot az állam szörnyen vakmerő, meggondolatlan őrültjei irányítják, akik vallási elvek leple alatt ártatlan polgárokat mészároltatnak le és mindent elpusztítanak. Isten akarata ellen cselekszenek, és ennek csak sajnálatos, szomorú vége lehet.” – mondta a II. világháború idején Ueshiba Morihei japán harcművész. A 20. század elején az orosz-japán háborúban mutatott érdemei révén szép katonai karrier várhatott volna rá, ő azonban más utat választott. Évtizedeken át csak testedzéssel, különböző harcművészetekkel, filozófiával és lelki gyakorlatokkal, embertársai megsegítésével és földműveléssel foglalkozott; fáradozásaival létrehozta és megtestesítette a harcos egy új eszményképét
Ő maga úgy nyilatkozott, hogy az igazi budó (a harcos útja) „a szeretet munkája. Életet adni minden lénynek, nem pedig gyilkolni, vagy harcolni egymás ellen.” A harcos tehát nem akkor érdemli ki ezt a címet, ha betonfalakat tör át, nem akkor éri el célját, ha bárkit el tud pusztítani. Épp ellenkezőleg: a harcos erős és egyben békés, fenntartó és nem pusztító, oltalmaz és nem veszélyeztet. Ueshiba ehhez az eszményképhez hűen alapította meg az aikidó elnevezésű harcművészetet, amely – etimológiailag is – a harmónia megteremtését, minden élő egyesítését, a béke megőrzését szolgálja az emberen belül és környezetében egyaránt.
Az aikidóban ezért még versenyeket sem rendeznek, és a fokozatokhoz sem járnak színes övek, hiszen ki-ki csakis önmaga legyőzését tűzheti ki célul, és a fejlődés nem kyukban vagy az ellenfélre mért ütésekben tükröződik. A legyőzhetetlen harcos – ahogy Ueshibát is nevezték – erénye abban rejlik, hogy mindent megtesz énje jobbításáért, hogy a test uralt, megbízható és erős támasza legyen a szilárd, önzetlen léleknek és kiegyensúlyozott elmének.
A harc így sokkal inkább belső harc, amelyet életünk bármely pillanatában űzhetünk, hiszen mindig akadnak új kihívások saját magunk és a környezetünk jobbításáért vívott küzdelmünkben. A nagybetűs Harc az ellentéteket nem úgy oldja fel, hogy eltörli a gyengébbet, hanem a fölösleges, lecsiszolandó vagy újragondolásra érett részek elmeéllel való megmunkálásával harmóniát teremt.
photo credit: true2source