| |
KIEMELT PROGRAMOK:
 |
| Ősi bölcsesség, mai kérdések |
Gyakorlati filozófiakurzus útkeresőknek
PÉCS
2014. február 1. szombat, 19.00
További időpontok keddenként: febr. 4., febr. 11.
Az Új Akropolisz pécsi központja, Teréz u. 1.
Bővebben
EGER
2014. február 10. hétfő, 18.30
További időpontok: febr. 17., febr. 24.
Az Új Akropolisz egri központja, Törvényház u. 25. fszt. 2.
Bővebben
BUDAPEST
2014. február 13. csütörtök, 18.30
További időpont: február 20.
Főnix Kultúrműhely, VIII., Rigó u. 6–8.
Bővebben
Hozd ki a legjobbat magadból, fogj össze másokkal, és alakítsd a világodat! Ebben segítenek a máig időszerű keleti és nyugati tanítások – olyan bölcsek és hősök példájából merítve, akik az életükkel igazolták saját gondolataik alkalmazhatóságát. Most rajtad a sor, hogy kipróbáld!
Ismerd meg a benned rejlő hőst India ősi eposza segítségével!
Vedd fel a harcot belső árnyaiddal a tibeti tanítások ösvényén!
Eredj a szenvedés okának nyomába Buddhát követve!
Utazz Egyiptomba az igazságosságot keresve!
Szeresd meg a tanulást Konfuciusszal!
Kutasd Platónnal az emberi együttélés törvényeit!
Találd meg a boldog élet kulcsait a sztoikusokkal!
Járj az értelem útján Arisztotelésszel karöltve!
Szemléld Plótinosszal a világ születésének titkait!
Pillants be szíved laboratóriumába a régi alkimisták vezetésével!
Lelj a halhatatlanságod nyomára Kelet és Nyugat bölcseinek tanaiban!
Kémleld velünk a jövőt az elmúlt történelmi korszakok tanulságának tükrében!
A kurzuson a test, az energia, az érzelmek és a gondolatvilág megismerését segítő gyakorlatok sajátíthatók el.
|
 |
 |
| Repjegy nélkül Keletre |
Főnix Kultúrműhely, Budapest VIII., Rigó u. 6–8.
A kínai öt elem és az ezoterikus akupunktúra kapcsolata
2014. január 25. szombat, 16.00
Bővebben
Az önmagán győztes ember fegyvere
2014. február 1. szombat, 16.00
Bővebben
Szüless újjá a Fa Ló évében!
2014. február 8. szombat, 16.00
Bővebben
Ősi bölcsesség, mai kérdések – bevezető alkalom
2014. február 13. csütörtök, 18.30
Bővebben
|
 |
TOVÁBBI PROGRAMJAINK:
|
|
Fedezd fel magadban Hérát!
 Az ember évezredek óta ismeri a mítoszokat, és tudatosan vagy tudattalanul kutatja az e világ szimbólumai mögött rejlő tudást. Az első látásra kalandos és mesebeli színterek eseményei, szereplői, az istenek és istennők egyaránt mintát és tanulságot hordoznak. Nincs ez másként a görög mítoszok talán egyik legellentmondásosabb alakjával, a gyönyörű és magasztos Hérával sem, aki egyszerre nővére és hitvese az Olümposz legfőbb istenének, Zeusznak, Ég és Föld urának. Számos történetben jelenik meg féltékeny, pusztító haragú istennőként, de valójában a házasság, az otthon védelmezője, a törvények és az égi rend őrzője, aki egyszerre változékony és megingathatatlan, és aki az Egek Urának hatalmát és élő erejét szimbolizálja.
A főisten feleségeként Héra a királynő és királyné archetípusa. Az ő erejét képviselik a történelem jelentős nőalakjai, akik önállóan vagy férjüket támogatva a hatalom hitvesei lettek, és elsajátították a kormányzás tudományát: Kleopátra, Medici Katalin, I. Katalin orosz cárné, Viktória királynő, vagy az utóbbi időkből Indira Gandhi, Simone Veil és Margaret Thatcher, hogy csak néhányat említsünk. De természetesen nem csak országok sorsát alakító hölgyek képviselhetik Héra erejét, felbukkanhat bárhol, ahol egy nő vezetőként lép fel, legyen szó egy család vagy egy cég irányításáról.
Így a női hatalom természetének megértéséhez Héra archetípusa adhatja meg a kulcsot. Ez a hatalom szinte mindig kifinomult formában nyilvánul meg. Azt jelenti, hogy a nő képes uralni indulatait és túllépni egyéni érzelmein, legyen az szimpátia, harag, bánat, vagy bármi, ami elhomályosítja mindent átfogni képes tekintetét. Legszebb megnyilvánulásában Héra képes rá, hogy a mindennapi tetteket is szertartásként végezze. A házasságban is egyfajta misztikát lát, amely az istenek és istennők közötti nászra emlékeztet. A Héra típusú nő öntudatlanul is azt kutatja, hogyan állíthatná helyre ezt az elvesztett egységet.
Héra másik, sötét oldala a mítoszokban a féltékenység. Ilyenkor házsártos és csalódott Zeusz hűtlenségei miatt, és vetélytársnőit kegyetlenül üldözi. Féltékenységében ki akarja sajátítani a másikat, s ez félelmet, keserűséget és szenvedést szül. Azonban a mítoszok a kiutat is megmutatják ebből az állapotból: Hérának két gyermeke van, Árész, a háború zabolátlan, haragvó istene és Héphaisztosz, az „istenek kovácsa”, a teremtőerő képviselője, aki a tűz segítségével alkot. Ahogy ez a két gyermek születik Hérából, úgy születik Héra élettanulsága is: romboló haragját alkotó tűzzé kell alakítania. Hála lelkierejének és annak, hogy képes túllépni ösztönein, sikerrel jár, jutalma pedig a hozzá visszatérő Zeusz.
 Héra azonban nem csak a királynő és a feleség, hanem a beavató szerepét is betölti: haragjával arra inspirálja a halandókat, akiket üldöz, hogy legyőzzék önmagukat, vagyis hősökké váljanak. Így veti alá Zeusz és Alkméné fiát, Héraklészt (akinek a neve azt jelenti: „Héra dicsősége”) olyan próbáknak, amelyek az önmegvalósítás, vagyis az istenné válás felé vezetik őt. Ezzel Héraklész örök mintává válik az önmaga jobbik részéért harcoló ember számára, Héra pedig annak a belső hangnak lesz a megjelenítője, amely – néha kellemetlenül erélyesen – mindannyiunkat arra ösztönöz, hogy megragadjuk a bennünk erények formájában lakozó erőt, és ezeket kardként (vagy éppen pajzsként) használva, mindennapi tevékenységeinkben megacélozzuk lelkierőnket, és rátaláljunk valódi önmagunkra.
Ha a Héra típusú nő az útja során megleli saját belső békéjét, egyszerre lesz képes egyesíteni magában Aphrodité szeretetét, Athéné intelligenciáját, valamint Démétér életteliségét és misztériumát, így összekapcsolja az évszakokat és az élet ciklusait is. Ezzel elfogadja magában az idő múlását, s vele együtt a létezés kiáradását és visszahúzódását, az élet és a halál titokzatos táncát. A nő, aki mindezt a tapasztalatot átélte, nem öregszik, épp ellenkezőleg. Héra, aki áthalad az év négy évszakán és az élet három korszakán, összekapcsolja az évszakokat, az életgyűrűt, hiszen folyamatosan magára ölti a fiatal lány, a feleség és az özvegy szerepét. Megmutatja a ciklikusságban rejlő fejlődési lehetőséget, hiszen a telet mindig tavasz követi, ami kifejezi az idő megújításának misztériumát. A tavaszból pedig évről évre új élet, a létezés ezerszínű formája ölt testet, amely mind az Úrnő gondoskodását és oltalmát élvezi.
Torma Réka – Nagy Ildikó
Filozófia mint életmód
„Az erkölcsöket tanítják az iskolában, de nem magyarázzák meg. Az alázatosság is olyan erkölcs, amelyet könnyű félreérteni. A mi életviszonyainkban az alázatosság nem azt jelenti, hogy hajtsuk a nyakunkat bárki lába elé. No, bizony hamar ráhágnának! A ti alázatosságtok csak az emberszeretetben nyilvánuljon. Ne nézzetek
el senki feje fölött, ne kukorékoljatok senkinek a szeme közé. Minden
embernek egyforma joga van a föld hátán járni, a levegőt színi, az
Istent apánknak szólítani.”
Gárdonyi Géza
Fiatalnak lenni
„Fiatalság, isteni kincsem,
Nem térsz te vissza soha.
És ha sírnék, könnyem már nincsen,
Olykor viszont akaratlan pereg könnyem sora.”
Rubén Darío
Ezúttal nem a lélek fiatalságáról ejtünk szót, a titokzatos Arany Aphroditéről, erről a jóságos anyáról, aki lehetővé teszi, hogy a természet és a lélek szép és jó oldalát lássuk.
 Most a hétköznapi értelemben vett „fiatalságról” beszélünk, amelyet annyira magasztalni szoktak. Az ezoterikus megfontolásokon és a reinkarnáció okkult ismeretén túl a fiatalság ugyanis kétségtelenül az élet tavasza… sok viharral és jégesővel, de akkor is tavasz, tele erővel, ihlettel, színnel és mindenféle bájjal. Az idézett, híres, spanyol nyelven író költő egyszerű szavakkal megragadta azt, ami a legtöbb emberben megfogalmazódik – a Múzsák kegyeltje lehetett.
Azokhoz fordulok tehát, akik még nem töltötték be a harmincadik évüket. Tudom, hogy ez az életkor mint a fiatalság felső határa önkényes, de tekintve világunk egészét, elfogadhatónak tűnik.
Sajnos sok fiatal eltékozolja élete „tavaszát”. Kiengedi kezéből a gyeplőt, teste és érzelmei züllésnek indulnak, mígnem kétes értékű utakat kezd járni, ami kitörölhetetlen nyomokat hagy az jövőjén. Egyesek így mentegetőznek: „a fiatalság bolondság”… Vigyázat, ez nagy tévedés! A test fiatal ugyan, de a léleknek nem kell szükségképpen annak lennie.
A fiatalság csodálatos tapasztalat, s minél jobban öregszünk, annál inkább értékeljük. Úgy tűnik, hogy amit nem tettünk meg fiatalon, amibe még csak bele sem kóstoltunk, később már nem tehetjük meg, mert az élet az isteni Platón szavaival: visszaemlékezés.
A fiatalság tehát nemcsak az intenzív tanulás, az első reményteli munkák, a szerelem és a vidámság ideje, az optimizmus diadala, amelyben örvendenek azok, akik előtt „ott az egész élet”, hanem az eszmények felvállalásának ideje is… Ebben az életkorban hangosan a világba kell kiáltani őket, keresni kell a lehetetlent és felülmúlni minden akadályt, saját magunkat is beleértve.
 Fiatalnak lenni és félelem meg álmegfontoltság mögé bújni, azzal foglalkozni, hogy „mit mondanak és mit nem értenek mások”, kerülni a nemes ügyekért folyó küzdelmeket, mindez nem más, mint arra ítélni magunkat, hogy életfogytiglan a rabszolgaság többé-kevésbé látszó jegyeit viseljük magunkon.
A fiatalnak keresnie kell a békét, de ne felejtse el, hogy a béke nem isteni ajándék, hanem a békéltetők közbenjárásának eredménye. És csak akkor lehet békét teremteni, ha magunkban és a környezetünkben legyőztük a rosszat, a szégyentelenséget, az ostoba állhatatlanságot. A régi rómaiak szavaival: tudni kell a békéért harcolni. S végig kitartani mellette.
Sajnálatos módon az „orientalizmus” hulláma és az anyagelvűség gerjesztette gyengeség kultusza azzal járt, hogy sok fiatal a békéért küzdőket a saját jogaikért koldulókként képzeli el, akik érzéketlenek mások szenvedésére és az igazságtalanságokra.
Világossá kell azonban tenni, főleg a fiatalok előtt, hogy a megszabaduláshoz, a Nirvánához vezető út, vagy akárhogyan is nevezik, nem hasonlít a riadt gazellák fejvesztett menekülésére. A megszabadulás, a szabadság a béklyók széttörését jelenti önerőnkkel, a test szoktatását az erőnket felülmúló erőfeszítésekhez, a mértéktartást az alvásban és a táplálkozásban, a nemi vágyak természetesre csökkentését; a kalandvágyó pszichét, akinek jobban tetszenek a veszélyek, mint a pszichoterápia; az elszánt és éber elmét, amely fogékony a bölcsesség minden suttogására.
Ha fiatal vagy, erős is vagy minden értelemben: ellenálló, kitartó, szorgalmas, tanulékony, meggyőződéseid vannak és határozott is vagy.
A gyávák és gyengék nem fiatalok, hanem öregek, de bölcsesség nélkül, vagy fejlődésükben megállt gyerekek, megkövesedett emberek mazochista hajlamokkal.
Így hát, fiatalok, éljetek derűsen a kezetekben lévő aranyló évek kincseivel… Csak így ismerhetitek meg egy napon az Arany Aphroditét… Higgyétek el, érdemes.
Jorge Angel Livraga
Az Új Akropolisz alapítója
Filozófiai kvíz
Januári kvízünk helyes válaszai: 1. c, 2. b, 3. a, 4. c
Köszönjük a megfejtéseket!
Februári kvízünk:
1. Mit mond Marcus Aurelius a tanácsok megfogadásáról?
a) „A szabadsággal egyáltalán nem összeférhetetlen, ha nézetedet megváltoztatod, és ha arra hallgatsz, aki jó tanácsot ad.”
b) „Semmiképp se engedd, hogy mások tanácsai befolyásoljanak. Hallgass inkább saját józan belátásodra, hiszen a saját helyzetedet senki sem ismerheti úgy, mint te.”
c) „Miként az eső jót tesz a szikkadt földnek, úgy segít bármilyen tanács a döntésképtelen embernek.”
2. Mi hiányozhat szerinted az idézetből? „Ne félj ……………………. : ha vannak, az biztos jele annak, hogy élsz, mert ha nem történik semmi, akkor csak elképzeled az életet.” (Delia Steinberg Guzmán)
a) az ellenségeid támadásaitól
b) megkeresni az életben az örömöket
c) a nehézségektől
3. Mit tart a kínai bölcsesség? „Ha azt akarod, hogy gyerekeidnek nyugodt életük legyen,...
a) …tanítsd őket arra, hogy minden mulandó, ezért csak hagyják megtörténni a dolgokat.”
b) …hagyd őket egy kicsit éhezni és fázni.”
c) …kezdjék minden reggelüket chi kung gyakorlatokkal és egyenek sok ginsenget.”
4. Mindenkivel megesik, hogy olyan nehézségekkel találja szemben magát, amilyenekkel már korábban is találkozott. Szerinted mi a helyes reakció az ilyen helyzetekben?
a) Felismerem, hogy ez egy visszatérő probléma, és igyekszem kitérni előle, hogy ne érjen újabb kudarc.
b) Felismerem, hogy ez egy visszatérő nehézség, ezért szembeszállok vele, hogy többé ne jelentsen gondot.
c) Konstatálom, hogy a sors ismét engem talált meg – és tűröm a pofonokat.
elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra.
Azt mondták… a tanulásról, tanításról
„Tanulás az, ha rájövünk arra, amit már tudunk.
Cselekvés az, ha megmutatjuk, hogy tudjuk.
Tanítás az, ha másokat emlékeztetünk arra, hogy ők is éppolyan jól tudják.
Mindannyian tanulunk, cselekszünk és tanítunk.”
(Richard Bach)
„Ha arra törekszel, hogy az örök mértéket kövesd: ne botránkozz meg azokon, kik nem erre igyekeznek, hanem törekvéseik ingadozva ágaznak a sokféle véges és változó mérték között. Ne azt nézd, hogy mijük nincsen, hanem hogy mijük van; mert még a legnyomorultabbnak is van olyan lelki kincse, mely belőled hiányzik. Kifogásolni, fölényeskedni bárki tud; tanulj meg mindenkitől tanulni.”
(Weöres Sándor)
„Elmélkedj a világ működésén, hallgasd meg a bölcs ember szavait és tégy magadévá mindent, ami jó. Erre alapozva nyiss ajtót az igazság felé. Ne csukd be szemed az előtted lévő igazság előtt. Tanulmányozd, hogyan folyik a patak vize a völgyben, simán és szabadon a sziklák között. Tanulj a szent könyvekből és a bölcs emberektől is. Minden – még a hegyek, folyók, növények és fák is – a tanítód legyen.”
(Ueshiba Morihei)
„Tanulhatunk mindenből és mindenkitől, csak azt nem kérhetjük senkitől, hogy megajándékozzon azokkal az érdemekkel, amelyeket nekünk kell megszereznünk.”
(Delia Steinberg Guzmán)
„Tanulni és nem gondolkodni: hiábavaló fáradság; gondolkodni és nem tanulni pedig: veszedelmes.”
(Konfuciusz)
„Ha nem tudjuk magunkat helyesbíteni, nincsen bennünk semmi több, semmi rendkívüli, semmi magasabb rendű; hiányzik a növekedéshez vezető lépés. Hiányzik belőlünk a tanulási képesség, a nehézségek és a próbák felülmúlásának képessége.”
(Delia Steinberg Guzmán)
„Hasznosabb néhány bölcs tanítást ismerni, amely mindig javadra válhatik, mint sok dolgot tanulni, amely mit sem használ.”
(Lucius Annaeus Seneca)
„Minél többet tanulunk, annál kevesebb bennünk a félelem és a bizonytalanság. Valamennyit tudni azt jelenti, hogy felismerjük, mennyi minden hiányzik még a tudáshoz. Ez azonban nem elég ok arra, hogy féljünk attól, amit még nem ismerünk.”
(Delia Steinberg Guzmán)
„A tanulás a legerősebb fegyver, amivel megváltoztathatod a világot.”
(Nelson Mandela)
„Soha nem leszünk képesek értékes gondolatokat közvetíteni, ha előbb nem alkalmaztuk őket magunkra. Az előrevivő példa átalakítja a világot, ez az, ami továbbadódik a jövőnek.”
(Delia Steinberg Guzmán)
„Az egyetlen igazi tanulás: a lényünkben szunnyadó tudásnak tevékennyé ébresztése.”
(Weöres Sándor)
„Ez kölcsönbe megy: az emberek, miközben tanítanak, maguk is tanulnak.”
(Lucius Annaeus Seneca)
„Hogyan tanít az élet? A többi tanítási módszertől eltérően közvetlenül tanít: a legérzékenyebb pontot támadja, hogy kikényszerítse, hogy elgondolkodjunk.”
(Delia Steinberg Guzmán)
„A mester vezeti tanítványait, de nem vonszolja őket; fejlődésre biztatja, de nem nyomja el őket, utat mutat, de nem viszi el őket a célig.”
(Konfuciusz)
„A jó tanító nem saját tudásának gyümölcseit osztja meg a tanítványaival, hanem megmutatja nekik, hogyan arassák le saját gondolataik gyümölcseit.”
(Kahlil Gibran)
„A jó nevelő örök tanuló, s azonnal fölismeri, ha nálánál különb tanítványra talál.”
(Pilinszky János)
„Az igazi mester nem nevel tanítványokat, hanem csak mestereket.”
(Robert Schumann)
„Én azt hiszem, annál nincs nagyobb öröm, mint valakit megtanítani valamire, amit nem tud, és nagyobb jótétemény sem.”
(Móricz Zsigmond)
„Amikor a fiadat oktatod, a fiad fiát is oktatod.”
(Talmud)
„Oszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy.”
(Dalai Láma)
„Tudni annyi, mint mindent sajátunkká tenni, nem függeni a példától, és nem sandítani vissza a mesterre.”
(Lucius Annaeus Seneca)
„Ha távozóban egy más bolygón megkérdenék, mi volt a földi élet legnagyobb öröme: a tanulást mondanám. Nem azt, amelynek a végén egy vizsga áll, hanem amit az ember kíváncsiságból, kirándulásként tett egy új nyelvbe, az azon át megközelíthető világba, egy új tudományágba, munkakörbe.”
(Németh László)
„A valódi pedagógia torzítás nélkül nevel, félrevezetés nélkül közvetít tudást, politizálás nélkül tanít, felébreszti a lelket és a minden emberben benne rejlő képességeket. (…) Egyéni képességeihez mérten mindenkinek egyenlő esélyeket kínál, de nem akarja elmosni a különbségeket.”
(Jorge Angel Livraga)
Ajánljuk
Platón kéznyújtásnyira
Az Új Akropolisz a 2013-as Platón év kapcsán fogta szorosabbra együttműködését az Atlantisz Kiadóval. A Kiadó ugyanis néhány éve nagyszabású vállalkozásba kezdett: javították, értékes jegyzetekkel látták el és újra kiadták az ókor neves filozófusának műveit. Örömmel ajánljuk Olvasóink figyelmébe ezeket a köteteket, hiszen a kiadóval történt megállapodás után a sorozat most már Egyesületünk könyvesboltjában (1085 Budapest, Rigó u. 6–8.)
is megvásárolható, (a bolti árhoz képest) 20% kedvezménnyel.
A kötetekről bővebben:
http://www.atlantiszkiado.hu/lista.php?ID_sorozat=13
Az Új Akropolisz könyvesboltjában megvásárolható további kiadványaink:
http://www.ujakropolisz.hu/kiadvanyok
|
