| |
KIEMELT PROGRAMOK:
 |
| Ősi bölcsesség, mai kérdések |
Gyakorlati filozófiakurzus útkeresőknek
PÉCS
2014. március 4. kedd, 18.00
További időpont: márc. 11.
az Új Akropolisz pécsi központja, Teréz u. 1.
Bővebben
SZÉKESFEHÉRVÁR
2014. március 4. kedd, 18.30
További időpontok: márc. 11., márc. 18.
Kairosz Kultúrműhely, Megyeház u. 22/a
Bővebben
SZEGED
2014. március 5. szerda, 19.00
További időpont: márc. 12.
Concordia Kultúrműhely, Szivárvány utca 3/a
Bővebben
2014. március 10. hétfő, 18.00
További időpontok: márc. 17., márc. 24.
Concordia Kultúrműhely, Szivárvány utca 3/a
Bővebben
Hozd ki a legjobbat magadból, fogj össze másokkal, és alakítsd a világodat! Ebben segítenek a máig időszerű keleti és nyugati tanítások – olyan bölcsek és hősök példájából merítve, akik az életükkel igazolták saját gondolataik alkalmazhatóságát. Most rajtad a sor, hogy kipróbáld!
Ismerd meg a benned rejlő hőst India ősi eposza segítségével!
Vedd fel a harcot belső árnyaiddal a tibeti tanítások ösvényén!
Eredj a szenvedés okának nyomába Buddhát követve!
Utazz Egyiptomba az igazságosságot keresve!
Szeresd meg a tanulást Konfuciusszal!
Kutasd Platónnal az emberi együttélés törvényeit!
Találd meg a boldog élet kulcsait a sztoikusokkal!
Járj az értelem útján Arisztotelésszel karöltve!
Szemléld Plótinosszal a világ születésének titkait!
Pillants be szíved laboratóriumába a régi alkimisták vezetésével!
Lelj a halhatatlanságod nyomára Kelet és Nyugat bölcseinek tanaiban!
Kémleld velünk a jövőt az elmúlt történelmi korszakok tanulságának tükrében!
A kurzuson a test, az energia, az érzelmek és a gondolatvilág megismerését segítő gyakorlatok sajátíthatók el.
|
 |
TOVÁBBI PROGRAMJAINK:
 |
| PÉCS |
|
Az Új Akropolisz pécsi központja,
Teréz u. 1.
Gyerekruha- és játékosztás
2014. március 7. péntek, 15.30
Budai Városkapu Általános Iskola
Bővebben
Mese hab nélkül (zártkörű program)
2014. március 10. hétfő, 16.45
Majorossy utcai Óvoda
Bővebben
További pécsi programjaink
|
 |
|
|
2014 a Jang Fa Ló éve
 Akár kétkedő, akár reménykedő töprengéssel olvassuk az asztrológiai elemzéseket, kimondva-kimondatlanul azt várjuk, hogy most végre előkerül a kincset érő tudás, amely hozzásegít bennünket mindennapi kérdéseink és gondjaink megoldásához. Az ősi (asztrológiai, gyógyászati, bölcseleti) rendszerek üzenete azonban túlmutat a „hányszor leszünk idén szerelmesek” vagy a „mennyi pénzünk lesz idén” kérdéskörein. Nagyobb egységben vizsgálják a minket körülvevő és a bennünk zajló jelenségeket, mert az embert a Természet részének tekintik.
A kínai asztrológiai rendszer az öt elem, a jin-jang elve és a tizenkét állatövi jegy kombinációja alapján állítja sorrendbe az évminőségeket, amelyek így egy 60 éves ciklust adnak ki. Az idei, Jang Fa Ló éve a 60 éves ciklus 31. esztendeje, vagyis éppen elkezdjük a második felét, ez pedig minden ciklusban minőségi váltásra ad lehetőséget.
A jang Fa szimbóluma egy egyenes törzsű, hatalmas, terebélyes fa, amelynek legerősebb jelentése az új kezdet, a megújulás és az újjászületés. Mélyre eresztett gyökereiből táplálkozik, leveleit a tágas ég felé tárja. A sarjadás, a bátor kezdeményezés, az erőteljes fellendülés és a messzire tekintő tervek, élettel teli vállalkozások elkezdésének ideje.
Ehhez azonban meg kell vizsgálnunk, mit érdemes megújítani magunkban. Ez az időszak nem elsősorban azt kívánja tőlünk, hogy megvalósítsunk valami formailag merőben újat, hanem hogy megkeressük, amit újjá szeretnénk éleszteni. Segíti, hogy felidézzük (akár gyerekkori) álmainkat, amelyeket a rögös mindennapok, a társadalmi elvárások vagy bármi más elhalványítottak.
A kínai asztrológia a jang Fához az égig érő fa képét társítja, amely a hosszú élet jelképe is. A jang Fa elindító ereje képes akár évezredekig, ha emberi léptékre elosztjuk, évtizedekig fennmaradni és inspirálni. Most meg tudjuk alapozni hosszú távú terveinket. Kezdjük el ásni a lyukat annak a facsemetének az elültetéséhez, amelynek gyümölcsére vágyunk! Időbe telik, mire le is szedhetjük, de soha jobbkor nem foghatnánk bele. Ha pl. szeretnénk egy céget alapítani, találjuk ki a logót! Ha egy új nyelvet szeretnénk elsajátítani, kezdjünk el órára járni! Tegyünk bármilyen kis lépést is, az azt támogató erők mozgásba fognak lendülni.
A Ló mint minőség fékezhetetlen, kreatív, dinamikus, tüzes erőt képvisel, amely lendületet társít a fa statikusságához. A kínai bölcselet úgy fogalmaz, hogy a tüzes jellegű szimbolikus állatok közül az égben a Sárkány a leggyorsabb, a földön viszont a Ló. Ez arra utal, hogy az Éghez, a magasabb világokhoz kötődik és mindig kapcsolnak hozzá belső, szellemi tüzet is. Vagyis érdemes az anyagi dolgokon és az önzésen túlmutató célt is megfogalmaznunk. Saját körülményeit megvizsgálva mindenkinek lehetősége van túllépni személyes érdekein, korlátain, és ki tudjuk tágítani tevékenységeinket úgy, hogy az másoknak is jó legyen.
 Ahhoz, hogy akár a jang Fa megújító erejét, akár a Ló dinamikus lelkesedését „meg tudjuk lovagolni”, elengedhetetlen a „fonál”, amelyre fel szeretnénk fűzni életünket. Ezt nevezhetjük központnak, szellemi tengelynek, hivatásnak, hitvallásnak, a lényeg az ehhez való hűség. Ez azért hatalmas érték, mert irányt szab életünknek, így lépéseink egymásra épülhetnek és a folytonos körbe-körbe haladásból emelkedő spirál válhat.
Éppen ezért központunk, legbelsőbb céljaink felidézése egész évben fontos feladat lesz, mert a Ló lendületének ereje abban is megmutatkozik, hogy ha nem magunk alakítjuk a körülményeket, akkor ő fogja megteremteni őket. Például, azon kaphatjuk magunkat, hogy egyébként is zsúfolt naptárunkba valahonnan még bekerült pár tétel, és alig tudunk lépést tartani a „behulló” tennivalókkal. A Ló nem bírja a tétlenséget, kitölti a rendelkezésre álló időt és teret. Szerencsére azonban támogatja az őszinte, egyenes kommunikációt is, amelyet segítségül hívhatunk a prioritások összehangolásához.
Nem lehet elmenni a magyar varázsmesei párhuzam mellett: az égig érő fán Jancsikát egy gebéből táltossá vált paripa segíti a királylány kiszabadításában, ennek a lesoványodott gebének pedig parazsat kell enni adni, hogy táltossá válhasson. Ez a „parázserő”, a lelkesedés abból születik, hogy megdolgozunk és kitartóan cselekszünk céljaink megvalósításáért. Pontosan erre a változásra szólít fel bennünket ez az időszak. A Ló, a maga zabolátlan, szabadságszerető minőségében most arra hív, hogy merjünk bátran szembenézni belső értékeinkkel.
A jang Fa és a Ló kölcsönös, egymást támogató ereje a kínai asztrológia szerint most „kincset ér”, és a homokban rejlő arany képét társítja hozzá. Meg kell dolgozni érte, hogy kiássuk a mélyre rejtett értéket, de aki veszi a fáradságot, valódi kincsre lelhet. Ebben segít bennünket a Ló kitartása, ereje és lelkesedése, illetve a jang Fa szívós, ég felé törő, nyugodt céltudata. Ha kihasználjuk ezeket az erőket, és tudatosan részt veszünk mindabban, ami velünk történik, akkor megleljük az irányt, felpattanhatunk táltos paripánk hátára, és bátran nekivághatunk életünk alakításának.
Wágner Mária – Nagy Ildikó
Filozófia mint életmód
„Csak az öregszik meg, aki lemond eszményeiről. Az évek múlásával ráncos lesz az arcod, de ha kialszik benned a lelkesedés, akkor a lelked ráncosodik meg. … Az ember – akár tizenhat éves, akár hatvanhat – csodára szomjazik, elámul a csillagok örökkévalóságán, a gondolatok és a dolgok szépségén: nem fél a kockázattól, gyermeki kíváncsisággal várja, mi lesz holnap, szabadon örül mindennek.”
Albert Schweitzer
Botticelli Tavaszának ezoterikus értelmezése
 A világ egyik leghíresebb képének ezoterikus értelmezése nem a képzelet szüleménye, hanem annak köszönhető, hogy sikerült ismét rátalálni az alábbi értelmezési kulcsra, amelyet Sandro Botticelli is használt.
Botticelli 1445-ben, Firenzében, abba a rendkívüli korba született, amikor a reneszánsz égisze alatt Firenze és Velence kulturális vonzáskörzetében újra megjelent a platóni Akadémia tudása, amelynek hatása Rómáig is elért. Platón teljes életműve (mármint az, ami megmaradt belőle) Cosimo Medici mecénási támogatásának köszönhetően és Marsilio Ficino közreműködésével újra ismertté vált. Ezenkívül a templomos lovagrend, a katharok, az albigensek tevékenysége, Püthagorasz tanításának újrafelfedezése, valamint Homérosz és Vergilius műveinek újbóli tanulmányozása révén olyan világ kezdett kibontakozni, ahol a szellemiség egyre erősödött, a gondolkodás új utakra lelt, és virágzásnak indult az ezotéria.
A Tavasz című olaj- és temperafestmény Firenzében, az Uffizi galériában található, és Botticelli egy másik képével, a Vénusz születésével alkot párt, amit a szakértők a reneszánsz újplatonizmus csúcsának neveznek a festészetben. A Vénusz születése a Tavasz folytatásának tekinthető, időben is később keletkezett. A Tavaszban az egész itáliai reneszánszot átható platonista vagy újplatonista mozgalom szintézise megjelenik. Sőt arra is következtetni lehet, hogy a kép ókori beavatási misztériumot rejt magában, amelyet újra felelevenítettek azok a platonisták, akik hozzáférhettek a régi iratokhoz és forrásokhoz, amelyeket később a reformáció és ellenreformáció boszorkányüldözésbe torkolló vallási harcai miatt kénytelenek voltak elrejteni.
A festményen egyértelműen látszik, hogy nagyon pontosan követ egy ókori leírást, amelyet Ovidius ókori költő egyik költeményében, a Fastiban is olvashatunk. Khlórisz nimfát üldözőbe veszi a hideg Zephürosz szél. A nimfa elmenekül, virágokat teremtő női alakká változik át, és a Flora vagy a Vénusz-Harmónia nevet kapja. Ovidius Erószról és a három Gráciáról is szól, akik segítenek az ember útján, hogy visszatérhessen az eredeti szellemi állapothoz. A folyamat felett pedig Merkúr őrködik, ő vezeti tovább a lelkeket a halál után.
A kép középső részének fő alakja az Anya-Vénusz, avagy a szerelem istennője. A jobb szélen láthatjuk Zephürosz kékes színű alakját, aki Khlórisz nimfát igyekszik elragadni, és amikor ez megtörténik, a nimfából virágok kezdenek hullani: ez a szerelem ereje, amely arra készteti a nimfát, hogy „virágot hozzon”, és így az új erő hatására Florává, Szépséggé lényegül át. Zephürosz itt a karma megfelelője, aki a lelket a megnyilvánulás virágos ligete felé tereli. Khlórisz, akinek a neve „fehéret” jelent, a tiszta lélek szimbóluma, ugyanakkor a téli hidegé is. A magot is a téli földbe vetik el, mint ahogyan angyali tisztaságából a lélek is alászáll az anyagi testbe.
A tavasz is maga Flora. Ugyanaz a lélek (a festményt jobbról balra követjük végig, hiszen egy esemény egymás utáni jeleneteit ábrázolja), de már Florává, tavasszá változott, aki két kézzel szórja virágáldását. Ő az az emberi lélek, aki kezd ráébredni a szellemi világ létezésére.
 A kép másik oldalán a három Gráciát láthatjuk, akiket megáld Vénusz. A szerelemistennő foglalja el a központi helyet, ő az egésznek a tengelye, a platóni (közkeletűbb nevén plátói) szerelem megtestesülése, aki uralja a múltat, a jelent és a jövőt, irányítja a megnyilvánult világot, és a szükségtől vezérelve, illetve az ember tudatszintjétől függően ölt testet. A jobb oldali Grácia Pulchritudo, avagy a Szépség, a középső Castitas, vagyis a Tisztaság, a bal oldali pedig Voluptas, a Gyönyör. A Gyönyör és a Tisztaság átkarolja a Szépséget, hiszen a platóni értelmezés szerint mindkettő szép a saját megnyilvánulási szintjén, és a boldogság két oldala közül az egyik az esztétika, a másik az etika. A képen Voluptas csak Pulchritudóra néz, mert mindenben, ami szép, van valami gyönyörűséges is, ez az egyik lehetőség, amelyet Vénusz a Tavaszlélek elé tár.
A Tisztaságot az égből, a középpontból a vak Erósz veszi célba lángoló nyilával. Erósz azért van ott, mert – mint Hésziodosz mondja – ő a legősibb isten. Ő az a hatalmas erő, amelytől minden mozgásba lendült. A Tisztaság, amely ennek a szerelemnek a hatására lángra lobban, hátat fordít a világnak (a festményt szemlélőnek), és Hermész-Merkúr isten, a bölcsesség mestere, a titkok tudója felé néz. Ő oszlatja szét a tudatlanság sötét felhőit mágikus botjával, a kaduceusszal, amely egy, a mágusok erejét képviselő központi rúdból és két kígyóból áll (itt alkímiai sárkányok alakját veszik fel), két egymást kiegészítő erőből, amelyek a világot mozgatják, és a fekete és a fehér, a férfi és a női stb. erőket jelképezik.
Az úton, amely ezen a csodálatos festményen megmutatkozik, mindenből a szépség, a tisztaság, a fény és a szeretet sugárzik. Ugyanez igaz a másik festményre, a Vénusz születésére is, ahol a mágikus kagyló – ugyanaz, mint amelyet a compostelai zarándokok évszázadokon keresztül vittek a tengerhez – Vénusz kormánykerék és evező nélküli bárkája. Hosszú angyali haja lobog a szélben, ő pedig szemérmesen teste köré vonja, arra várva, hogy ráadják a megnyilvánulás palástját.
Botticelli ezzel a képpel a Lélek csodálatos útját jelenítette meg a létezésen át. A Tavasz, a virágzó Lélek, egyértelműen a tisztaságot választja, amely a megnyilvánultság meghaladásához, a Nagy Bölcsességhez vezet.
Jorge Angel Livraga
Az Új Akropolisz alapítója
Filozófiai kvíz
Februári kvízünk helyes válaszai: 1. a, 2. c, 3. b, 4. b
Köszönjük a megfejtéseket!
Márciusi kvízünk:
1. „Bölcs vagy, Püthagorasz!” – mondták a híres filozófusnak, mire ő így válaszolt: „Nem vagyok bölcs (szophosz), csupán a bölcsesség szerelmese (philo-szophosz).” Kit neveztek az ókorban filozófusnak?
a) Filozófusnak az számított, aki ideje nagy részét olvasással töltötte. Magának Püthagorasznak is több mint tízezer tekercsre rúgó könyvtára volt.
b) Aki mindenkit meg tudott győzni a saját igazáról, így a filozófia hamar a meggyőzés eszközévé vált.
c) A filozófus az volt, aki szerette és kutatta a bölcsességet, hogy a felismert igazságokat alkalmazhassa a saját életében. A filozófia ugyanis életmód.
d) Rangtól függött. A filozófia doktora cím megszerzése után kapta meg a filozófusok köpenyét és botját.
2. Mire használták az ókorban és a középkorban a labirintust?
a) Bikatenyésztésre. Thészeusz mítosza is egy szerencsétlen istállói balesettel kezdődött.
b) Önismereti út szimbólumaként, ahol minden egyes lépéssel önmagunkhoz jutunk közelebb.
c) Rendkívül népszerű volt egyes logikai feladványokban, társasjátékokban, például Argosz és Téthosz városában.
d) Az ellenség megtévesztésére, gondoljunk csak a mai útvesztőkre vagy sövénylabirintusokra.
3. Mi a sztoikus filozófus, Seneca szerint az egyik legnagyobb kincsünk az életben? „Ritka az olyan nap, amikor előre elgondolt terv szerint élünk. Miért? Mert félünk, mivel halandónak hisszük magunkat, és nem ismerjük az érzékelhetőn túli örök mivoltunkat. Pedig ha ezt tudnánk, nem hagynánk elveszni legdrágább kincsünket, ........ Mi mégis úgy pazaroljuk, mintha feneketlen zsákkal lenne belőle. Állandóan úgy tűnik számunkra, hogy ráérünk még jó életet élni.”
a) az időnket.
b) a vagyonunkat.
c) a céljainkat.
d) az emlékeinket.
4. Melyik az igazságkeresés leghatékonyabb útja?
a) Az igazságot csak a művész ismerheti fel egy ihletett pillanatban.
b) Az igazság letéteményesei a tudósok, mert egyedül a tudomány képes objektivitásra.
c) Az igazságot az egyház képviselőinek dolga hirdetni, mert ők állnak kapcsolatban Istennel.
d) A művészet, a tudomány és a vallás ugyanannak az igazságnak más-más oldalát képesek megragadni, ezért arra érdemes törekedni, hogy megtaláljuk bennük, hogyan erősíthetik egymást.
elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra.
Azt mondták… a célokról
„Minden cselekedet, minden mozdulat, minden tett, ha ezerszer ismételjük is, magában foglalja annak a lépcsőfoknak a csodáját, amely felfelé vezet.”
(Delia Steinberg Guzmán)
„A világ utat nyit annak az embernek, aki tudja, merre tart.”
(Ralph Waldo Emerson)
„Nem tudhatjuk, miből áll az egész mű, amit Isten rajtunk keresztül végez, de lehetetlen nem tudnunk, hogy miben áll a mi részvételünk.”
(Lev Tolsztoj)
„Semmilyen szél nem kedvez annak, aki nem tudja, melyik kikötőbe tart.”
(Lucius Annaeus Seneca)
„Az íjon egy hajszálnyi eltérés egy mérföldet jelent a céltábla mellett.”
(Kínai közmondás)
„Ahogyan bölccsé sem válik senki egy nap alatt, úgy az íjász sem talál tökéletesen célba az első lövésnél. Az ismétlés a kitartás próbája, és lassan a tökéletesedéshez vezet. Eljön majd az a pillanat, amikor a tűt könnyedén sikerül beszúrnunk pontosan abba a pontba, ahová azt terveztük.”
(Delia Steinberg Guzmán)
„Még a leglassúbb is, ha célját nem téveszti szem elől, szaporábban halad, mint az, aki céltalan bolyong.”
(Gotthold Ephraim Lessing)
„Nem számít, milyen lassan haladsz, csak az számít, hogy ne állj meg.”
(Konfuciusz)
„Ne veszítsd el a célt szemed elől, de őrizd lelkedben, és tanuld meg látni lelki szemeiddel is. Ne beszélj túl sokat róla, ne érzékenyülj el nagy szónoklataidban, különleges álmaidban, ha nem tudod ugyanúgy szeretni az elvégzendő kis dolgokat.”
(Delia Steinberg Guzmán)
„Ahogy az ember egyre tovább jut előre, fontos, nehogy megrészegítse a siker. Éppen a nagy sikerek közepette kell tartósan józannak maradnia, s nem szabad megpróbálnia átugorni egyetlen fokozatot sem, hanem lassan, mintha húzódozna, lépésről lépésre kell továbbhaladnia. Csak az ilyen nyugodt, folyamatos előrelépés vezet célhoz.”
(Ji King)
„Aki a célt ismeri, az tud dönteni, aki döntött, nyugalmat talál, aki megtalálta a nyugalmát, bizonyosságban él. Aki bizonyosságban él, az birtokolja önmagát, aki birtokolja önmagát, az jobbá teheti életét.”
(Konfuciusz)
„Mert azok, akik életcélról életcélra ugrálnak, vagy nem is ugrálnak, csak valami véletlen dobálja őket, hogyan tudnának valami biztosat és maradandót birtokolni – ingadozva és állhatatlanul? Kevesen szabják meg életüket és körülményeiket terv szerint, a többiek a folyó árjával úszó holmik módjára nem mennek, hanem sodortatnak.”
(Lucius Annaeus Seneca)
„Ha már egyszer meghatároztuk a célt, még hátra van valami, ami nem kevésbé fontos: megtervezni a hozzá vezető utat. Nem elegendő az eget fürkészni; fel kell építenünk egy lépcsőt, amely odáig vezet. Itt a kisebb-nagyobb célok meghatározásáról van szó, a mindennapi győzelmekről, amelyek összeadva és egymást erősítve lehetővé teszik a vágyott cél elérését.”
(Delia Steinberg Guzmán)
„A mester vezeti tanítványait, de nem vonszolja őket; fejlődésre biztatja, de nem nyomja el őket, utat mutat, de nem viszi el őket a célig.”
(Konfuciusz)
„Aki a célt akarja, annak az eszközöket is akarnia kell.”
(Stendhal)
„Ide figyelj, odahaza volt nekünk a kertben egy magas diófánk. Nehéz volt rá fölmászni, a törzséről visszacsúsztam, mindig lehorzsoltam a térdem. De én nagyon szerettem a fa tetején üldögélni, egy nap többször is fölmásztam rá. Aztán egyszer a nagyanyám meglepett egy kislétrával, odatámasztotta a fa alá, kényelmesen fölsétálhattam rajta, akár a lépcsőn. Néhányszor kipróbáltam, aztán bevittem a kislétrát a fészerbe…”
(Janikovszky Éva)
„A távolit csak az nyerheti el, akiben megvan a bátorság ahhoz, hogy lemondjon a közeliről.”
(Ji King)
„Hogy egy nagy dolgot valóra váltsunk, először is tudni kell nagy dologról álmodni, másodszor is pedig állhatatosságot kell kifejleszteni magunkban, hogy a kudarcok láttán se rendüljön meg az álmainkba vetett hitünk.”
(Szilvási Lajos)
„Ha valamiért lelkesedni tudsz, tedd meg, ha nem tudsz, akkor aludj. Muszáj valamiért lelkesednem, ezért próbálom meg mindig a legjobbat elképzelni, és azért aztán mindent elkövetni, ami csak lehetséges.”
(Michael Ende)
„A nagy célok kitűzése fejleszti a kreativitást, a találékonyságot, felbátorít és az akarat erősítésére szolgál. Ha azonban az igényeinket minimálisra csökkentjük, akkor beletörődünk a helyzetbe, passzívan viszonyulunk a nehézségekhez és már nem keressük aktívan a megoldásokat.”
(Delia Steinberg Guzmán)
„Mindig újabb és újabb próbák elé kerülünk. Megingathatatlanul és szilárdan kell hinnünk, hogy nem kényszerből születtünk erre a világra, hanem tudjuk, »mi járatban vagyunk«.”
(Boldizsár Ildikó)
„S mert vándor vagy, minden nap tovább kell menned az úton, mely egyetlen célod, tehát lelked és a lelkedben elrejtett isteni tartalom megismerése felé vezet.”
(Márai Sándor)
„Az erős lélek, ha nagy cél van előtte, megacélosítja a gyönge testet.”
(Mark Twain)
„Az emberek valódi közössége csak valamilyen egyetemes érdek alapján valósulhat meg. Az emberek között a sok én külön-külön kis céljai nem hozhatnak létre tartós közösséget, hanem az csak az egész emberiség számára fontos célokból fakadhat.”
(Ji King)
„Először: semmit se tégy találomra vagy céltudatosság nélkül. Másodszor: semmi más célod ne legyen, csak a közösség haszna.”
(Marcus Aurelius)
„Az ember rendeltetése, hogy egyre emberibbé váljék.”
(Albert Schweitzer)
„Nemes önbizalom, de ne az önhittség,
Rúgói lelkedet nagy célra feszítsék:
Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben,
Ember lenni mindég, minden körülményben.”
(Arany János)
„Kezem kotorászva keresgél,
Hogy jaj! valaha mit akartam,
Mert nincs meg a kincs, mire vágytam,
A kincs, amiért porig égtem.
Itthon vagyok itt e világban
S már nem vagyok otthon az égben.”
(Kosztolányi Dezső)
„Nem akkor érsz célhoz, ha mindent kimerítettél, hanem ha megtaláltad a kimeríthetetlent.”
(Hamvas Béla)
„Ne hajolj meg a sors előtt, csak azért, mert az úgy kívánja. Célod van, s aki ismeri a célt, merje birtokolni a rávezető eszközöket is. Ha mégis elgyöngülnél a cél előtt, fordulj a szívedhez tanácsért. Egy kis késlekedés nem árt: ami hamar áll elő, hamar a semmibe vész. Nincs jobb társ az erős szívnél, mely a kellő pillanatban átsegít a bajokon. Élj a szív törvénye szerint! Akinek célja: a helyes élet - annak eszköze: az emberség.”
(Khioszi Tatiosz)
„Csüggedtem volna, lankadt képzelettel,
de folyton-gyors kerékként forgatott
vágyat és célt bennem a Szeretet, mely
mozgat napot és minden csillagot."
(Dante Alighieri)
Ajánljuk
Mesék szárnyán a Föld körül
Gyermekprogram-sorozat az UNESCO MNB támogatásával
 Az Új Akropolisz Gyerekköre 2012 októbere óta invitálja képzeletbeli Föld körüli útra a 3–10 éves gyerekeket. A másfél órás programok során a kicsik megismerkedhetnek távoli népek kultúrájával, meséivel, játékaival, dalaival, táncaival. Az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága által is támogatott rendezvénysorozat célja, hogy megmutassa: járjunk a világ bármely táján, az ottani emberek, gyerekek, tündérek nem sokban különböznek tőlünk.
A próbákkal teli úton az ifjú hősök visszaszereznek egy-egy mesét Meseország varázslójának, ezzel segítenek, hogy a világ újra mosolygósabb, vidámabb hellyé váljon – mindeközben fejlesztik magukban az együttműködési készséget, jószívűséget, képzelőerőt.
A fiatal vándorok bejárták már a Föld számos pontját (megfordultak Japántól Indián és Görögországon át az eszkimók és a kelták földjéig számos helyen), ám további mesék várnak felfedezésre, így kalandjuk még közel sem ért véget…
A programokról bővebben:
http://www.ujakropolisz.hu/category/cimkek/mesek-szarnyan
|
