Esemény típus
Gyerekprogram
Időpont
Helyszín
Egerbocs, „Fellegvár” Ifjúsági- és Gyermektábor
Indián törzsi találkozóra gyűltek össze kicsik és nagyok 2013 augusztusának elején az Új Akropolisz egerbocsi „Fellegvár” Ifjúsági- és Gyermektáborába.
Július 31-én este még csak egy maréknyi előörs érkezett meg, ám az 5-5 felnőtt és 6 telet már megélt ifjú indián tüstént nekilátott, hogy elrendezzék a terepet a másnap érkezők számára. Megszületett a varázslóasszony tipije, a központi totemoszlop, majd helyükre kerültek az indián díszek, így mire Hullócsillag havának első napján alkonyat tájt a többi törzs is felverte sátrát (vagy elfoglalta helyét a kényelmes kőházban), már minden adott volt, hogy a 30 résztvevő néhány napon át testközelből tapasztalhassa meg rézbőrű testvéreink kultúráját.
A programok a négy elem tematikáját követték. Minden elemet egy-egy erre az alkalomra megírt kis mese vezetett fel, amelyekben két indián „istengyermek”, Kis Szikla és Mosolygó Felhő sorban megteremtette a hegyeket és síkságokat, folyókat és tengereket, a növényeket és az állatokat, a Napot és a csillagokat, majd végül az embert. A délelőtti és délutáni foglalkozásokon a soron következő elemhez kapcsolódó dalokat, táncokat tanulhattak a gyerekek, különböző hangszereket is kipróbálhattak. A bátrabbak a sámándobhoz is közel merészkedtek, ahol maga a varázslóasszony avatta be őket a dobolás rejtélyeibe.
Természetesen a kézműves foglalkozások is követték a ritmust: a föld blokkban köveket festhettek, a víz délutánján esőbot készült, majd szélcsengők, álomcsapdák és díszesre festett mécsestartók idézték meg a szél és a tűz erejét. Külön zenei és kézműves tevékenységek várták a 3-6 és a 6-10 éves korosztályt, de természetesen az átjárás szabad volt, mindenki oda csatlakozott be, amit a legérdekesebbnek talált. Esténként a tábortűz mellett megint előkerültek a hangszerek és a törzs énekszóval búcsúztatta a Napot és köszöntötte a csillagokat…
Egy-egy félnapra a helyi gyerekek is csatlakoztak a díszes csapathoz, így a szombat délutáni kiránduláson több mint fél tucat „bennszülött” vezető és nyomolvasó segítette a vendégek útját a közeli hegyekben.
Vasárnap aztán egy közös ebéd után a kis csapat felszedte sátorfáját, rendes indiánokhoz méltón gondosan elsimították ottlétük nyomait, megköszönték Földanyának és a szellemeknek a szíves vendéglátást és ki-ki hazatért saját törzsi lakhelyére.
Torma Réka
Indián törzsi találkozóra gyűltek össze kicsik és nagyok 2013 augusztusának elején az Új Akropolisz egerbocsi „Fellegvár” Ifjúsági- és Gyermektáborába.Július 31-én este még csak egy maréknyi előörs érkezett meg, ám az 5-5 felnőtt és 6 telet már megélt ifjú indián tüstént nekilátott, hogy elrendezzék a terepet a másnap érkezők számára. Megszületett a varázslóasszony tipije, a központi totemoszlop, majd helyükre kerültek az indián díszek, így mire Hullócsillag havának első napján alkonyat tájt a többi törzs is felverte sátrát (vagy elfoglalta helyét a kényelmes kőházban), már minden adott volt, hogy a 30 résztvevő néhány napon át testközelből tapasztalhassa meg rézbőrű testvéreink kultúráját.
A programok a négy elem tematikáját követték. Minden elemet egy-egy erre az alkalomra megírt kis mese vezetett fel, amelyekben két indián „istengyermek”, Kis Szikla és Mosolygó Felhő sorban megteremtette a hegyeket és síkságokat, folyókat és tengereket, a növényeket és az állatokat, a Napot és a csillagokat, majd végül az embert. A délelőtti és délutáni foglalkozásokon a soron következő elemhez kapcsolódó dalokat, táncokat tanulhattak a gyerekek, különböző hangszereket is kipróbálhattak. A bátrabbak a sámándobhoz is közel merészkedtek, ahol maga a varázslóasszony avatta be őket a dobolás rejtélyeibe.
Természetesen a kézműves foglalkozások is követték a ritmust: a föld blokkban köveket festhettek, a víz délutánján esőbot készült, majd szélcsengők, álomcsapdák és díszesre festett mécsestartók idézték meg a szél és a tűz erejét. Külön zenei és kézműves tevékenységek várták a 3-6 és a 6-10 éves korosztályt, de természetesen az átjárás szabad volt, mindenki oda csatlakozott be, amit a legérdekesebbnek talált. Esténként a tábortűz mellett megint előkerültek a hangszerek és a törzs énekszóval búcsúztatta a Napot és köszöntötte a csillagokat…Egy-egy félnapra a helyi gyerekek is csatlakoztak a díszes csapathoz, így a szombat délutáni kiránduláson több mint fél tucat „bennszülött” vezető és nyomolvasó segítette a vendégek útját a közeli hegyekben.
Vasárnap aztán egy közös ebéd után a kis csapat felszedte sátorfáját, rendes indiánokhoz méltón gondosan elsimították ottlétük nyomait, megköszönték Földanyának és a szellemeknek a szíves vendéglátást és ki-ki hazatért saját törzsi lakhelyére.
Torma Réka