Minden ősi nép – köztük az amerikaiak is – özönvizekről és elsüllyedt kontinensekről mesél. Platón erről nagyon pontos leírást hagyott ránk. Az atlantiszi kontinens utolsó szigetmaradványán követhetjük nyomon Ankor, a herceg, a filozófus, az ember történetét. Az események mintegy 11 500 évvel ezelőtt játszódnak. Olykor mégis az olvasóban zajlanak, hiszen a kérdés, hogy honnan jövünk és merre tartunk, mindannyiunkat foglalkoztat.
Az Atlanti-óceán habjai eddig nem sodortak partra meggyőző, egy elsüllyedt civilizáció létét alátámasztó bizonyítékot, vagy ha mégis, akkor azok a múzeumok valamelyik zugában szunnyadnak, és nem tudjuk őket helyesen értelmezni. Az ember gondolatai viszont már jóval az űrhajósok előtt Holdra szálltak, és az idők kezdete óta kutatják az óceán mélyét is. Képzeljük el, hogy Poszeidóniszon vagyunk, egy büszke kontinens utolsó maradványán, amely, akár a régi idők egyik csatahajója, legénységével együtt a tenger fenekére süllyedt.