Platón: Törvények

Idézetek az Első könyvből
Szerző

lánc.jpg„Legyőzni önmagunkat, barátom, minden győzelem között az első és legszebb, viszont gyengének bizonyulni önmagunkkal szemben minden vereség között a legrútabb és leghitványabb. Ez pedig arra vall, hogy mindnyájunkban háború folyik önmagunk ellen.”
626 e

„Márpedig a legjobb nem a háború és nem a polgárháború – sőt könyörögnünk kell, hogy sohase jussunk ilyen kényszerhelyzetbe -, hanem az egymással való békesség és őszinte barátság. De mint láttuk, az állam önmaga felett aratott győzelme sem tartozik a legfőbb javak, hanem csak a szükséges dolgok közé; az igazi jót a győzelemmel azonosítani olyan volna, mintha valaki azt gondolná, hogy akkor van a legjobb állapotban a test, ha betegségét megszüntették az orvosok, s az eszébe sem jutna, hogy van olyan test is, amely egyáltalán nem szorul gyógyításra.”
628 d–e

„Az ilyen törvényhozó nem az erény egy részére, méghozzá a legkevésbé értékesre tekintve hozza törvényeket, hanem az erény egészére tekintve hozza törvényeit.”
630 e

„A javak pedig kétfélék: emberiek és isteniek, s az isteniektől függenek az emberiek. Ha egy állam a nagyobb értékeket befogadja, velük együtt a csekélyebbeket is megszerzi: ha ellenben nem, elesik mindkettőtől. A csekélyebb értékek azok, amelyeknek élén az egészség áll, a második helyen a szépség, a harmadik helyen a futáshoz és egyéb testmozgásokhoz való erő, a negyedik helyen pedig a gazdagság, de nem a vak, hanem az éles látású, vagyis amelyik a helyes gondolkodás mellé szegődik. Az isteni javak között pedig vezető helyen a helyes gondolkodás áll, második helyen az ész irányításával mértéktartásra képes lelkület, ha ezek a bátorsággal párosulnak, abból származik a harmadik, az igazságosság, végül a negyedik a bátorság.
A természet rendezte be úgy, hogy ezek előbbre valók amazoknál, tehát a törvényhozónak is így kell értékelnie őket. Majd fel kell hívnia rá a polgárok figyelmét, hogy a többi rendelkezés mind ezekre a javakra irányul, s közülük az emberi javak az isteniekre, az isteniek pedig mind a vezérükre: az észre.”
631 c–d

„De mondd csak, minek fogjuk fel a bátorságot? Vajon csak úgy egyszerűen kitartó küzdelemnek a félelem és szenvedés ellen, vagy küzdelemnek a vágyak, gyönyörök és bizonyos félelmetesen hízelgő csábítások ellen is, amelyek viaszként olvasztják meg azoknak lelkét is, akik feddhetetlennek vélik magukat?”
633 d

„[A]z olyan embereknek, akik a törvényekről elmélkednek, szinte minden vizsgálódása a gyönyörök és fájdalmak körül forog, mind az államok, mind a magánélet erkölcseivel kapcsolatban. Mert a természet szabadon engedi áradni ezt a két forrást, s aki onnan, akkor és annyit merít belőlük, ahonnan, amikor és amennyit kell, az boldog – akár államról, akár magánemberről, akár bármely élőlényről van szó –, aki ellenben hozzáértés nélkül és nem a kellő alkalommal merít, az ellenkezőleg: boldogtalanul él.”
636 e

„Mindenkinek, aki valamiben kiváló akar lenni, már gyermekségétől fogva ezt kell gyakorolnia, játszva és komolyan egyaránt, minden lehetséges módon, ami ezzel a céllal összefügg.”
643 b

Plato-raphael.jpg„A nevelés lényege tehát a helyes vezetés, vagyis a gyermek lelkét a játék közben kell elvezetnie annak a szeretetéhez, amiben a jövendő embernek tökéletesnek kell lennie, hogy az illető foglalkozás kiváló mestere lehessen.”
643 d

„[A] derék emberek azok, akik önmagukon uralkodni tudnak, s gyarlók, akik nem.”
644 b

„Aminek a hatása alatt tehát a természettől fogva különösen hajlamosak vagyunk bátrak, sőt vakmerők lenni, annak kell kitennünk magunkat és úgy kell gyakorolnunk, hogy minél kevésbé legyünk szemérmetlenek és vakmerők, hogy féljünk tőle, hogy bármi rútat merészeljünk kimondani vagy eltűrni, vagy cselekedni.”
649 d

„Nemde ezek azok a dolgok, melyeknek hatása alatt vakmerőek leszünk: harag, szerelem, gőg, tudatlanság, haszonlesés, továbbá gazdagság, szépség, erő és mindazok a dolgok, amelyek megrészegítenek bennünket a gyönyörrel, és így megfosztanak a józan eszünktől. Tudnánk-e olcsóbb és ártatlanabb gyönyörűséget említeni, amely alkalmasabb volna mind a próbatételre, mind a gyakorlásra, a borozás közben való próbánál és szórakozásnál, ha csak némi óvatossággal is történik a dolog?”
649 d – 650 a

„A lelkek természetének és sajátosságainak a megismerése, az egyik leghasznosabb dolog annak a művészetnek a számára, melynek feladata ezeknek gondozása: ez a művészet pedig, nézetem szerint, a politika.”
650 b




Fotó: darwin Bell
Festmény: Az athéni iskola (Raffaello Sanzio)