A barátságról FILO-Teaház

Van barátod? Miért tartod annak? Számíthatsz rá? Mit adsz Te neki? Valóban rendszeres kapcsolatban vagytok? Kiállta e kapcsolat már az idő próbáját?
A barátság témáját a legnagyobb klasszikus filozófusok is örömmel járták körbe. Minden korban keressük az egyik legmélyebb emberi igény megvalósulását. Miközben néha nem értjük rokonainkat, ütközünk kollégáinkkal, osztály- vagy csoporttársainknak nehezen beszélünk a minket legjobban foglalkoztató kérdésekről…, szeretnénk jó légkörben, nyíltan, őszintén beszélgetni, segítséget kérni és örömmel adni segítőkészségünket, tetterőnket valakinek – valahol…

Milyen erő köti össze az embereket? Mikor tartósak a barátságok?
A barátság lehetőségét és jellemzőit járjuk körbe segítségül hívva Seneca, Cicero, Platón – s költők gondolatait.

Teaházi beszélgetős asztalainknál pedig biztosan felmerül számos jellemző, melyek emberi kapcsolatainkat tehetik jobbá, szebbé.

Hogy a mi lelkünk szépítő tükör,
Egymást szépítjük meg:
Az meglehet.
Nem baj.
Így tükrözi a Szent Anna-tava
Sokszor még mélyebben a mély eget.

Mi nem tükrözünk mást, mint lényeget.

És azért ez a látás így igaz,
Ha egy-egy vonástól el is tekint.
Mi látjuk egymást, nem ahogy vagyunk,
De látjuk örök mivoltunk szerint.

Reményik Sándor: Tükrök törvénye