Önirányítás

Önmagunk megismerése és önmagunk uralása kéz a kézben járnak. Mondhatnánk úgy is: ugyanannak az útnak az elméleti és gyakorlati oldalai. Ha az önismerethez nem társul önuralom, könnyen öncélúvá és hamissá válhat. Ugyanakkor az önuralom is veszélyes lehet, ha nem ismerjük és tartjuk tiszteletben a határainkat.
 

Ma, ha valakire azt mondják, hogy idealista, sokan még mindig arra gondolnak, hogy egy álmodozó, valóságtól elrugaszkodott célokért küzdő emberről van szó. A fogalmat a fiatalsággal, tapasztalatlansággal is kapcsolatba hozzák. A köztudatban ennek ellentéte pedig a felnőtt, gyakorlatias ember, aki két lábbal áll a földön, aki komoly, megvalósítható célokat tűz ki magának, és tudja, hogyan lehet ezeket elérni.

2026 júniusának utolsó péntekén a nyári forróság ellenére akadtak jó páran, akik kíváncsiak voltak a FILO-Café következő alkalmának témájára a Műterem Kávézóban. Apáti János, az Új Akropolisz Filozófiai Iskola instruktora ez alkalommal Odüsszeusz 10 éven át tartó mitikus bolyongásához igyekezett új értelmezési kulcsokat és szempontokat adni a résztvevőknek.
 

Platón a barlanghasonlat magyarázatában összehasonlítja a szemet a lélekkel. Ha a szem arra irányul, amit a nap megvilágít, jól lát. Hasonlóképpen, ha a lélek arra irányul, amit az igazság világít meg, megismeri és tisztán fogja látni. Nem tapogatózik a sötétben, miközben a múló, folyton változó vélemények világában bolyong. A történések mélyebb okait keresi. Ennek megfelelően, ha a figyelmünket többnyire a külső ingerek kötik le, kevesebbet fogunk a dolgok mélyére nézni, hogy az eredetüket és az értelmüket kutassuk.

A program témái:
1. Önazonosság és belső tartás - sztoikus erények
2. Memento mori - Mit tennél, ha ez lenne első és egyben utolsó napod?
3. Elfogadni, amire nincs ráhatásod, és jobbítani, amire van

A sztoikus embert nem a külső körülmények határozzák meg, hanem a saját lelke.

Május 13-án, 18 órakor Győrben

Vágyaink között valószínűleg az első helyet foglalja el a boldogság utáni vágy, a szenvedés elkerülése, a békés és élvezetekkel teli élet.

Ha őszintén megkérdeznénk, mi is a boldogság, bizonyára nem találnánk két embert, akik ugyanazt válaszolnák, sokan pedig egyáltalán nem is tudnának felelni. A boldogság olyan ideális állapot, amelyre bár vágyunk, mégsem tudjuk meghatározni, hiszen magában foglalja életünk minden területét és ezzel emberi teljességünket.

Tarts velünk egy hetente zajló előadás- és beszélgetés-sorozaton, ahol az élet lényeges kérdéseit igyekszünk körüljárni a Kelet és Nyugat bölcseinek szellemi hagyatékára és a résztvevők tapasztalataira is alapozva. A sorozat témái három fő témakörbe tartoznak: Hogyan válhatunk boldogabbá, jobbá és erősebbé? Mi kell a jó közösséghez? Hogyan alakíthatjuk a jövőt?

2026. március 19-től Győrben.

„Többfele húz a szívem, nem tudom, mit tegyek.” „Már azt sem tudom, mit akarok valójában.” „Tudom, hogy ezt kéne tennem, de nem visz rá a lelkem.”

Életünk során gyakran mérlegeljük, mire is érdemes fordítanunk az energiánkat, és sokszor elhangzik környezetünkben a „nem éri meg” mondat. Olyan mintha az élet egy vegyesbolt kirakatát tárná elénk, és arra biztatna, hogy kiválasszuk, mi érdekes és mi egyáltalán nem fontos számunkra.

Felötlik azonban, hogy bármit is választunk, minden követel energiát, erőfeszítést, csakhogy bizonyos dolgok megérik a fáradságot, mások viszont nem.

Tegyük fel a kérdést: mi éri meg mostanság a fáradságot?
 

Tarts velünk egy hetente folyó előadás- és beszélgetés-sorozaton, ahol az élet lényeges kérdéseit igyekszünk körüljárni a Kelet és Nyugat bölcseinek szellemi hagyatékára és a résztvevők tapasztalataira is alapozva. A sorozat témái három fő téma köré csoportosíthatók: Hogyan válhatunk boldogabbá, jobbá és erősebbé? Mi kell a jó közösséghez? Hogyan alakíthatjuk a jövőt?

2026. január 21-től Budán.