PROGRAMJAINK:
|
Filozófia mint életforma „A filozófia az életre tanít. Nehezen elsajátítható művészet, amellyel nem foglalkozik senki, és amelynek a módszerét mintha senki sem ismerné. Megszületünk és hagyjuk, hogy az ösztön diktálja a játékszabályokat, sőt korunk divatjához igazodva tovább torzítjuk őket. De a nagybetűs Élet valami egészen más. Ilyenkor tudjuk, kik vagyunk, hogy nem vagyunk kivételesek, hogy az, ami fájdalmas próbának és nehézségnek tűnik, valójában egy lehetőség, hogy megtanuljuk irányítani saját magunkat.” (Delia Steinberg Guzmán) A teljes élet Feltehetjük a kérdést: Mi az Élet? Mit jelent élni egy filozófus számára? Az emberre az utóbbi évszázadokban jellemző nyomasztó életmód elfeledtetett velünk néhány egyszerű, mégis fontos értéket, helyüket pedig más, értelmetlen dolgok foglalták el. Ezért olyan nehéz megfogalmazni, mi is az Élet. Kétségkívül sokkal többet jelent annál, mint hogy van testünk, amelynek igyekszünk kielégíteni minden szeszélyét, de valójában alig tudjuk irányításunk alatt tartani, sőt az esetek többségében a rabszolgái vagyunk. Önmagában a társadalomban betöltött kiemelkedő szereppel sem azonos, hiszen az elismerés és a dicséret csupán álomképek, amelyeket az ábrándok világával azonosuló emberek táplálnak; ami ma van, holnap talán már nem lesz; ma nagy lendülettel belevetjük magunkat valamibe, és holnap ugyanazzal a hévvel megbánjuk… Az élet nem állhat merő presztízsből és vagyonból sem, hiszen rájuk is ugyanaz vonatkozik, mint a dicséretre és a bírálatra: kaleidoszkópszerűen változnak, amelyben szinte lehetetlen felismerni az értékeset és a maradandót. Hasonlót állíthatunk azokról is, akik minden reményüket az emberi kapcsolatokba vetik, de aztán nem tudják fenntartani és elmélyíteni őket. Családot alapítani, továbbörökíteni egy nevet, egy hagyományt, mindez értékes, de... teljes lesz-e ettől az életünk? Nem bukkan-e fel bennünk időről időre egy mélyen rejlő vágy, ami „még valamit” megkíván, hogy attól életünk minden része újabb, ezúttal értékesebb és valódibb értelmet kapjon? Egyesek tanulmányaikba zárkóznak, és ott keresik a lét értelmét; a tudással is kitűnhetünk... Mások pedig nem tudják mivel kitölteni a vánszorgó, értelmetlen órákat és szórakozásba menekülnek előlük. Mindez kevés azonban ahhoz, hogy elfeledtesse velünk belső énünk ürességét, amely hallgatásba burkolózik előttünk. Egy filozófus számára az életnek ezeknél sokkal többet kell jelentenie. Az élet egy Iskola, mind közül a legteljesebb és legnehezebb. Ebben a különleges tanulófázisban a test, az érzelmek és a gondolatok segítenek átjutni a próbákon. Az Idő a nagy tanítómester, és a belső Én a tanítvány, amely egész élete során gyűjti a tapasztalatokat. Ebből a nézőpontból a külső körülmények mind másodlagosak, csupán a fejlődésünkhöz teremtenek megfelelő helyzeteket, de nem a helyzetek maguk a lényegesek, hiszen nem is véglegesek, és nem ezektől függ emberi mivoltunk. Sőt, ha így tekintünk rájuk, nem leszünk a megszállottjaik, és sokkal ügyesebben tudjuk majd őket kezelni és tudunk változtatni rajtuk. Az ember csak ettől kezdve veheti kezébe saját sorsát. Az élet felelősségre tanít, saját magunkkal és másokkal szemben egyaránt. A filozófus nem élhet esetlegesen; cselekedeteinek értelme és logikája kell legyen, hogy ezáltal felülmúlhassa a puszta túlélés szintjét. Az Élet Iskolájában mindennek van miértje, következésképpen van hogyanja és célja is. Az élet nagylelkűségre tanít, saját magunk és mások iránt is. Arról szól, hogy tanulással segítsünk önmagunkon, és osszunk meg minden eredményt és tudást másokkal; és hogy meglássuk az életben az adás állandó lehetőségét a környezetünkben, de elsősorban az Emberiség iránt, amelynek részei vagyunk. Az életet… élni kell. Nincs ebben semmi titok, semmi szójáték. Az élő világegyetem részének érezzük magunkat, merítünk energiájából, használjuk és együtt rezgünk vele. A FILOZÓFUS életében így jelenik meg az örökkévalóság, hiszen célja a tökéletesség, amely szintén örökkévaló. Delia Steinberg Guzmán Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke Szellőztető Egy játékos barangolásra – avagy egy barangolós játékra – hívja olvasóinkat a Szellőztető rovata. A képen a magyarországi török építészet egyik kis remekműve, Idrisz baba türbéje látható. A türbe nyolcszögletű, kupolával fedett kőépület, amelyet a törökök síremlékként emeltek. A 16. században élt Idrisz babát egy török utazó úti beszámolójában igazhitű orvosnak nevezi, egy másik török leírás jóstudományát emeli ki. Melyik városunkban élt és gyógyított Idrisz baba? a. Buda b. Pécs c. Eger A helyes válasz megtekinthető itt. Azt mondták... a lehetőségről „Mit nem fogadtál el a pillanattól, Az öröklét sem adja vissza már.” (Friedrich Schiller) „Legtöbbször nem tudjuk, valójában mire várunk. Vannak, akik olyan állhatatosan várnak, hogy közben elmúlik az ifjúságuk, elsuhannak mellettük a lehetőségek, elszáll az életük, és nem veszik észre, hogy valami olyasmire vártak, ami mindig is ott volt körülöttük.” (Talmud) „Minden lehetőség egyedülálló. A sokak szerint hérakleitoszi „nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba” mondás nemcsak a folyó vizére vonatkozik, hanem az ember-folyóra is, aki szintén folyik és állandóan változik.” (Jorge Angel Livraga) „A jövőnek sok neve van: a gyenge úgy hívja, elérhetetlen, a gyáva úgy, ismeretlen, a bátor lehetőségnek nevezi.” (Victor Hugo) „Tanuljuk meg használni a lehetőségeket. Az élet tele van lehetőségekkel, de ha csukott szemmel járunk, nem látjuk meg őket. Ha bezárkózunk ellentmondásainkba, és állandóan rajtuk rágódunk, elveszítjük erőnket, és nem kerülünk ki ebből az ördögi körből, mert visszautasítjuk a labirintus ezernyi kijárati lehetőségét.” (Delia Steinberg Guzmán) „Hogy képesek vagyunk valami nálunk többet elképzelni, feltételezni, helyet adni neki magunkban, ily módon szüntelen tágasabbá tenni a lelkünket, az eszünket, a képzeletünket: ez a lehetőség, én azt hiszem, hatalmas ígéret.” (Kornis Mihály) „Az ember akkor ember, ha az összes választási lehetőség közül a legnehezebbet választja.” (Bolyai János) „Az összevisszaságban találd meg az egyszerűséget, a hangzavarban a harmóniát. A nehézségek közt mindig ott van a lehetőség.” (Albert Einstein) „Mindenki szeretne könnyű lehetőségeket kapni, ajándékba, amikor semmi erőfeszítést sem kell tennie, legfeljebb kényelmesen elfogadni, amit adnak neki. Ennek ellenére a valódi Lehetőség az egész emberre hat és mozgásra készteti. A lehetőség nem olyan, amit passzívan el lehet fogadni, hanem az intelligencia a felismeréshez, a cselekvés pedig a megvalósításhoz szükséges.” (Delia Steinberg Guzmán) „Erőt, bátorságot és önbizalmat nyersz minden olyan alkalommal, amikor valóban megállsz, hogy a félelem arcába nézz – ehhez azonban olyat kell tenned, amit úgy vélsz, nem vagy képes megtenni.” (Franklin D. Roosevelt) „Hogy mi lesz, azt nem tudom, hogy mi lehetséges, azt tudom. És egyik lehetőségről sem remélem, hogy elmarad; az egészet várom. Ahogyan tudom, hogy minden megeshet, éppúgy tudom, hogy nem okvetlenül kell bekövetkeznie, tehát a kedvező dolgokat várom, a rosszakra felkészülök.” (Seneca) „Amíg valamely veszedelmes dolognak kimenetele csak kétséges még, amíg megvan még annak lehetősége, hogy az szerencsés is lehet, gondolnunk se szabad csüggedésre, hanem csak ellenállásra; mint ahogy az időjáráson sem szabad kétségbeesnünk, amíg csak egy kék folt is van az égen.” (Arthur Schopenhauer) „A lehetőségek nem múlnak el olyan gyorsan, mint ahogyan azt gondoljuk: a természet jósága végtelen, és mindig újabb és újabb utakat nyit meg előttünk.” (Delia Steinberg Guzmán) „Vannak ilyen szédülésszerű pillanatok az életben, mikor az ember tisztábban lát mindent, érzi erejét, a lehetőségeket, látja azt, amihez eddig gyáva volt, vagy gyönge. Ezek az élet változásainak pillanatai.” (Márai Sándor) „Ha tudatában vagyunk az elmúlásnak, ugyanakkor számításba tudjuk venni az emberi létben rejlő hatalmas lehetőségeket, sürgető érzés tölt el bennünket.” (Buddha) „A halogatás az a sír, amibe a lehetőség van eltemetve.” (Marie Clarence) „Azok, akik viszik valamire ebben a világban, mind olyan emberek, akik számon tartják a körülmények alakulását, a számukra megfelelő alkalomra várva; és ha az alkalom nem jön el, akkor megteremtik maguknak.” (George Bernard Shaw) „A kudarc egy alkalom az intelligensebb újrakezdésre.” (Henry Ford) „A lehetőségek megsokszorozódnak, amint kihasználják őket.” (Sun Tzu) „Ha engedjük »elmúlni az időt«, elveszítjük a lehetőségeket. Az időt figyelembe véve a dolgok más-más értékkel bírhatnak. Ami ma jó, holnap már káros lehet. Az egyszerű és mély népi bölcsesség azt mondja: »amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra«. Mert a lehetőség ma van, holnap talán már nem is lesz.” (Delia Steinberg Guzmán) „Soha ne úgy gondolj tanulmányaidra, mint kötelességre, hanem mint irigylésre méltó lehetőségre, megismerni a szépség felszabadító erejét a szellem birodalmában saját kedvedre és a közösség hasznára, amelyhez későbbi munkád tartozik.” (Albert Einstein) „Egy pesszimista minden lehetőségben látja a nehézséget; egy optimista minden nehézségben meglátja a lehetőséget.” (Winston Churchill) „Semmit sem szalaszthatsz el oly könnyen és oly visszahozhatatlanul, mint egy nap mint nap kínálkozó lehetőséget.” (Marie von Ebner-Eschenbach) „A bölcs ember a lehetőségeit megteremti, és nem megtalálja.” (Francis Bacon) „Általában minden lehetőségnek megvan a saját ideje és ereje is, ami azt jelenti, hogy valamit el kell venni onnan, ahova be akarjuk engedni, azaz változások történnek, válság kezdődik. Legfőképpen pedig választani kell. Szinte azonnal meg kell hozni a döntést, és el kell kezdeni cselekedni.” (Delia Steinberg Guzmán) „Amikor azt gondolod, hogy már minden lehetőséget kimerítettél, még mindig van legalább egy.” (Thomas Alva Edison) Ajánljuk 2010 – A zene nagy éve 1810 különösen kedvelt éve lehetett a zene múzsájának: ebben az esztendőben született Fryderyk Chopin, Robert Schumann és a nem csupán magyar szempontból kiemelkedő jelentőségű Erkel Ferenc. A Chopin-év fő eseményeinek Lengyelország ad otthont, de a http://chopin.hu/ oldalon bőven válogathatunk a magyar programok között is, Schumann neve pedig ugyancsak gyakori a hazai koncertműsorokban. A http://www.erkel-bicentenarium.hu/ az életrajz áttekintése mellett ismerteti az emlékév fő híreit és részletes rendezvénynaptárát. De azzal, hogy időt szánunk a zenehallgatásra, megrendezhetjük a magunk bicentenáriumi évét is… A zeneszerzők legnagyobb ünnepe ugyanis az, ha hallgatják műveiket. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|