Küzdj a Harmóniáért!

3. rész: Ösztönös érzékelés

Miért foglalkozik egy mai filozófus harcművészetekkel? A filozófia a harcművészetekhez hasonlóan az ellentétek feloldásának is az útja. A harcban megjelenő ellentéteket – támadás és védekezés – azért tanulmányozzuk, mert ezáltal értjük meg a harmónia természetét.

„A harcos valójában olyan embert jelent, aki ragaszkodik a szeretet erejéhez, és ezért a szolgálatába áll.”  Uesiba Morihei

Egy óra mozgásos filozófia Taijutsu technikával.

A Taijutsu japán elnevezés, jelentése a „test művészete”. Ennek a szinte táncba hajlóan kecses, és esztétikus harcmozgásnak roppant ereje és hatékonysága az első pillanattól lenyűgözte gyakorlóinak számtalan generációját, ahogy ma tudjuk, a japán Zen kezdeteitől.

A Taijutsu 12. századi megjelenésével természetes módon vezette az érdeklődést eredete, egy legendás buddhista szerzetes, Bodhidharma tanítása felé. Bodhidharma formagyakorlatai és jóga eredetű mozgás-rendszere, amellyel a Shaolin kolostor szerzeteseinek életmódját kívánta alkalmassá tenni a Csan (a Kínába hozott indiai buddhista tan egyedi iskolája) tanítás számára, a 6. század elején még a test és elme összhangjának megéléséről szólt. A Csan szerint a megvilágosodás a meditációval érhető el, de a meditációhoz a későbbi időkben már nem kötötték az ülő testtartást, és minden tevékenységben, így a harci gyakorlatokban is alkalmazhatónak vélték.

A Japánba érkező Csan tanítás Zen néven vált ismertté, s hamar elterjedt a társadalom felsőbb rétegében. Többek közt a harcművészetek mai alapját kimunkáló jelentősebb olyan iskoláknak is köszönhetően, mint amilyen a Rinzai irányzat volt. Nem kellett sok idő és a nemesi udvar mellett állandóan jelen lévő harcos – bushi – réteg kedvelt vallási irányzatává vált, minthogy a harc tüzében meglelhető megvilágosodás és a halálhoz való közömbös viszonyulás ennek a csoportnak lelki alkatából fakadóan kedves és értékes szellemi kincsek voltak.

Manapság a Zen gyakorlásával inkább keleten próbálkoznak, és gyakorlói szerint ezt érdemes is meghagyni a kelet szülötteinek. Ám a harcművészetek évszázadok óta ébren tartják a nyugati világ érdeklődését: egy misztikus és titokzatos világ bölcsességének megismerését jelentik… Itt és most az ember belső világába mutat utat a Taijutsu. Félelem, és fájdalmak, no meg persze a fáradtság megismerésének és határaink egyre szélesebbre tárásának képességével az ember önmegismerésének és önirányításának szükségességére hívja fel a figyelmet. Aktualitását a minden civilizációval közösnek mondható hagyományok megismerése mellett a filozófiai gondolkodás eszközével világítjuk meg kurzusainkon, rendszeres „Keiko” foglalkozásainkon.

Fotó: Pixabay