„A földi boldogság első feltétele az akarat dolgoztatása egy cél felé, kitérés nélkül, lanyhulás nélkül. Mert a boldogság egyik neme: a jól végzett munka látása, a siker érzése. A munka mutatja meg: mi az értéke az embernek.”
„Minden láng fölfelé lobog. Az emberi lélek is láng.”
„Életünk téves felfogása abból ered, hogy egynek véljük ezt a két fogalmat: ember és emberi test.”
„Okos ember-e az, aki a saját fejére rak tüzet?
A haragvó ember ezt cselekszi.”
„Az ember bőrbe kötött lélek.”
„Csak nyugodt lelkű ember lehet boldog. Akinek a homlokán nincsenek soha fellegek. Akinek a lelkében nincs soha iszap, se ő nem sároz, se őt nem sározhatják be. Minden gondolata egyenes, becsületes.”
„A könyvre adott pénz látszólag eldobott pénz.
Mint a vetőmag.”
„Agyagedénybe zárt isten-sugár az ember.”
„Amiben a lelketek nyer, az az igazi nyereség.”
„Én lélek vagyok. A testem meg hús. Én vagyok a kocsis, a testem a kocsi.”
„A lelki ember lát célt, s tudja, hogy a gödör nem az ő végét jelenti, hanem csak a testéét. Mert a világ nem ez a Föld, az élet nem csupán a test élete.
Ennek a megértése az a híd, amelyen át a helyes útra juthatunk.”
„Bármid van, amire azt mondod, enyém, ne feledd hozzágondolni: kölcsön kaptam.
Mert mindenedet az élettől kaptad, s mindenedet vissza is kell adnod.”
„Mi az ember?
Mozgó ház, amelybe égi lakó van beleláncolva.”
- Nem mondok rosszat senkiről.
A következő lépcsőre:
- Nem is gondolok.”
„A legnagyobb utazást az cselekedte a földön, aki legmesszebb bírt távozni a saját állatiságától.”
„Valaki azt mondja:
- Az élet célja rejtve van előttem.
Válasz:
„A gyűlölet fegyvert és mérget hord magával, s ördögi pofát. Ne találjon szállást soha tinálatok.”
„A pénz okos embernek: zsebben ülő szolga.
Az oktalan embernek: zsebben ülő úr.”
„A hős érzi, hogy élete örökkévaló.”
„Mi a halál? Az angyal fölébred abból az álmából, hogy állat volt.”
- De mi akkor az ember?
- Az, ami a harmatcsepp: távolra jutott kerek egész részecskéje a tengernek.”
„A boldogtalanság felé azok haladnak legbizonyosabb úton, akik a boldogságot hajhásszák.”
„Minden embernek két oldala van: egyik fehér, másik fekete.
Soha ne beszéljetek senkinek a feketéjéről.”
– Tökéletesség.”
„Az erkölcsöket tanítják az iskolában, de nem magyarázzák meg. Az alázatosság is olyan erkölcs, amelyet könnyű félreérteni.
A mi életviszonyainkban az alázatosság nem azt jelenti, hogy hajtsuk a nyakunkat bárki lába elé. No, bizony hamar ráhágnának!
A ti alázatosságtok csak az emberszeretetben nyilvánuljon. Ne nézzetek el senki feje fölött, ne kukorékoljatok senkinek a szeme közé. Minden embernek egyforma joga van a föld hátán járni, a levegőt színi, az Istent apánknak szólítani.”
„Az akaratnak összeszedettsége és egyirány felé való törekvése – ez a feltétele minden munka sikerének. Minél egybeszedettebb ez az akarat, minél egyenesebben és minél serényebben tör valaminek a megvalósítására, annál jelentősebb és kiválóbb a munkája.
Pl. valaki angolul akar tudni. Ha nekifog és minden gondolata reggeltől estig az angol. Fordít és jegyez, nyelvtanokat olvas, szavakat csoportosít, sétájában is angol szavakat mormol, két hónap múltán az ember szótár nélkül olvas angol könyveket. De ha úgy kezd belé, hogy másnap már a franciára gondol, aztán egy hét múlva meg a németre, egyiket leteszi, másikat fölveszi, közben eszébe jut, hogy lefest valamit, vagy megszerez egy kótát, társaságba megy kártyázni, aztán megint angolul tanul, hát 10 év múlva tudhat.”
„A tetoválást gyűlölöm. S mégis szeretném sok embernek a kezefejére ráíratni:
Minden cselekedetnek van következménye!”
„Amikor olyan történetet beszélünk el, amelynek célzata a mulattatás, a fantázia ecsetje szabadon színezhet. De ha a történet való emberről szól, s árnyékot vetne reá, az már a lelkiismeret táblájára íródnék, ha így cselekednénk. Az emberevést hagyjuk a vadaknak.”
„A ronda beszédekhez nem szokott ember érzi, hogy lelkén ott az írás:
E helynek bemocskolása tilos!”
„A lelkiismeret fehér ruhába van öltöztetve. Azért nyugtalanítja a sár.”