A Tavasz ezoterikus értelmezése

A gazdag reneszánsz hagyományból merít A Tavasz ezoterikus értelmezése című írás, amely Botticelli híres képét elemzi. Az ezoterikus értelmezés „nem a képzelet szülötte, hanem annak köszönhető, hogy újra sikerült rátalálni arra az értelmezési kulcsra, amelyet Sandro Botticelli használt. A zseniális festő ezzel a képpel a Lélek csodálatos útját jelenítette meg a létezésen át.” A bevezető, a reneszánsz kort és előzményeit (kitérve Platón újrafelfedezésének hatására, az ezotéria újjászületésére) általánosabban tárgyaló rész megmutatja a festő szellemi és lelki mozgatórugóit. Az elemzésből kiderül, hogy „természetesen” a mű egyetlen mozzanata sem a véletlen műve...

„A festményt jobbról balra kell nézni, ugyanis egy esemény egymás utáni jeleneteit ábrázolja. Khlórisz nimfa már Florává, tavasszá változott, aki teli kézzel szórja virág-áldását. Ő az emberi lélek, aki kezd ráébredni a szellemi világ létezésére.” A jelenetek és az alakok további részletes leírása segít felfedezni az olvasónak, hogy ez a bizonyos ezoterikus kulcs nem más, mint az ember lehetséges fejlődéséről szóló tanítás.