Ár ellen – az emberért
Előadás
Kezdete
2017.02.18. szombat 16:00
Helyszín
Főnix Kultúrműhely, Budapest, VIII. ker., Rigó u. 6–8.
Ár ellen – az emberért
A szellem és gondolat szabadságának napja
„Merre tart a világ?” Kérdezzük gyakran, miközben hol csodálattal, hol rémülten szemléljük korunk sebesen változó forgatagát. Keressük a helyünket egy olyan korban, ahol szinte minden információ csupán képernyőkoppintásra van, a biztos tudáshoz azonban ennél mégis sokkal több kell. Próbáljuk megvetni a lábunk egy világban, ahol megszűntek a távolságok, de a közelségek is, és úgy tűnik, hogy hiába válthatunk szót bárkivel másodpercek alatt, mégsem lett könnyebb szót értenünk egymással.
Egy évszázada még azt hittük, a tudomány fejlődésével a világról és önmagunkról is egyre több mindent megtudhatunk. Azt reméltük, az új, kifinomult tudás nyomán olyan korszak köszönt be, amelyben nincs több éhezés, okafogyottá válnak a háborúk, és létrejöhet a politika, a pszichológia vagy például az oktatás egzakt módszertana, amely életformánk és értékrendünk alapját adhatja.
Ám a tapasztalatok azt mutatják: nincs olyan rendszer, amely garantáltan igazságosabb, jobb hellyé tehetné a világot. De ugyancsak igaz, hogy olyan rendszer sincs, amelyet a jó emberek ne tehetnének (és tettek volna már eddig is) igazságosabbá, jobbá, élhetőbbé. Az ember a változás kulcsa.
Megvan bennünk minden, ami ahhoz kell, hogy a gépiesség és a csordaszellem diktálta szokások helyett harmonikus, élettel teli rendezettséget teremtsünk önmagunkban és magunk körül is. Ebben segít a filozófia, és ebben segít a tudomány, a művészet, a vallás és az együttélés minden formája, ha arra használjuk őket, hogy emeljük velük a közösséget, az emberiséget. Hogy mindez mit jelent a gyakorlatban? Ennek felvillantására teszünk kísérletet közösen február 18-án, Jorge Ángel Livraga Ár ellen evezve című könyvének rendhagyó, interaktív könyvbemutatóján.
A szellem és gondolat szabadságának napja„Merre tart a világ?” Kérdezzük gyakran, miközben hol csodálattal, hol rémülten szemléljük korunk sebesen változó forgatagát. Keressük a helyünket egy olyan korban, ahol szinte minden információ csupán képernyőkoppintásra van, a biztos tudáshoz azonban ennél mégis sokkal több kell. Próbáljuk megvetni a lábunk egy világban, ahol megszűntek a távolságok, de a közelségek is, és úgy tűnik, hogy hiába válthatunk szót bárkivel másodpercek alatt, mégsem lett könnyebb szót értenünk egymással.
Egy évszázada még azt hittük, a tudomány fejlődésével a világról és önmagunkról is egyre több mindent megtudhatunk. Azt reméltük, az új, kifinomult tudás nyomán olyan korszak köszönt be, amelyben nincs több éhezés, okafogyottá válnak a háborúk, és létrejöhet a politika, a pszichológia vagy például az oktatás egzakt módszertana, amely életformánk és értékrendünk alapját adhatja.
Ám a tapasztalatok azt mutatják: nincs olyan rendszer, amely garantáltan igazságosabb, jobb hellyé tehetné a világot. De ugyancsak igaz, hogy olyan rendszer sincs, amelyet a jó emberek ne tehetnének (és tettek volna már eddig is) igazságosabbá, jobbá, élhetőbbé. Az ember a változás kulcsa.
Megvan bennünk minden, ami ahhoz kell, hogy a gépiesség és a csordaszellem diktálta szokások helyett harmonikus, élettel teli rendezettséget teremtsünk önmagunkban és magunk körül is. Ebben segít a filozófia, és ebben segít a tudomány, a művészet, a vallás és az együttélés minden formája, ha arra használjuk őket, hogy emeljük velük a közösséget, az emberiséget. Hogy mindez mit jelent a gyakorlatban? Ennek felvillantására teszünk kísérletet közösen február 18-án, Jorge Ángel Livraga Ár ellen evezve című könyvének rendhagyó, interaktív könyvbemutatóján.