| |
PROGRAMJAINK:
 |
| Tizenkét lépés a bölcsesség felé |
BUDAPEST
2012. szeptember 19. szerda, 18.30
További időpontok: szept. 26., okt. 3.
Hunyadi Kultúrműhely, II., Margit krt. 64/b fszt. 6.
Bővebben
2012. szeptember 20. csütörtök, 18.30
További időpontok: szept. 27., okt. 4.
Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.
Bővebben
GYŐR
2012. szeptember 24. hétfő, 18.00
További időpontok: okt. 1., okt. 8.
Bridge Győri Hallgatói Oktatói Klub, Kisterem – Kálóczy tér 6.
Bővebben
Keleti és nyugati tanítások a gyakorlatban
Ismerd meg a benned rejlő hőst India ősi eposza segítségével!
Vedd fel a harcot belső árnyaiddal a tibeti tanítások ösvényén!
Eredj a szenvedés okának nyomába Buddhát követve!
Utazz Egyiptomba az igazságosságot keresve!
Szeresd meg a tanulást Konfuciusszal!
Kutasd Platónnal az emberi együttélés törvényeit!
Találd meg a boldog élet kulcsait a sztoikusokkal!
Járj az értelem útján Arisztotelésszel karöltve!
Szemléld Plótinosszal a világ születésének titkait!
Pillants be szíved laboratóriumába a régi alkimisták vezetésével!
Lelj a halhatatlanságod nyomára kelet és nyugat bölcseinek tanaiban!
Kémleld velünk a jövőt az elmúlt történelmi korszakok tanulságának tükrében!
A kurzus során a test, az energia, az érzelmek és a gondolatvilág megismerését segítő gyakorlatok sajátíthatók el.
|
 |
 |
| A Sárkányölő… |
|
Előadás
BUDAPEST
2012. szeptember 6. csütörtök, 20.00
…története és legendája
…Szent György és előképei
…mindennapjai
Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.
Bővebben
|
 |
 |
| Igaz lehet-e a mítosz? |
|
Előadás
BUDAPEST
2012. szeptember 7. péntek, 18.30
• Időciklusok a platóni párbeszédekben
• Keleti tanítások az ember múltjáról a görög regékben
• Platón – Atlantisz feltalálója?
Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.
Bővebben
|
 |
 |
A filozófia, Ariadné fonala
|
|
Kultúrműhely-megnyitó és kiállítás
BUDAPEST
2012. szeptember 8. szombat, 10.00
Kiállítás neves filozófusok életéről, munkásságáról, világképéről
Hunyadi Kultúrműhely, II., Margit krt. 64/b fszt. 6.
Bővebben
|
 |
 |
Belső alkímia
– hermetikus hagyományok
|
|
Előadás és beszélgetés, az Új Akropolisz születésnapi estje
EGER
2012. szeptember 8. szombat, 16.00
Bár elemekről, fázisokról, átalakuló anyagról esik szó, mindezt – ahogy a filozófus-alkimisták is tették – a lélek átalakulásaként értelmezzük.
Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza u. 30.
Bővebben
|
 |
 |
Mandalák
Visszatérés a teljességhez
|
|
Előadás
BUDAPEST
2012. szeptember 8. szombat, 16.00
• Mit jelent a mandala, miről szól a sokféle kör, szín és forma, az aprólékos ábrázolás?
• Jelentésszintek a világegyetem alaprajzától az ember felépítéséig
Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.
Bővebben
|
 |
 |
Manók, nimfák, tündérek
– a természet láthatatlan lényei
|
|
Előadás
BUDAPEST
2012. szeptember 8. szombat, 17.30
• Öt földrész meséi – lehet-e bennük valóság?
• Mitől illatosak a virágok, és ki dugja el a kulcsainkat?
Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.
Bővebben
|
 |
 |
| Zsebkendőnyi kertünk kincsestára |
|
Mini gyógynövénytanfolyam, 1. alkalom
EGER
2012. szeptember 14. péntek, 18.30
• Miért és milyen gyógynövények választják éppen a mi kertünket?
Gyógynövényes teakeverékek kóstolója, vásárlási lehetőség
Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza u. 30.
Bővebben
|
 |
 |
| Zsebkendőnyi kertünk kincsestára |
|
Mini gyógynövénytanfolyam, gyakorlati alkalom
EGER
2012. szeptember 18. kedd, 09.00
• Hogyan lehet a saját kertünkből családi patika?
• Séta és tanulás a gyógynövénykertben.
9 és 19 óra között várunk mindenkit, a csoportokat bejelentkezés alapján.
Welcome Vendégház, Szalóki út 8.
Bővebben
|
 |
 |
| A lélek alkímiája |
|
Előadás
GYŐR
2012. szeptember 18. kedd, 18.00
• A képzelet átalakító ereje
• Erényeink, avagy belső égboltunk vezérlő csillagai
• Giordano Bruno erkölcsfilozófiája
Bridge Győri Hallgatói Oktatói Klub, Kisterem – Kálóczy tér 6.
Bővebben
|
 |
 |
| Eger Ünnepe |
|
Civilszervezetek bemutatkozása
EGER
2012. szeptember 22. szombat, 10.00
Az Érsekkertben felállított sátrunknál 10 és 17 óra között várnak önkénteseink, ahol kvízekkel teheted próbára tudásodat.
Érsekkert
Bővebben
|
 |
 |
Szophia filmklub
Baljós jövőképek
|
|
Beszélgetés
BUDAPEST
2012. szeptember 22. szombat, 16.00
Beszélgetésünkön szó lesz a negatív utópiák már klasszikusnak számító filmjeiről és a legújabb alkotásokról is.
Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.
Bővebben
|
 |
 |
| Aktív ökológia bevállalósoknak |
|
Környezetvédelmi akció
BUDAPEST
2012. szeptember 23. vasárnap, 9.00
Találkozó: 9 órakor a vízesés fölött, a Gellért püspök-szobornál.
Várunk minden lelkes önkéntest, akár egyénileg, akár csoportosan.
Gellért-hegy
Bővebben
|
 |
 |
Szophia filmklub
Az ember, aki fákat ültetett
|
|
Filmvetítés és beszélgetés
EGER
2012. szeptember 29. szombat, 16.00
Kisfilmünkben egy ember kitartó munkája megváltoztatja természeti környezetét és ezzel jótékony hatást gyakorol a világra.
Az Új Akropolisz egri központja, Gyóni Géza u. 30.
Bővebben
|
 |
|
|
Fényeskedjen a fegyelem!
 Egy vízi és légi parádé látványosságot és szórakozást ígér az embereknek. Egy légies, suhanó délelőttöt, amikor néhány órára elszállnak a gondok és a felhők bodraiba vesznek. A látvány azonban csak röpke ideig üdíti az elmét, ezért szakavatott kalauzra is szükség van az új ismeretek befogadásához és elmélyítéséhez.
A légi bemutatót egy basszus hang parádés kommentálásában lehetett végigkísérni augusztus 20-án. A nyugalmazott katona alezredes a hivatásáról beszélt, amit szenvedélyesen szeret és amit professzionálisan ismer. Fesztelen stílusával, keresetlen kifejezésmódjával pillanatok alatt közel hozta a pilóták embert próbáló, folyamatos összpontosítást igénylő munkáját.
Élmény volt ez az „amatőr” közvetítés, még a riporter sem bírta ki, hogy időnként el ne nevesse magát, a derű dzsinnje egyszerűen kitört a palackból. Hogyan tett néhány perc leforgása alatt ilyen hatást a hallgatóságra Juhász „Juci bácsi” János nyugállományú repülő alezredes, szállítóhelikopter-vezető és hadműveleti-kiképzési osztályvezető? Vajon mitől volt a szakterületét érintő gondolatok repülésében ilyen szabadságérzetet árasztó „utaskísérő”?
Magatartása egyszerű, természetes, hanghordozása nyugodt és derűs volt, semmi sallang, semmi mellébeszélés, ugyanakkor érződött, hogy annyira munkája megszállottja, hogy órákig tudna még mesélni a géptípusokról és a hozzájuk kapcsolódó kiképzési kalandokról. Úgy mutatta be az egyik kollégáját, egy ezermester szerelőt, mint akinek a keze alól még a hangárajtó is működőképes légi járműként kerül ki.
Amikor a kötelékben repülő gépveteránok trikolor csíkot kezdtek húzni maguk után a több ezerre duzzadt nézősereglet felett, megjegyezte, hogy reméli, a tartályban nem maradt egyetlen csepp kukac elleni szer sem. De nemcsak a tréfacsinálásban jeleskedett, hanem volt ejtőernyősként azt sem mulasztotta el kiemelni, hogy a fiatalok képzésében, abban, hogy szak- és elhivatott embert faragjanak belőlük, milyen nagy szerepe van a bátorságnak és mennyire fontos a félelem legyőzésére nevelés.
Juci bácsi leglenyűgözőbb tulajdonságjegye mégis a fegyelmezettsége volt. Ez manapság szinte szitokszónak számít, de csak azért, mert kevés jó példát látunk ennek az erénynek a megtestesítésére. Nem volt ez a fegyelem erőltetett vagy katonás, sem karót nyelten feszes, hanem a céltudat egyenesítette ki az évek munkájának köszönhetően összerendezett személyiséget. És ez a rend, ez a fegyelem tette olyan szabaddá lényét.
 Szabaddá akkor válunk, amikor eldöntjük, hogy az életben mit fogunk szolgálni. Hagyjuk, hogy a pillanatnyi vágyak és félelmek sodorjanak, mindig mások támasszanak igényt velünk szemben? Vagy kezünkbe vesszük az irányítást, és saját magunk támasztunk igényt önmagunk jobbítására: merünk választani, hogy milyen életcélok és -elvek mentén fogunk haladni, és mihez fogjuk magunkat tartani. Még akkor is, amikor nehéz idők járnak.
A céltalanság haszontalan időtöltésre csábít, ilyenkor semmittevéssel agyonütjük az időt, vagy szórakozásba fullad, miközben őrizetlen elménk beengedi a hívatlan vendégeket: a kételyt és a bizonytalanságot. De ha szemünk előtt lebeg valamilyen a mindennapokon és a személyes sikeren is túlmutató cél, beosztjuk időnket és mértéket fogunk tudni tartani szórakozásban és munkában egyaránt.
Míg a céltalanság szükségképpen rabsághoz és szabadossághoz vezet, a saját és mások életminősége iránti felelősség összerendez és felszabadít. Amint cselekedni kezdünk érte, egyre több lesz az erőnk és energiánk, ahogy Juci bácsi – aki a repülést és ennek professzionális oktatását választotta hivatásául, és ebben tökéletesítette magát – mondatfüzéreit is átitatta a szeretet és a lelkes tolmácsolás utáni vágy.
Ettől jött át olyan tisztán a mondanivalója, ettől volt olyan pazarul fegyelmezett, és ezért tudott remek érzékkel közvetíteni. Ebben a lelki-légi parádéban tulajdonképpen nem történt más, minthogy a belső rendezettség miatt fény járta át a közvetítőt, aki a világ legtermészetesebb dolgaként teljesített szolgálatot. A maga választotta célnak engedelmeskedett, ahol még a hibák kijavítása vagy a képességek kifejlesztése is kalanddá és kihívássá válik. Juci bácsi élő bizonyíték arra, hogy a fegyelem nem zárja ki a szabadságot, sőt!
Héjja Edit
Filozófia mint életmód
„Arra ügyelj, hogy a sok szerző s a mindenféle-fajta könyv olvasása ne legyen csapongó állhatatlansággá: bizonyos szellemeknél el kell időzni, s meg kell őket emészteni, ha úgy akarsz magaddal vinni valamit, hogy az hűségesen megüljön lelkedben.”
(Lucius Annaeus Seneca)
Vége a szabinak?
 A nyaralás végén, mielőtt újra rákapcsolnánk a megszokott életritmusra, megint felszínre kerülnek azok a nehézségek, amelyeknek elmúltát vagy megoldását a nyaralástól vártuk.
Közülük az egyik, amely egyetlen szóban összefoglalható, és amelyet egyre gyakrabban lehet hallani innen is, onnan is: a szorongás.
Szorongást kelt bennünk a munka, a tanulmányaink, az elvállalt felelősségeink, az ezernyi kötelesség, amelyeknek eleget kell tennünk, a bonyodalmak, amelyeket nem tudunk megoldani… Mintha a szabadság semmire sem lett volna jó, és a pár vagy jó néhány napos pihenés nyomtalanul eltűnt volna annak puszta gondolatára, ami ránk vár.
A kérdés az, tudunk-e valóban pihenni. Vagy azt tartjuk pihenésnek, ha alig csinálunk valamit, nem gondolunk semmire és az év többi részétől teljesen eltérő személyiségbe bújunk?
Így aztán valójában nem is pihenünk. Csupán egy rövid időre kivonulunk és elrejtőzünk egy halom dolog elől, amelyeket visszatértünkkor magunkra veszünk, hogy ismét szorongjunk. A szorongás markában tart bennünket, és úgy érezzük, magukkal ragadnak a szükségletek, akár valósak, akár nem, amelyeket az élet testál ránk. Szorongunk a kötelességek, de a jogok miatt is, mert gyakran nem tudjuk, hogyan éljünk velük és mivel járnak. Így nem marad más lehetőségünk, mint átengedni magunkat az örvénynek és arra vágyni, hogy mihamarabb elmúljanak a hónapok a következő nyaralásig, amelyet jobbnak képzelünk el a mostaninál, és azt reméljük, hogy valódi kikapcsolódást jelent majd.
Ez a történet pedig évről évre megismétlődik.
A sztoikus filozófusok tanítása szerint a gond bennünk van és nem rajtunk kívül.
Az elutazással lehetetlen eltávolodni a hétköznapi aggodalmainktól, mert azok a csomagjainkkal együtt velünk jönnek. Ilyenkor nem sokat ér, ha mindent a hátunk mögött hagyunk, és „üres járatra” tesszük az elménket. Magunk válunk saját ellenségünkké, és magunk keltjük gyötrő szorongásunkat. Nem segít, ha helyet változtatunk, vagy olyan pihenési formát találunk ki magunknak, amelyben nem fogunk aktívan és intelligensen közreműködni.
Miért élünk szorongással telten? Alapvetően azért, mert túl sok mindennel kell törődnünk az arra túl kevésnek tartott idő alatt. Filozófusként meg kell vizsgálnunk annak a sok mindennek a valódi fontosságát, amelyek a szorongást okozzák. Igazán olyan lényegbe vágó az összes? Nem tudnánk különbséget tenni, melyek közülük a tényleg fontosak, és melyek kevésbé vagy egyáltalán nem?
Nagy valószínűséggel ez a kis elemzés sok mindenre rávilágítana, és segítene eloszlatni a szorongást, amely áthatolhatatlan ködként vesz körül. Bizonyára rájönnénk arra, hogy a dolgok nem a mennyiségük miatt nyomasztanak, hanem a banalitásuk miatt: sokat teszünk-veszünk, de az nem vezet semerre, sokat forgunk-mozgunk, de nem tudjuk, hová tartunk, nincsenek világos céljaink, vagy ha vannak is, a gyakorlatba való átültetésük bajos. Így a belső ember fuldoklik az értelmetlen, túlbonyolított és idegőrlő építmény falai között, amelyet vélhetően önvédelemből, saját fejlődése reményében húzott fel.
De hasztalan dolog annyi ruhát ráadni az énre, amennyi alatt már összeroskad. A középszerű megsemmisíti a magasabb rendű embert, aki mindenkiben ott lakik és akinek kitárt ablakokra van szüksége, hogy kifejezhesse magát. A banális szorongást okoz, elcsüggeszt, lehetetlenné teszi, hogy éljünk, elfáradjunk és kipihenjük magunkat, mert saját telhetetlen ámokfutásának ritmusát hajszolja.
Egy kevés levegő és fény, vagyis egy kevés helyes ismeret utat nyit igazi énünk előtt, aki mindig jelen van bennünk, a szorongás pedig meghunyászkodik az addig nem is álmodott harmónia előtt, amelyben az idő, a tér és az energia felszabadultan az örökre és a lényegesre irányulhat.
Delia Steinberg Guzmán
Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke
Filozófiai kvíz
Július–augusztusi kvízünk helyes válaszai: 1. c, 2. c, 3. b, 4. c
Köszönjük a megfejtéseket!
Szeptemberi feladványunk a szabadság témáját járja körbe:
1. „A szabadság az ember lényegi tulajdonsága; aki elveszíti, önmagát veszíti el.” Milyen szabadságra gondolhat Jorge Angel Livraga?
a) A szólás szabadságára: arra, hogy félelem nélkül kimondhatjuk azt, amit gondolunk és érzünk.
b) A tudásból származó szabadságra, amely lehetővé teszi, hogy magunk válasszuk meg utunk irányát.
c) Az egyenlő jogok szabadságára, amely a demokrácia egyik alaptétele.
d) A cselekvés szabadságára. Az határoz meg bennünket, hogy képesek vagyunk-e véghezvinni pontosan azt, amit és ahogy elterveztünk, bármilyen akadállyal találjuk is szembe magunkat, akár áldozatok árán is. A kompromisszumokkal az ember feladja önmagát.
2. Az ókori sztoikus filozófusok úgy tartották, hogy ha valami olyasmi történik veled, ami rajtad kívül áll, akkor feleslegesen aggódsz, hiszen nincs hatalmadban megoldani. Ha pedig a belső világodban történik valami, akkor is feleslegesen aggódsz, hiszen módodban áll megoldani. Hogy értelmeznéd ezt?
a) Jóval többre jutunk, ha abban teszünk erőfeszítést, amire hatással lehetünk és ami közvetlenül tőlünk függ.
b) Aki folyton aggódik, annak nem marad ideje és energiája a problémái megoldására. Ezért inkább ne problémázzunk semmin, lesz, ami lesz.
c) Minden, ami történik velünk vagy bennünk, elkerülhetetlen, ezért szerepe van az életünkben. Nem érdemes hadakozni vele, majd csak lesz valami.
d) A sztoikusok nem tartották sokra az aggódó embereket, és így próbálták meggyőzni őket az aggodalom hiábavalóságáról.
3. „Ha egy ember ezreket és ezreket tud legyőzni a csatában, míg egy másik le tudja győzni önmagát, bizony a másodiké a nagyobb dicsőség. Mert az önmagunkon aratott győzelem a legnagyobb győzelem…” (Buddha) Mi kell ahhoz, hogy saját korlátainkat felülmúljuk?
a) Nem a hibáinkat kell legyőzni, hanem azt a téveszmét, hogy hibáink vannak. Ha ezt belátod, azonnal rád talál a szabadság érzése, és akadálytalanul kibontakoztathatod a benned rejlő képességeket.
b) Erős hit. Ha háromszor hangosan kimondjuk, hogy miben hibáztunk, akkor ezzel mágikus védelmet formálunk magunk köré, és így teljesen megszabadultunk az adott hibától.
c) Ez csak akkor sikerülhet, ha visszavonulunk az életből, légvárakat építünk, és minden időnket a belső fejlődésnek szenteljük. Ez az igazi, korlátlan szabadság.
d) A hiba tudatosítása után meg kell találnunk azt az erényt, azt a megoldást, ami helyettesíti a helytelen tettet, és a gyakorlás révén meg kell erősítenünk magunkban a jót. Az energiát nem a hibák elleni harcra kell összpontosítani, hanem az erények megerősítésére.
elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra.
Azt mondták… a bizalomról
„Több dologtól rettegünk, mint amennyi valóban sújt bennünket, s gyakrabban szenvedünk a képzelődés folytán, mint valódi ok miatt.”
(Lucius Annaeus Seneca)
„A bizalmatlan viszonyulás mögött lustaság is rejtőzhet, hiszen sokkal kényelmesebb azt mondani, hogy »képtelen vagyok rá«, mint erőfeszítéseket tenni és elérni az igazi változást.”
(Delia Steinberg Guzmán)
„Gondold meg, hogy a szabadsággal egyáltalán nem összeférhetetlen, ha nézetedet megváltoztatod, és ha arra hallgatsz, aki jó tanácsot ad. Hiszen tevékenységednek akkor is a te törekvésed, ítéleted, sőt a te értelmed az irányítója mindvégig.”
(Marcus Aurelius)
„Vannak, akik úton-útfélen elfecsegik, amit csak barátokra szabad bízni, és minden fület teletömnek azzal, ami nyomasztja őket. Mások viszont visszariadnak attól is, hogy a legkedvesebbeket beavassák, s ha lehetséges volna, még magukra se bíznának semmit, minden titkot lelkükbe zárnának. Egyiket sem szabad tenni. Hisz egyformán hiba mindenkiben bízni és senkiben sem.”
(Lucius Annaeus Seneca)
„Higgy az emberben, önmagadban is – a másokba vetett bizalom önmagunknál kezdődik.”
(Khioszi Tatiosz)
„Légy hasonló az égen szálló madárhoz…, aki a törékeny gallyon megpihenve átéli az alatta tátongó mélységet, mégis vígan énekel, mert bízik szárnyai erejében.”
(Victor Hugo)
„A bizalom hiánya kritikussá tesz, mások tetteinek szigorú bírálójává válunk, és olyan tökéletességet kívánunk meg másoktól, amellyel magunk sem rendelkezünk.”
(Beatriz Diez Canseco)
„Mennyivel többször szólal meg az emberismeret úgy: Vigyázz, mert ismerlek! – mint így: Ne félj, mert ismerlek!”
(Osvát Ernő)
„Nem bízunk embertársunkban, aki elkövetett egy hibát, vagy nem jól végzett el egy feladatot. Ilyenkor hiányzik a másik ember iránti türelem, tanító viszonyulás és tapasztalatátadás, bízva abban, hogy mindenki jobbá, eredményesebbé válhat.”
(Delia Steinberg Guzmán)
„Nagy dolog hinni magadban, és még nagyobb hinni a többiekben.”
(Khioszi Tatiosz)
„Akiben bizalom él, egyenlő bizalommal fog mindenkivel együttműködni, bárhová kerül; akiben azonban nincsen bizalom, akárhová csapódjék is, csak ugyanúgy fog tovább élni, mint a többiek.”
(Henry David Thoreau)
„A bizalmatlanság egy gyengeség: a bizalom hiánya. A legtöbbször azután válunk bizalmatlanná, ha becsaptak. Mivel ez a negatív tapasztalat rossz emléket hagyott bennünk, kétkedve fogadjuk mások jó szándékát és nagylelkű tetteit is.”
(Beatriz Diez Canseco)
„Akit szeretünk, azt ismerjük, de nem tudjuk és nem is akarjuk tudni a titkait. A szeretet nem ismer nyomozást.”
(Ancsel Éva)
„Képzelj magad elé egy magányos bölcset, amint egy sötét úton sétál végig pirkadat előtt, és a kezében tartott lámpással utat mutat embertársainak! Az efféle bölcsek, a világosság hordozói csak azt az utat mutathatják meg neked, amelyet hajlandó vagy követni. Ha letérnek az útról, követőik is irányt tévesztenek. Ha te lennél ez a bölcs, vajon képes lennél-e példáddal utat mutatni az embereknek?”
(Mahatma Gandhi)
Ajánljuk
A Sárkányölő az Akropoliszban – Évnyitó előadássorozat
 Szeptember első hetében az Új Akropoliszban ismét sokszínű, ingyenes előadássorozat várja mindazokat, akiknek az új tanév elindulása a nyári ejtőzés után a kultúra világába való visszakapcsolódást is jelenti. Iskolánk tavalyi 25 éves évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozatunk nyomán most elsősorban a mesék, mítoszok világába kalauzoljuk el a látogatóinkat. Szeretnénk, ha a racionalitás talajáról elrugaszkodva, nem csak a tündéreket, a manókat vagy a legyőzhetetlen hősöket volnánk képesek új nézőpontból szemlélni, hanem őket tanulmányozva önmagunkat és életünket is el tudnánk helyezni egy eddig talán ismeretlen, nagyobb rendszerben.
Mi több, saját magunkban is felfedezhetjük a „Sárkányölőt”. Mindennapi életünk sárkányai nem olyan jól kiszámítható, a mesékből unalomig ismert formákban támadnak, de hogy támadnak, és nem hét, de hétszer hét fejük van, az bizonyos. Ahogy az is, hogy saját életünk legkisebb királyfiaként vagy furfangos szegénylegényeként számtalan eszközünk van a legyőzésükhöz, hogy utunkat segítők szegélyezik, és a jó méltó jutalma bennünket is ott vár az út végén. De hogy hol az igazi próbatétel az életünkben, és mik az eszközeink az újabb és újabb csaták megnyeréséhez, az már a gyakorlati filozófia és a belső alkímia berkeibe vezet bennünket.
Az évnyitó programsorozat részleteiről bővebben itt olvashatsz:
www.ujakropolisz.hu/minden_program
|
