Szerző
Kérdező: Manapság a nevelést olyan folyamatnak tartják, amelynek során a pedagógus közreműködésével fejlődnek az egyén képességei, és ezek teszik lehetővé, hogy eleget tegyen az egyéni és társadalmi feladatainak. Ön hogy fogalmazná meg, mi a nevelés?
Platón: A nevelésnek a lélek szemét a jó felé kell irányítania. A nevelés az „elfordítás” mestersége, vagyis annak a képessége, hogy mi módon forgatható el a lélek a legkönnyebben és a leghatásosabban, nem pedig annak mestersége, mint lehet a látást a neveltbe beleplántálni, hiszen a látása már eleve adva van, csak nem a jó felé fordul, és nem azt nézi, amit kell – ezt kell tehát a nevelés művészetével elérnünk.
Kérdező: Mikor kezdődhet el a gyermek nevelése és milyen feltételei vannak? A modern pszichológia pl. a magzatkorban ért stressznek is nagy jelentőséget tulajdonít. Úgy tartják, hogy ennek hatására a gyermek később túlérzékennyé válhat az őt érő nehézségekkel szemben. Valóban nem lehet elég korán kezdeni?
Platón: Mindennél jobban kell ügyelni a viselős asszonyokra, hogy terhességük éve alatt se túlzott gyönyörökben, se túlzott fájdalmakban ne legyen részük, hanem derűs, csendes és nyugodt kedélyállapotban éljék át azt az időszakot. A lélek, mely gyermekkortól fogva félelmek között él, egyre jobban hozzá is szokik a félelmekkel teli élethez; ezt pedig bárki gyávaságra s nem bátorságra szoktatásnak mondhatja. Későbbiekben pedig a halálfélelmet keltő meséket szintén el kell vetni.
Kérdező: A játékról tudjuk, milyen fontos a gyermek fejlődésében. Pszichológusok visszaeső gyilkosokat vizsgálva azt találták, hogy legtöbbjüknek nem volt része játékokban. Csakugyan ekkora jelentősége lenne a játéknak a gyermek életében?
Platón: Igen, és ami azt illeti, a játékok jellegétől függ, maradandóak-e a törvények vagy sem. Ha a játékok kérdését sikerül örökre rendezni, hogy ugyanazok mindig ugyanazokat a játékokat mindig ugyanúgy és ugyanazon szabályok szerint játsszák, és ugyanazon játékokban találják kedvüket, akkor ennek eredményeképpen az életre vonatkozó törvények is változatlanul fognak megmaradni.
Kérdező: Ez első hallásra kissé merev rendszer benyomását kelti.
Platón: Akkor máshogy fogalmazok. A gyermekeknek már eleve törvénytisztelőbb játékhoz kell szokniuk, mert ha a játékuk fittyet hány a törvényre, s ilyenek maguk is, akkor teljes lehetetlenség, hogy belőlük törvénytisztelő és erkölcsös felnőttek nevelkedjenek.
Kérdező: Ezek szerint a köznevelést is valahogy át kellene hatnia ennek a fajta „játékosságnak”?
Platón: Az oktatásnak olyan formát kell adni, hogy a tanulás ne lássék kényszernek… szabad ember ne tanuljon semmit szolgaian! A testi fáradalmak ugyanis, még ha kényszer hatására szenvedi is el őket az ember, a testet nem rontják meg, a lélekben azonban nem marad meg semmi belé erőszakolt ismeret.
Kérdező: Ha már újra a lélekről tett említést: az interjú elején úgy fogalmazott, hogy a nevelésnek a lélek szemét a jó felé kell irányítania. De mintha még nem érne véget gyermeki vagy ifjúkorban a folyamat...
Platón: Igen, s végső célnak a jó megismerését tartom. De ha csak arra gondolunk, hogy az ideális állam vezetésében felelősséget vállalók mikor is fejezik be tanulmányaikat elméletem szerint, akkor ez közel 50 év folyamatos képzési időt jelent.
Kérdező: Mely tárgyaktól, tudományoktól várhatjuk, hogy – ahogy fogalmazott – a lelket a jó felé fordítsák?
Platón: A matematika az a szerény tudomány, amellyel fel tudjuk ismerni az egyet, kettőt, hármat; röviden szólva: a számok és a számolás tudománya; hisz nem úgy áll-e a dolog velük, hogy minden mesterség és tudomány kénytelen hozzájuk folyamodni?
Vagy a mértan. Mindenféle tudomány könnyebb befogadása szempontjából is kimondhatatlan a különbség, hogy valaki foglalkozott-e mértannal vagy sem.
Kérdező: Nem a matematika és a mértan a legnépszerűbb tantárgyak a mai diákok körében. Miért ezeket emeli ki elsőként?
Platón: A lelket az igazság felé húzzák, és filozófusgondolkodást alakítanak ki benne. Vannak más ajánlott tudományok is, például az összhangzattan (zene), a csillagászat. Ezekben a tanulmányokban mindegyikünk lelkének olyan része tisztul meg és éled fel, amely más foglalatosságok hatására lassanként tönkremenne és megvakulna, holott csak a lélekkel láthatjuk meg az igazságot.
Kérdező: Számos művet írt, és majd mindegyikben foglalkozik a nevelés témakörével. Közben az írást az ismeretek közvetítésének csak egy szükségszerű, tökéletlen megoldásnak tartja.
Platón: Valóban. A könyvek fontosak lehetnek a tudás átadása szempontjából, ugyanakkor elvész a közvetlen kapcsolat az író és az olvasó között. Vagy ami még fontosabb a nevelés szempontjából, a Mester és tanítványa között. A leírtakat félre lehet értelmezni, s a könyv nem tudja magát megvédeni.
Kérdező: Ezek szerint az ember nem tehet szert önállóan helyes tudásra?
Platón: Nem törődöm azzal, hogy mit tartanak rólam az emberek. Az igazságot szolgálom, s arra törekszem, hogy tőlem telhető legerényesebben éljek és úgy is haljak meg, ha az időm betelt.
Ha bárkinek további kérdése van, vegye kezébe bátran az életmű egyes könyveit (Az állam, Törvények, Phaidrosz, Menón), és keresse meg Platón professzor 2400 év távlatából is időszerű válaszait!
Kérdező: Mikor kezdődhet el a gyermek nevelése és milyen feltételei vannak? A modern pszichológia pl. a magzatkorban ért stressznek is nagy jelentőséget tulajdonít. Úgy tartják, hogy ennek hatására a gyermek később túlérzékennyé válhat az őt érő nehézségekkel szemben. Valóban nem lehet elég korán kezdeni?
Platón: Mindennél jobban kell ügyelni a viselős asszonyokra, hogy terhességük éve alatt se túlzott gyönyörökben, se túlzott fájdalmakban ne legyen részük, hanem derűs, csendes és nyugodt kedélyállapotban éljék át azt az időszakot. A lélek, mely gyermekkortól fogva félelmek között él, egyre jobban hozzá is szokik a félelmekkel teli élethez; ezt pedig bárki gyávaságra s nem bátorságra szoktatásnak mondhatja. Későbbiekben pedig a halálfélelmet keltő meséket szintén el kell vetni.
Kérdező: A játékról tudjuk, milyen fontos a gyermek fejlődésében. Pszichológusok visszaeső gyilkosokat vizsgálva azt találták, hogy legtöbbjüknek nem volt része játékokban. Csakugyan ekkora jelentősége lenne a játéknak a gyermek életében?
Platón: Igen, és ami azt illeti, a játékok jellegétől függ, maradandóak-e a törvények vagy sem. Ha a játékok kérdését sikerül örökre rendezni, hogy ugyanazok mindig ugyanazokat a játékokat mindig ugyanúgy és ugyanazon szabályok szerint játsszák, és ugyanazon játékokban találják kedvüket, akkor ennek eredményeképpen az életre vonatkozó törvények is változatlanul fognak megmaradni.
Kérdező: Ez első hallásra kissé merev rendszer benyomását kelti.
Platón: Akkor máshogy fogalmazok. A gyermekeknek már eleve törvénytisztelőbb játékhoz kell szokniuk, mert ha a játékuk fittyet hány a törvényre, s ilyenek maguk is, akkor teljes lehetetlenség, hogy belőlük törvénytisztelő és erkölcsös felnőttek nevelkedjenek.
Kérdező: Ezek szerint a köznevelést is valahogy át kellene hatnia ennek a fajta „játékosságnak”?
Platón: Az oktatásnak olyan formát kell adni, hogy a tanulás ne lássék kényszernek… szabad ember ne tanuljon semmit szolgaian! A testi fáradalmak ugyanis, még ha kényszer hatására szenvedi is el őket az ember, a testet nem rontják meg, a lélekben azonban nem marad meg semmi belé erőszakolt ismeret.
Kérdező: Ha már újra a lélekről tett említést: az interjú elején úgy fogalmazott, hogy a nevelésnek a lélek szemét a jó felé kell irányítania. De mintha még nem érne véget gyermeki vagy ifjúkorban a folyamat...
Platón: Igen, s végső célnak a jó megismerését tartom. De ha csak arra gondolunk, hogy az ideális állam vezetésében felelősséget vállalók mikor is fejezik be tanulmányaikat elméletem szerint, akkor ez közel 50 év folyamatos képzési időt jelent.
Kérdező: Mely tárgyaktól, tudományoktól várhatjuk, hogy – ahogy fogalmazott – a lelket a jó felé fordítsák?Platón: A matematika az a szerény tudomány, amellyel fel tudjuk ismerni az egyet, kettőt, hármat; röviden szólva: a számok és a számolás tudománya; hisz nem úgy áll-e a dolog velük, hogy minden mesterség és tudomány kénytelen hozzájuk folyamodni?
Vagy a mértan. Mindenféle tudomány könnyebb befogadása szempontjából is kimondhatatlan a különbség, hogy valaki foglalkozott-e mértannal vagy sem.
Kérdező: Nem a matematika és a mértan a legnépszerűbb tantárgyak a mai diákok körében. Miért ezeket emeli ki elsőként?
Platón: A lelket az igazság felé húzzák, és filozófusgondolkodást alakítanak ki benne. Vannak más ajánlott tudományok is, például az összhangzattan (zene), a csillagászat. Ezekben a tanulmányokban mindegyikünk lelkének olyan része tisztul meg és éled fel, amely más foglalatosságok hatására lassanként tönkremenne és megvakulna, holott csak a lélekkel láthatjuk meg az igazságot.
Kérdező: Számos művet írt, és majd mindegyikben foglalkozik a nevelés témakörével. Közben az írást az ismeretek közvetítésének csak egy szükségszerű, tökéletlen megoldásnak tartja.
Platón: Valóban. A könyvek fontosak lehetnek a tudás átadása szempontjából, ugyanakkor elvész a közvetlen kapcsolat az író és az olvasó között. Vagy ami még fontosabb a nevelés szempontjából, a Mester és tanítványa között. A leírtakat félre lehet értelmezni, s a könyv nem tudja magát megvédeni.
Kérdező: Ezek szerint az ember nem tehet szert önállóan helyes tudásra?
Platón: Nem törődöm azzal, hogy mit tartanak rólam az emberek. Az igazságot szolgálom, s arra törekszem, hogy tőlem telhető legerényesebben éljek és úgy is haljak meg, ha az időm betelt.
Ha bárkinek további kérdése van, vegye kezébe bátran az életmű egyes könyveit (Az állam, Törvények, Phaidrosz, Menón), és keresse meg Platón professzor 2400 év távlatából is időszerű válaszait!
Cimkék