Kulturális Hírlevél
44. szám
2006. április
TARTALOM
Tavasz
Egy beszélgetős rádióműsorban a rosszkedvről volt szó. Az egyik telefonáló arra panaszkodott, hogy azért érzi levertnek magát, mert senki sem szól hozzá kedvesen. Amikor bemegy a munkahelyére, egy morcos titkárnőt lát, senki sem mosolyog rá, és senki sem kérdezi meg, hogy van.
Eszembe jutott az a kis cinege, aki az egyik kora tavaszi hideg reggelen vidáman és bátran szólt, és azt kiabálta (legalábbis úgy értettem), hogy „nincs több tél, nincs több tél”. Igen, a még alig felengedett márciusi földben mennyi kibontakozni kész erő bujkál, hány csíra várja, hogy keresztülvágja magát a talajon, és megmutassa apró, zöld testét a világnak. A halottnak látszó fában áramlani kezdenek a nedvek, és a csodálatos törvénynek engedelmeskedve rügyek nyújtják ki fejüket a tavaszi levegőbe. És ott az a kis őszapó, remeg a szárnya, de egy nálánál nagyobb tollal a csőrében igyekszik ahhoz a faághoz jutni, ahol megkezdte fészke építését. Visszajöttek már régi helyükre a gólyák is, bár nem messze tőlük hatalmas vonatszerelvények robognak. És tudom, hogy van egy hely egy betonjárdán, ahol a kő repedése alatt – mint már évek óta – készülődik egy mag, hogy majd kiemelkedjen. Neki kevesebb táplálás és nedvesség jut, és nincsenek közelében testvérei sem, mégis keresztültör a kőtörmeléken és a poron. És nem fél, hogy majd rátapos valaki a járdán lépdelve.
Az őszapó és a gólya nem kérdezik a naptól, mikor mosolyog rájuk,
nem kérik a széltől, hogy szárítsa fel a hó nyomait, és nem félnek a
morcosabb, didergősebb reggeltől sem. A magok nem várják a földtől,
hogy az adjon utat nekik, hanem merészen elindulnak, szinte hihetetlen
erőt kifejtve keresik meg a napfényt. És maga a nap nem válogatja meg,
hogy kire ontsa a melegét, hiszen mindenkinek ugyanannyi juttat a
sugarából. A természet nem vár el, hanem teszi, amit belülről jövő
törvénye mond. Mennyit tanulhatnánk tőle. És miért ne lehetnénk egy-egy
rosszkedvű reggelen a környezetünk cinegéje, virágja, napja?
Takács Mária |
A felettünk és bennünk fénylő csillagok
Beszélgetés Giordano Brunóval az asztrológiáról
Giordano Bruno életével és munkáival kapcsolatban eltérőek az utókor vélekedései. Valóban élt volna egy materialista a 16. századi Itáliában? Vagy ez csupán egy későbbi ítélet egy idealista filozófus – az anyag természetét is vizsgáló – munkáiról?
A kor Európájának változó ideológiai vizében a reneszánsz és a reformáció keltette hullámok új elképzeléseket hoztak a felszínre, és a világot és Isten lényegét megérteni vágyók tetszés szerint válogattak a különféle nézetekből. Illetve válogattak volna, csakhogy az egyetemek falai mögül – ahonnan nézve ez az átalakulás túl gyors volt – az egyet nem értés hangjait hozta a szél. Ami a csillagászatot illeti, Arisztotelész metafizikája volt az uralkodó irányelv. Elvont gondolkodást és kevesebb alkalmazást ösztönző dogmái mellett azonban helyet követelt magának a földrajzi felfedezések hatásaként megélénkülő gyakorlati tudomány. Az új világkép kialakulásában már nem az elvi viták játszották a döntő szerepet, hanem az a törekvés, hogy egyre több ismeretet alkalmazzanak széles körben.
Azonban mint mindig, ebben a korban is megjelentek az alkalmazás „balesetei”, a tudás hiányát leplező áltudományos fejtegetések, félreérthető felvetések és vitatható következtetések. Ezt mutatta a késő reneszánsz asztrológiájának félremagyarázása és áruba bocsátása. Bruno így ír korának a világot kristálygömbökben elképzelő asztrológusairól:
„Lássátok már most, asztrológus urak, a nyomotokban járó fizikusokkal együtt, hogy azokkal a ti köreitekkel, amelyeket szerintetek az a képzelt kilenc mozgó szféra ír le, úgy bebörtönzitek az agyatokat, hogy amint azok között ide-oda ugrándozni és botladozni látlak, mintha megannyi papagájt látnék a kalitkában.”
Azért korholta őket, mert bár tudományt űztek, de nem a tudomány nemes hagyományának szellemében. Nézeteikben keveredtek a csillagok fizikáját, valamint az emberekre gyakorolt hatását leíró tételek, ráadásul ez utóbbiakkal a többség nem is járt túl közel az igazsághoz. A csillagászattal kapcsolatban megragadtak elképzeléseik igazolásának szintjén; a népszerű horoszkópokkal pedig az emberek erkölcsi gondolkodását is megrekesztették, mégpedig egyszerűen az önigazolás szintjén.
A Nolai – Brunót szülővárosáról nevezték el így – azt hirdette, hogy mérhetetlen a tudósok felelőssége. Hiszen ha egy hétköznapi ember egy tekintély szájából hallja azt, hogy a csillagok, vagyis végső soron az Isten, szerint sorsa elrendeltetett, az kevéssé akar majd változtatni saját erkölcsi látásmódján. Bruno szerint ezért az embernek nemcsak azt kell tudnia, hogy milyen hajlamokkal, hibákkal él együtt, és hogy milyen nehézségei adódhatnak, hanem azt is, hogy önmagán és így nehézségein milyen eszközökkel változtathat. Ha ez nem így volna, a „tudás” az önigazolást szolgálná az önirányítás helyett. Bruno tehát az asztrológiában az erkölcs és a filozófia összekötését látta, és kereste azt a formát, amelybe beleönthette erről szerzett tapasztalatait.
Ezeket a tapasztalatokat nagyrészt A diadalmas fenevad elűzése című munkájában – amelyet kimondottan erkölcsfilozófiai műnek szánt – írja le. A párbeszédes formában megalkotott tanítás az ókori görög mitológia isteneihez repít bennünket az Olümposzra: szemtanúi lehetünk a Titánok legyőzésének évfordulójára összegyűlt istenek és Zeusz tanácskozásának. Megtudhatjuk, hogy Zeusz, látva az emberek elfordulását az isteni világtól, felülvizsgálja korábbi döntését: ezért vadászatot hirdet az égbolt csillagképeiben élő mitikus alakokra, s miután elűzi őket, a helyükre az erényeket emeli.
A Kis Medve elűzését követően annak helyét átveszi az Igazság, a Sárkányét a Gondviselés és az Ész kettőse, a Cepheus is távozik, és helyére a Törvény kerül, miként a Hercules (Héraklész) csillagképébe ezután a Bátorság költözik. és így tovább mind a 48 csillagképpel, beleértve az állatövi jegyeket is.
Az olvasónak az első pillanatban az lehet a benyomása, hogy az ókori görög mitológia középkori „kiigazítását” tartja a kezében. Valójában éppen a csillagképek eredeti – és régen elfeledett – tartalmának, üzenetének megjelenítéséről van szó, egyfajta magyarázatról. Hogy mennyire nagy szükség volt ennek a megírására, arra kora asztrológusainak tévelygése adja meg a választ. Bruno azokat az erényeket mutatja be művében, amelyek visszautat jelentenek az emberiség számára az ég legmagasabb pontjának elérése, az Igazság megismerése felé. Megvan tehát az igazi cél, amit a műbeli Zeusz így fogalmaz meg:
„Váljunk igazságossá, hiszen amilyen mértékben eltávolodtunk tőle, oly mértékben távolodtunk el önmagunktól, s így végül nemcsak istenek nem maradtunk többé, hanem még önmagunk sem. Térjünk vissza tehát hozzá, ha önmagunkhoz akarunk visszatérni.”
Mit jelenthet ez az eltávolodás? Arról van szó, hogy az ember lelke a szellemi értékektől egyre inkább elfordult az anyagiak felé. „Zeusz tehát a lélek, az emberi szellem, aki az anyag állandóan változó forgatagában találja magát” – magyarázza Bruno könyve bevezetőjében. Zeusz döntése útmutatóul szolgál, hogy miként gondolkodjunk saját életünk múltja és jövője felől: hagyjuk el, tagadjuk meg a gyermeki képeket, és emeljük fel, neveljük ki magunkban a felnőtt felelősségtudatot mutató erényeket. Zeusz a pillanat, amely összeköti azt, amit el kell hagynunk azzal, ami felé haladnunk kell.
Miként van ez a csillagokban megírva? A Nolai szerint az ember egy változásra képes, a sorsnak és az átalakulásnak alávetett lény, aki ha ismereteket szerez, azok további fejlődésre, további megértésre sarkallják, egészen addig, amíg eljut az ég tetejéig, a Kis Medve csillagképbe, a Sarkcsillagig, a világ titkához. Vagy ahogy Brunótól már tudjuk: az Igazságig. Felemelkedése során nehézségekkel fog találkozni a külvilágban, amelyek valójában belső világának hiányosságait nagyítják fel. Meg kell értenie és el kell fogadnia a világot működtető törvények szembenállását saját személyes vágyaival, majd ez utóbbiakat meg kell haladnia a bölcsesség keresésének útján. Ez igazi kihívás, hiszen nem másról van szó, mint annak elfogadásáról, hogy a személyes érdekeken kívül álló természeti törvény és a szabad akarat létezhetnek szintézisben. Mint ahogy a világtörvény elmélete (a Bootes csillagkép) és gyakorlata (azaz a Corona Borealis) is. Mindezekhez a kutatásokhoz és megértésekhez bátorságra (Hercules) és értelemre (Draco) lesz szüksége.
Az Igazság valóban az ég teteje – Bruno 1585-ben ír erről –, a végső megértés, mert nélküle vagy kívüle nincs semmi, ami létezhetne, hiszen a Teremtő igazságossága minden létezőt magában foglal: ami azon kívül volna, az nem volna igaz, így nem teremtett, vagyis nem is létezhet.
Bruno tudta, hogy kevés csak látnunk az eget, az ember ennél többre képes. El tudja érni. El is éri, ha vágyik rá, ha megértette, amit lát. Hiszen az erényre megvan az emberben a hajlam, éppen úgy, mint a bűnre, csak ez utóbbihoz könnyebben közel kerülünk, hiszen nem kíván sem megértést, sem bárminemű erőfeszítést. Elég csak arra a pillanatra gondolnunk, amikor feladjuk egyszerű, hétköznapi törekvéseinket, mint mondjuk: „ma megértő és kedves leszek a munkatársaimmal.”, vagy „ma nem eszem édességet”. Az erény megszerzésének útjában álló nehézségek gyakran elriasztják az embert. Hogy ezen változtathassunk, Bruno fontosnak tartotta a tudományok, a filozófia, az erkölcs összekötését, mélyebb összefüggéseik megvilágítását, és ezáltal az igazi tudás átszármaztatását, azaz a nevelést. Ennek legjobb eszközeként a példamutatást nevezte meg, amelyre csak azok képesek, akik valóban az igazságot keresik, önismeretük fejlesztésével és önirányítással, ahogy ő maga is tette.
Hegedűs Zoltán |
A FILOZÓFIA MINT ÉLETFORMA
Az akaratlagos figyelem
Az akaratlagos figyelem olyan, mint egy nagy fényforrás, amely megvilágítja a tudat sötét sarkait, rendet és világosságot teremtve benne, és nagyobb önismeretet tesz lehetővé, hogy jobban megismerhessük a világegyetemet. Ez azt jelenti, hogy különlegesen ügyelünk mindenre: emberekre, tárgyakra, a ránk bízott értékekre, szavainkra, tetteinkre. Ez a választás intelligens képessége: azokra a külső és belső értékekre összpontosít, amelyek a leginkább elősegítik további fejlődésünket.
A figyelem az udvariasság, a tisztelet jele. Csak az életet nyitott
lelki szemmel élő ember képes arra, hogy kapcsolatot teremtsen minden
élőlénnyel. És hogy megmutassa ezt a jótékony udvariasságot, amely nem
egy merev formalizmusnak az eredménye, hanem a Lélek természetes
reakciója a többi Lélek jelenlétében.
Nem kevés bátorságra van szükségünk ahhoz, hogy alaposan megismerhessük
önmagunkat.
A figyelem az élet meghosszabbításának egyik formája. Minél nagyobb a figyelem, minél több az értékes tett, annál inkább meghosszabbodik az élet az idő adta kereteken belül, mert minden pillanat különleges dimenziókat ölt.
Delia S. Guzmán
Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke |
ÁPRILISI ÉS MÁJUSI PROGRAMJAINK
BUDAPEST
Helyszínek:
Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – Kisgaléria, 1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.
Belépődíjak:
Az előadásokra: 500 Ft, diákoknak: 300 FtA Meseház programjaira: 400 Ft, nagycsaládoknak: 200 Ft/fő
A kurzus díja: 2500 Ft/hó. Diákoknak: 2000 Ft/hó.
A kurzus bevezető előadása díjtalan.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban az előadásaink díjtalanok.
2006. április 6. csütörtök, 18.00 |
Egyiptomi tanítások életre és halálra
Helyszín: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár |
2006. április 27. csütörtök, 19.00 |
Piramisok, templomok – egyiptomi szimbolikus építészet
Helyszín: Az Új Akropolisz központja |
2006. május 6. szombat, 9-13 óráig |
Családi, természetismereti és szemétszedési akció Helyszín: Találkozás a Moszkva téren az óránál |
2006. május 11. |
Halálról és életről az ókori Egyiptomban
Helyszín: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár |
2006. május 25. csütörtök 19.00 |
Egyiptom szent földjén
Helyszín: Az Új Akropolisz központja |
A MESEHÁZ ELŐADÁSAI
2006. április 8. szombat, 16.00 |
Reneszánsz délután zenével és tánccal fűszerezve Egy vidám délután kicsiknek és nagyoknak sok-sok zenével, tánccal és lovagi játékokkal. A talp alá valót igazi zenészek húzzák, a táncokat viszont mi járjuk. És hogy színesebb legyen a délután, ki-ki elkészítheti magának lovagi viseletét, legszebb díszeit és páncélját, hogy aztán méltón megküzdhessen a kiszemelt hölgy kegyeiért. Előadásunkat 7–16 éveseknek ajánljuk Helyszín: Az Új Akropolisz központja |
2006. április 29. szombat, 16.00 |
Mirr-Murr Az előadás során megismerhetjük Mirr-Murrt, a rettenetes egérvadászt, gólkirályt, félelmetes hajóskapitányt, nagy festőművészt, és a jószívű, szerény és mindig segítőkész Kiscsacsit. Mulatságos és elgondolkodtató kalandjaik egy barátságos és emberi világot tárnak elénk, ahol még a félreértések is őszinte nevetéssel zárulnak. A rövid epizódokat hangulatos zenei aláfestés teszi még színesebbé. Színi előadásunkat 5 –10 éveseknek ajánljuk Kézművesség: papírhajtogatás. A délutánt a meséhez kapcsolódó közös játékkal zárjuk. Helyszín: Az Új Akropolisz központja |
2006. május 20. szombat, 16.00 |
A rút kiskacsa Andersen meséjén keresztül bepillantást nyerhetünk egy kiskacsa életébe, akit mindenki megvet és kiközösít külseje miatt. Kalandos és viszontagságokkal teli vándorlása során azonban kiderül, hogy mitől olyan más ez a rút kiskacsa, és hogy valójában mik is az ő igazi értékei. A történetet fekete színházas technikával adjuk elő: egy teljesen sötét teremben különleges fény segítségével kelnek életre a fehér anyagból készült bábok. Színielőadásunkat 5 –10 éveseknek ajánljuk Kézművesség: sötétben foszforeszkáló bábok és egyéb tárgyak készítése. Helyszín: Az Új Akropolisz központja |
GYŐR
Helyszín:
Széchenyi István Egyetem, Győr, Egyetem tér 1.
Belépődíjak:
Az előadásokra: 400 Ft, diákoknak: 200 FtA Rómer Házban 400 Ft, a Zichy-palotában 500 Ft, a Széchenyi István Egyetemen az előadásaink díjtalanok.
2006. április 26. szerda, 18.00 |
Élet és halál – az emberi lélek és sorsa a halál után
Helyszín: Széchenyi István Egyetem – B2-es előadóterem |
2006. május 10. szerda, 18.00 |
Művészeti kánon az ókori Egyiptomban
Helyszín: Az Új Akropolisz Központja |
SZEGED
Helyszínek:
Belépődíjak:
Az előadásokra: 400 Ft, diákoknak: 300 Ft2006. április 8. szombat, 10-13 óráig |
Ökológiai akció
A találkozó helyszíne: az Új Akropolisz Központja 9:30-kor |
2006. április 27. csütörtök, 19.00 |
Egyiptom technológiai tudása és építészete
Helyszín: Az Új Akropolisz központja |
2006. április 29. szombat, 10-13 óráig |
Ökológiai akció |
2006. május 11. csütörtök, 19.00 |
Egyiptomi szimbólumok
Helyszín: Az Új Akropolisz központja |
2006.május 28. vasárnap, 10.00 |
Gyereknapi mese-erdő
Helyszín: Az Új Akropolisz központja |
INFORMÁCIÓK
Rövid Hírlevelünk néhány „levélkét” tudott megmutatni. Ha szeretné látni a „fát” is, az Új Akropolisz nemzetközi és magyar szervezetét is megismerni, tekintse meg nemzetközi és magyar honlapjainkat.
Kulturális Hírlevelünk eddigi számait megtekintheti az interneten.
Köszönjük figyelmét!
http://www.acropolis.org
http://www.ujakropolisz.hu
Kulturális Hírlevelünk szerkesztősége:
„Hírlevél” <info[kukac]ujakropolisz.hu (info[at]ujakropolisz[dot]hu)>
Ha a jövőben nem szeretné Hírlevelünket megkapni, kérjük, jelezze a info[kukac]ujakropolisz.hu (szerkesztőségnek).
SZÉKHELYEINK:
-
Budapesten:
1085 Budapest, Rigó u. 6–8.
Nyitva tartás: H–CS 17–21 óráig.
Telefon: 334-2756.
e-mail: info[kukac]ujakropolisz.hu (info[at]ujakropolisz[dot]hu).
-
Győrött:
9021 Győr, Árpád út 9.
Nyitva tartás: hétköznap 17–21 óráig.
Telefon: (96) 311-727.
e-mail: gyor[kukac]ujakropolisz.hu (gyor[at]ujakropolisz[dot]hu).
-
Pécsett:
7621 Pécs, Felsőmalom u. 25. II/1.
Telefon: (72) 777-779
e-mail: pecs[kukac]ujakropolisz.hu (pecs[at]ujakropolisz[dot]hu).
-
Szegeden:
6721 Szeged, Juhász Gyula u. 36.
Nyitva tartás: hétköznap 17–21 óráig.
Telefon: (62) 452-183.
e-mail: szeged[kukac]ujakropolisz.hu (szeged[at]ujakropolisz[dot]hu).
- Székesfehérváron: (20) 353-1466 e-mail: szfvar[kukac]ujakropolisz.hu (szfvar[at]ujakropolisz[dot]hu)