Mára számos kutatás bizonyítja, hogy amit lélekben vagy gondolatban átélünk, annak a testünkre nézve is következményei lesznek. Olvasni betegségek pszichés gyökeréről vagy a pozitív gondolatok gyógyhatásáról. Test és lélek ilyetén vélt kapcsolatára alapozták hipotézisüket amerikai kutatók, amikor azt vizsgálták, vajon a bűntudat és a fizikai súlycipelés – a köznyelvi fordulatnak megfelelően – csakugyan hasonló élettani és viselkedési hatásokat vált-e ki. Alanyaik egyik csoportja könnyebb, a többiek nehezebb hátizsákot vittek, miközben elvégeztek néhány feladatot. Olyan múltbeli tetteket idéztek fel például, amelyek bűntudattal töltötték el őket, majd olyan feladat elé kerültek, amelyben – látszólag – ellenőrizhetetlen módon vehettek el pénzt az eléjük kitett kupacból. Az eredmények azt igazolták, hogy a bűntudat és a fizikai súly megtévesztésig hasonlóan nehezedik vállunkra.
A kísérletet korunk szülte, de tetteink megmérettetésének gondolata évezredes hagyományra tekint vissza. Az ókori Egyiptomban, ahol a lélek újjászületéséről tanítottak, úgy tartották például, hogy a túlvilágon a halott szívét mérlegre teszik,
hogy kiderüljön, az örök törvényeknek megfelelő életet élt-e. Ebben a kultúrában a szívet a gondolatokat és érzelmeket irányító értelem székhelyének tartották, amelyet szimbolikusan Maat, az igazság, a törvény és rend istennőjének tollával mértek össze. Ha ez a kettő egyensúlyban van, azt jelenti, hogy az ember élete során nem tett semmi olyat, ami az istenekkel, a többi emberrel, a természettel vagy akár saját halhatatlan lelkével szemben tisztességtelen lett volna.Mégis mindnyájunkkal előfordul, hogy más tettekre adjuk a fejünket, mint amelyektől a szívünket könnyűnek érezzük. De évről-évre vagy akár napról-napra újra esélyek sorát kapjuk arra, hogy legközelebb jobban menjen, amiről úgy érezzük, elrontottuk. Az ókori Egyiptomban a megpróbáltatásokra tanulási lehetőségként tekintettek, hogy tetteikben az emberek egyre inkább megközelíthessék az igazságosság eszményét. Ez a vezérlő elv hatotta át mindennapjaikat, még így is köszöntötték egymást: Iri Maat, azaz Tégy igazat! Ha döntéseink előtt hallgatunk a szívben lakozó értelem józan szavára, ha meghalljuk a helyes sugalmazást, még időben dönthetünk, mit pakolunk be a zsákunkba, amelyet mindenhova magunkkal kell cipelnünk.
Fotó: Pálosi Gyula Viktor