Idézetek Ancsel Évától

Új Akropolisz, Ancsel Éva„A lélek akkor öregszik, ha már csak földön járnak a vágyai, szárnytalanul.”
„Annál teljesebb az ember, minél hiánytalanabbul szétosztja magát szüntelenül.”


„Aki nem tud kapni – aki nem tud egy almát jó szívvel elfogadni, vagy egy ismeretlen ember kezét, amikor szédül –, aki nem tud örömöt fogadni, az továbbítani se képes. És nem jobb, mint a zsugori, aki adni képtelen.”

„Aki viszonozza a gyűlöletet, az legyőzetett.”

„Ahol elvesznek a tradíciók, ott kilyukad az idő, és elpereg a múlt.”

„Minden szeretet fölkelés. Minden falak és minden határok és minden végességek ellen. Szelíd, de leverhetetlen fölkelés.”


„Akik a szemüket soha föl nem emelnék, akiknek nincs hová fölnézniük – ők, az égnélküliek a legszegényebbek.”

„Aki szeret egy embert, az megeszi a főztjét akkor is, ha odakozmált. S ez teljesen racionális, hiszen úgy gondolja, hogy a másik ember lelke fontosabb az ő gyomránál. Különben is, a lélek a legfontosabb testrész.”

„A felejtés a legkényelmesebb bűn – vagy nem is más, mint a lelkiismeret lustasága.”

„Hogy mi az igazság, az nagyon fontos. De hogy kinek van igaza, az csaknem érdektelen. Mégis e körül folyik a vér.”

„Béklyóktól megszabadulni jó, de ha nem megy, meg kell tanulni szabadnak lenni béklyók között.”

Ancsel Éva idézet„A nem tudásnak is van fája. Csakhogy ezt már mi ültettük magunknak, és gondozzuk is féltve.”

„Akinek nincs humorérzéke, az kicsinyke vétkeket se tud megbocsátani. A humorérzék tehát etikai jelentőségű.”

„A tisztességnek nemcsak attól kell félnie, hogy leütik, hanem hogy vállon veregetik.”

„A zene igazsága elementáris. Hasonlatos az erdők és a vizek igazságához.”

„Látni akarni kell, de ennyi sem elég, még el is kell viselni azt, amit látunk.”

„Sokszor csak a sors ökölcsapása képes arra, hogy kiüssön minket a hamisság ringjéből.”

„Vajon századannyi bűnt követ el az, aki nem egy méter, csak egy centiméter előnyért löki odébb embertársát?”

„A humorérzék az elme szellőzőablaka. Ezért mentálhigiéniai jelentőségű.”

„Ha az igazság nem is szokott győzni – vagy nagyon ritkán –, azért minden igazságtalanságon fel kell háborodni, mert ha mindenki vállat von, nem áll meg a lábán a világ.”

„A mérlegek helyükön vannak a boltokban, miként a számviteli könyvek. De milyen család is az, ahol mérleg billeg, jelezvén: ki mennyit adott és kapott? Az a család már nem felel meg a nevének.”

„A szem, az ne legyen gőgös – ne higgye, hogy átlát másokon és rögtön ítélkezhet.”

„Van rosszabb a rossznál – tudniillik a rossz igazolása. Természetesen nemesnél nemesebb eszmék segítségével.”

„A semmi ágán is megél a szív, ha elhallatszik hozzá a szomszédos ágon ülő dobbanása.”

„Az egészen nagy dolgok egészen kis dolgok szoktak lenni. Mondjuk annyi, hogy valaki letesz az ajtónk küszöbére egy fazék húslevest és szó nélkül távozik, mert tudja, hogy bánatunk van és nincs kedvünk se főzni, se beszélni. (Néma távozás nélkül a gesztus mit sem ér.)
Az ilyen kis dolgok jelentősége is csak annyi, hogy például életben tartanak!”

„Az nem baj, ha dühöng az ember – az se, ha villámokat szór haragjában –, de az rettenetes, ha kihűl.”

„Hangszerek hamis hangjaiért a zenészek felelnek. Az emberek viszont még akkor is maguk felelnek hamis hangjaikért, ha kontárok markába kerülnek.

„Nem kell száz évet élni ahhoz, hogy százéves legyen az ember.”

„Az, amit sorsnak nevezünk, erős, ámbár földalatti kapcsolatban áll az igazsággal.”

„Akit szeretünk, azt ismerjük, de nem tudjuk és nem is akarjuk tudni a titkait. A szeretet nem ismer nyomozást.”
Ancsel Éva idézet„Aki azt kérdezi tőled: haragszol-e még rá, az biztos, hogy közel áll hozzád, hiszen ezt nem lehet kiáltva mondani, csak halkan. Ehhez talán már három lépés távolság is túl sok.”

„Nagyon sok mindent – sok súlyos és szigorú szót is – szabad mondani az emberekről, föltéve, hogy kiérdemlik. De azt, hogy »úgy kell nekik«, azt nem mondhatja senki és soha.”

„A testi sértésekről készíthető látlelet. Így az is megállapítható, hogy hány napon belül gyógyulnak. De ki mondja meg egy szóról, egy hangsúlyról, egy vállvonogatásról vagy egy röhögésről, hogy meddig lehet utána életben maradni, s miféle belső vérzésekbe hal bele ilyenkor az ember?”

„Be lehet-e állni irtani a hazugság erdejét, és érdemes-e? Akkor, ha tudjuk, hogy karnyújtásnyira tőlünk új hazugság facsemetéjét ültetik, méghozzá gonddal és szakértelemmel.
Igen, be lehet állni. De irtani még nagyobb gonddal kell és még nagyobb szakértelemmel.”

„Az se más, mint civilizált kegyetlenség, ha valaki annyira – úgymond – elfoglalt, hogy soha nincs ideje senkire.”

„Ha sikerül tetten érni egy embert, amikor csodálkozik, ki fog derülni, hogy ilyenkor az arca egészen az övé – talán éppen azért, mert valami másban elmerül –, és többnyire szép is.”

„A szomorúság megokosítja az embert, már csak azért is, mert ilyenkor nem siet sehová, nem kapkod ezerfelé, így még a világon is rajta felejtheti a szemét.”

„A pénz – minden ellenkező híreszteléssel szemben – patyolattiszta nagyon sok fizetési eszközhöz képest. Hát nem tisztább, mint ha ellenszolgáltatásként például azt kell vallanom, hogy nem mozog a Föld, vagy tudok egy embertársam soha el nem követett bűnéről?”

„A közhely, miszerint az igazság kíméletlen, merő önáltatás. Nem veszi számba, hogy mi emberek nagyon is értjük a módját, hogyan kíméljük magunkat tőle.”

„Az elme éle nem arra való, hogy a világ képtelenségein köszörüljék.”

„Az egészen kis árulások marják szét az embert – mármint azt, aki elköveti.”

„A kövekről azt mondják, hogy élettelenek. Nem hiszem, de még ha így lenne is, az életről rengeteget tudnak, ha nem is fecsegik el.”

„Több embert ismerek, akinek szárnya van – igenis szárnya. Csak nem szoktak erről beszélni, nem is lenne helyénvaló. Még viselni is csak rejtve szokták, zakó, kabát vagy blúz alatt. Elvégre nem lehet fedetlen szárnyakkal villamosra szállni, még akkor se, ha nincsen tábla, amely kimondaná: »Szárnyakkal felszállni tilos!«”

„Csak irdatlan utakon lehet eljutni valahová.”
 
Cimkék