Nyári Erzsébet

Az Új Akropolisz győri központjában január 26-án megtartott Filozófusok éjszakáján a játéké volt a főszerep. A szervezők a különböző megértést segítő játékok előtt filozófiai nézőpontból is megvizsgálták ezt a tevékenységet, amely mindig vidám, ugyanakkor mindig komoly is. A programról a filozófiai iskola egyik önkéntesét, Nyári Erzsébetet kérdeztük.

Az együttműködés nagy lehetőség és egyben kihívás is az embereknek. Lehetőség, hogy rátaláljunk saját erőnkre és szerepünkre, és hogy a többiekkel összekapcsolódva egyéni lehetőségeinket messze meghaladó célokat is elérjünk. Ugyanakkor a legnagyobb próbák egyike, amelyben megméretnek hibáink és képességünk, azok felülmúlására.

A Madarak és Fák napjához kapcsolódó püspökerdei sétánkon a figyelem erejét fogjuk próbára tenni. Különböző, elsősorban érzékelésre irányuló gyakorlatok segítségével tapasztalhatjuk meg, hogy a lecsendesedés és az intenzív figyelem révén mennyire kitágul a világ, mennyivel többet láthatunk, hallhatunk és érthetünk meg a minket körülvevő természet szépségeiből és törvényeiből. 

 

Az út mint szimbólum gyakran felbukkan különböző filozófiai vagy irodalmi alkotásokban. Megjelenít egy rövidebb-hosszabb fejlődési szakaszt, vagy akár az ember áthaladását az életen, ami számos kérdést felvet: Milyen ez az út? Honnan jön és hová tart? Egy útkereszteződésnél melyik irányt válasszuk? Mit kezdjünk a próbákkal az úton? Hogyan találjunk rá a saját utunkra? És van-e az emberiségnek közös útja?

„Lelke mélyén minden ember filozófus.” 

Ahogy Platón mondja, a filozófia emlékezni tanít eredetünkre és célunkra. Gyere és tölts velünk egy emlékezetes estét, ahol érdekes és elgondolkodtató témákkal, és egyéb meglepetésekkel várunk!

Győr városa a folyók találkozásának köszönheti létét. A város e kétezer éves központja körül, a folyóparton barangolva igyekszünk újra rácsodálkozni a természeti és az épített környezet szépségeire és közben felelevenítjük az útvonalunkhoz kapcsolódó történelmi emlékeket is.

Korunk kihívásai – Konrad Lorenz gondolatai alapján Konrad Lorenz az a fajta tudós volt, aki felismeréseit a megfigyeléseinek köszönhette. Vizsgálódási módszere több szempontból filozófiainak tekinthető: a természet iránti szeretet indította kutatásra, szemlélődött, összehasonlított, gondolkodott és következtetéseket vont le. Belső kötelességének tartotta, hogy átadja tudását és azt is, hogy szót emeljen, sőt konkrét lépéseket tegyen annak védelmében, amit értékesnek tart.