Zágrábi tanulmányi kirándulás - Leonardo da Vinci kiállítás

Leonardo da Vinci (1452-1519) igazi reneszánsz személyiség volt. Festő, szobrász, feltaláló, természettudós, csillagász, biológus, filozófus egy személyben.Találmányainak kéziratai különböző gyűjteményekben maradtak fenn, ezek közül a leghíresebb az Atlanti Kódex, amely kb. 1200 ábrát tartalmaz. Leonardo összesen mintegy 7000 rajzot készített, melyeknek szinte mindegyike önálló találmány, újítás vagy új technikai megoldás volt. Többek között tervezett repülő szerkezeteket, ejtőernyőt, egyéb járműveket, tengeralattjárót, különféle hadigépeket, gőzgépet, vízszivattyút, valamint a legkülönbözőbb felhasználási területen alkalmazható gépeket.

Találmányainak legnagyobb része nem ölthetett testet életében, de ez nem jelenti azt, hogy nem is voltak megvalósíthatóak. Környezete legtöbbször elutasító volt, ami szinte magától értetődő. Az emberek a jövőjüket általában olyan elemekből építik fel, amelyek a rendelkezésükre állnak. Hiába ajánlotta fel hadigépeit Leonardo, nem értették, miért kellene harckocsit vagy tengeralattjárót használni, amikor van lovasság és vannak hajók. Más példák is vannak erre a jelenségre történelmünkben.

Amikor 1865-ben egy német mérnök kitalálta, hogyan lehet zenét továbbítani egyik helységből a másikba, a szakemberek csak kinevették. Teljesen feleslegesnek vélték a hangátvitelt, hiszen távírón minden szükséges információt pontosan és olcsón lehetett továbbítani. Vagy amikor 1938-ban feltalálták a fénymásoló gépet, úgy ítélték meg, hogy teljesen felesleges pénzkidobás, hiszen ott az olcsó és jól használható indigó. Éppen ezért az igazi feltalálók, akik valóban valami teljesen újat hoznak létre, nem lehetnek „próféták” saját korukban. Leonardót sem ezért a munkásságáért tisztelték, hanem festészetéért.

Leonardo repülő gépezete Ezért lehetett, hogy legtöbb találmányát csak évszázadok múlva építették meg, illetve „találták fel” újra, némelyiket csak a 20. században. Ebben azonban az is közrejátszott, hogy életében nem adta ki kéziratait, halála után pedig mintegy 100-150 évre eltűntek a rajzai. Utólag gyűjtötték össze őket és tették kódexekbe a 16. század végétől. A mai napig foglalkoznak a találmányaival. Sárkányrepülőjét néhány hónapja építették meg az eredeti tervek alapján, és egy autógyár szélcsatornájában tesztelve megállapították, hogy igen jól tud repülni. Az általa tervezett ejtőernyővel ugrott ki 3000 m magasról egy híres ejtőernyős, hogy bebizonyítsa Leonardo találmányának működőképességét.

Mi volt Leonardo titka? Hogyan volt képes ennyire előre látni a jövőt, és megjósolni, illetve megtervezni azokat a szerkezeteket, amelyek akkor még teljesen ismeretlenek, sőt elképzelhetetlenek voltak, ma pedig már magától értetődő módon használjuk őket?

Ha zsenialitásának tulajdonítjuk képességeit, valószínűleg nem járunk messze a valóságtól. A zsenialitással azonban van egy kis gond: nem lehet utánozni. A zsenialitás tanulhatatlan, az ilyen embert csak csodálni tudjuk, de követni, példájából tanulni aligha. Szerencsére Leonardo esetében nem pusztán erről van szó. Ezt egyre többen észreveszik, és az utóbbi időben egy sor könyv jelent meg olyan témákban, mint például hogyan gondolkodjunk úgy, mint Leonardo, hogyan legyünk olyan kreatívak, mint Leonardo.

Hiszen Leonardo rendkívül kreatív volt, és képes volt magában megvalósítani ennek az erénynek minden oldalát. Állandóan teremtett: hol egy festményt vagy szobrot alkotott, hol egy-egy találmányát vetette papírra. Állandóan élt benne a teremteni, jobbítani vágyás. Mindig figyelte környezetét, és mindig volt egy-két jó ötlete a jobbításra. Ha egy nehézséggel találkozott, addig fáradozott, amíg valamiféle megoldást nem talált rá. Ha valahol hiányt észlelt, igyekezett kitölteni. Számára nem léteztek lehetetlen dolgok.

Figyelmének középpontjában maga a természet állt. Elmélyülten figyelte a folyók sodrát, a szél kavargását, a madarak repülését, és ezekből képes volt megsejteni a természet rejtett mozgatórugóit, törvényeit. Ezért volt képes arra, hogy a madarak repülését tanulmányozva olyan repülő szerkezeteket tervezzen, amelyeknél megfelelőbbet csak a 20. században építettek.

Az ember geometriája Fontosnak tartotta tehát a környezet megfigyelését, a tapasztalatot. Azt írta, hogy ha az ember anélkül próbál következtetésekre jutni, hogy előtte tanulmányozta volna a természet működését, akkor valószínűleg tévútra jut, belevész saját elméjének kuszaságába. Ha azonban a természet megfigyeléséből következtetni tud az azt mozgató törvényszerűségekre, akkor már nincs szüksége több tapasztalatra, felesleges a természet újabb és újabb megnyilvánulásait kutatnia. A feladata a megtalált törvényekkel összhangban élni. Többen kiemelik, hogy Leonardo találmányainak mindegyike összhangban van a természettel, ellentétben a mai kor legtöbb technikai vívmányával.

Különleges tehetségének másik oka a képzelőereje. Megfigyelhető, hogy még a legbonyolultabb találmányait is határozott vonalakkal, helyesbítés nélkül rajzolta meg, ehhez pedig arra volt szükség, hogy előzőleg „lássa” a megvalósítani kívánt szerkezetet. Képesnek kellett lennie arra, hogy képzeletben működtesse, „tesztelje” találmányait, és még gondolatban helyesbítsen, ha valamilyen hibát talált.

Ez a két fő erénye természetes módon kiegészítette egymást. Miután hosszasan tanulmányozta a víz „működését”, már képes volt maga is elképzelni a vizet olyannak, amilyen valójában. Már nem kellett a folyóparton ülnie, hogy láthassa, hogyan viselkednek a hullámok. Képzeletében pontosan látta, hogyan fognak a hullámok találkozni, hogyan fog a sziklának csapódott tajték visszahullani a vízbe. Ezért festményein teljesen élethűen tudta a vizet lerajzolni.

Sztanek Péter