Mély fájdalommal tudatjuk, hogy elhunyt Delia Steinberg Guzmán, aki 29 éven át volt az Új Akropolisz Filozófiai Iskola nemzetközi elnöke, José Carlos Adelantado Puchal kinevezése óta pedig a tiszteletbeli elnöki tisztséget töltötte be.
Mindemellett 1972-től 1991-ig az Új Akropolisz spanyolországi elnöke volt, ezidő alatt a szervezet kulturális tevékenysége az országnak több mint 30 városára terjedt ki.
1975 és 1991 között az Új Akropolisz európai tevékenységeinek koordinátora volt. 1991-ben, Jorge Angel Livraga Rizzi, az Új Akropolisz alapítójának halála után megválasztották a szervezet nemzetközi elnökének. Ettől kezdve több mint 50 országban irányította és koordinálta az Új Akropolisz kulturális és oktató tevékenységét.
A kultúrát és az oktatást az egyéni kiteljesedés eszközének tekintette, ami arra késztette, hogy mindvégig humanitárius, kulturális és filozófiai tevékenységeket támogasson. Ezek közül néhány a legjelentősebbek közül:
Az új zenei értékek támogatására 1982-ben megalapította a róla elnevezett nemzetközi zongoraversenyt – amelynek zsűrizésében is részt vett –, hogy ösztönözze az ifjú hivatásos zeneművészeket. A Delia Steinberg Nemzetközi Zongoraversenyt évenként rendezik meg Madridban, és a világ minden tájáról odasereglenek a fiatal zongoristák.
Számos cikke jelent meg folyóiratokban és újságokban filozófiai, zenei, történelmi és széles körű kulturális témákban.
1972-ben elindította a Kulturális füzetek című spanyol folyóiratot, amelyben sok cikke és cikksorozata jelent meg, többek között a Magunk közt, A nap végén, a Mesélnék egyet vagy a Felmerül a kérdés, azzal a céllal, hogy a filozófia gyakorlati alkalmazását elősegítse a hétköznapi életben.
Több mint harminc könyve és kézikönyve jelent meg spanyolul a gyakorlati filozófia, a pszichológia, az ókori civilizációk, az asztrológia stb. témakörben, melyeket lefordították francia, angol, német, orosz, portugál, görög, magyar és más nyelvekre.
Egyebek között:
Mája játékai (Madrid, 1. kiadás: 1980, 2. kiadás:1982)
Ma láttam (Madrid, 1983)
Azt mondták nekem (Madrid, 1984)
A mindennapok hőse (Madrid, 1. kiadás: 1996, 2. kiadás: 2002)
Választani tudni (Lima, 2002)
A nő metafizikai szépsége (Lima, 2002)
Életre való filozófia (Madrid, 2005)
Az Új Akropolisz elnökeként végzett munkásságáért 1980-ban a Francia Tudományos Akadémia támogatásával megkapta az Oktatási és Művelődési Akadémiai Társaság Művészeti, Tudományos és Irodalmi Ezüstkeresztjét.
Egész életében fáradhatatlanul és meggyőződéssel hirdette a filozófia humanista és szellemi értékeit. Közérthetősége és derűje emberek ezreinek adott ihletet nyelvi és kulturális különbségektől függetlenül. Aki csak ismerte, az emberség és a bölcsesség példájaként tekintett rá, tagadhatatlanul kivételes ember volt.