Szerző
Nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne foglalkozzunk a gazdasági válsággal, amely világszerte sokféleképpen sújt megannyi embert. Egyrészt szembesültünk azzal, hogy az utóbbi évtizedek társadalmi-gazdasági modelljéből adódóan az anyagi fejlődés ciklusai nagyobb hatást gyakorolnak életünkre, mint gondoltuk vagy szerettük volna.
A válság ugyanakkor rávilágított arra, hogy az embernek az anyagiakon kívüli értékei is vannak, amelyekre támaszkodni tud a nehéz időkben.
Éppen az életmóddá tett filozófia segít újra feltenni az egyetemes kérdéseket és feleleveníteni az örökérvényű válaszokat is, amelyeknek az idő múlása sem csökkentette az értékét, sőt.
Továbbra is talány számunkra, kik vagyunk, miért vagyunk a világon, mi a szerepünk az élet napról napra szövődő históriájában.
Szomorú lenne, ha úgy vélnénk, hogy egyetlen rendeltetésünk a középszerű, esetleg kissé magasabb életszínvonalú túlélés vagy olyan kincsek felhalmozása, amelyekkel nem is mindig tudunk mit kezdeni.
A nélkülözhetetlen anyagi javakra valóban szükségünk van, azonban sokan vannak, akik annyi mindent birtokolnak, hogy azt el sem tudjuk képzelni, mégsem képesek elkerülni a fájdalmat vagy a boldogtalanságot.
Éppen ellenkezőleg, azok, akiknek pont a szükséges jutott, vagy néha még annyi sem, a valódi emberi értékek ápolásával és megerősítésével mély belső békére tettek szert.
Mint filozófusok és a helyes nézetek keresői, biztosan tudjuk, hogy a jó, a szép, az igaz és az igazságos ma is a boldogság elérésének nélkülözhetetlen feltételei.
A filozófiának és a boldogságnak sok közös vonása van.
A válságos helyzetek különleges lehetőségek arra, hogy felfedezzük ezeket az egybeeséseket, túljussunk a nehézségeken, és erkölcsileg, valamint szellemileg növekedve felülmúljuk saját magunkat.
Érdemes felidézni a tudós-filozófus Albert Einstein figyelemreméltó szavait: „A válság a legnagyobb áldás, amely megeshet az emberekkel és az országokkal, hiszen a válság fejlődéssel jár. A kreativitás a szorongásból születik, ahogy a nap a sötét éjszakából. A válság szüli a találékonyságot, a felfedezéseket és a nagy stratégiákat. Akinek sikerül túljutnia a válságon, felülmúlja önmagát és nem szenved vereséget. Aki a válság számlájára írja saját ínségét és bukásait, önnön tehetségét töri meg, a megoldásoknál pedig jobban kedveli a nehézségeket. Válság nélkül nincsenek kihívások, azok nélkül az élet rutinná, lassú haldoklássá válik. Válság nélkül nincsenek érdemek sem. Hagyjunk fel az egyetlen veszedelmes válsággal, tudniillik azzal a tragikus helyzettel, amikor nem is akarunk harcolni azért, hogy felülkerekedjünk.”
Ezekkel a gondolatokkal összhangban az Új Akropolisz a tehetség, a találékonyság és a lehetőségek mellé áll, amelyeket egy életigenlő filozófia nyújthat mindenkinek, hogy az egyéni törekvések jótékony hatást fejtsenek ki az emberiség egészére.
Szomorú lenne, ha úgy vélnénk, hogy egyetlen rendeltetésünk a középszerű, esetleg kissé magasabb életszínvonalú túlélés vagy olyan kincsek felhalmozása, amelyekkel nem is mindig tudunk mit kezdeni.
A nélkülözhetetlen anyagi javakra valóban szükségünk van, azonban sokan vannak, akik annyi mindent birtokolnak, hogy azt el sem tudjuk képzelni, mégsem képesek elkerülni a fájdalmat vagy a boldogtalanságot.
Éppen ellenkezőleg, azok, akiknek pont a szükséges jutott, vagy néha még annyi sem, a valódi emberi értékek ápolásával és megerősítésével mély belső békére tettek szert.
Mint filozófusok és a helyes nézetek keresői, biztosan tudjuk, hogy a jó, a szép, az igaz és az igazságos ma is a boldogság elérésének nélkülözhetetlen feltételei.
A filozófiának és a boldogságnak sok közös vonása van.
A válságos helyzetek különleges lehetőségek arra, hogy felfedezzük ezeket az egybeeséseket, túljussunk a nehézségeken, és erkölcsileg, valamint szellemileg növekedve felülmúljuk saját magunkat.
Érdemes felidézni a tudós-filozófus Albert Einstein figyelemreméltó szavait: „A válság a legnagyobb áldás, amely megeshet az emberekkel és az országokkal, hiszen a válság fejlődéssel jár. A kreativitás a szorongásból születik, ahogy a nap a sötét éjszakából. A válság szüli a találékonyságot, a felfedezéseket és a nagy stratégiákat. Akinek sikerül túljutnia a válságon, felülmúlja önmagát és nem szenved vereséget. Aki a válság számlájára írja saját ínségét és bukásait, önnön tehetségét töri meg, a megoldásoknál pedig jobban kedveli a nehézségeket. Válság nélkül nincsenek kihívások, azok nélkül az élet rutinná, lassú haldoklássá válik. Válság nélkül nincsenek érdemek sem. Hagyjunk fel az egyetlen veszedelmes válsággal, tudniillik azzal a tragikus helyzettel, amikor nem is akarunk harcolni azért, hogy felülkerekedjünk.”Ezekkel a gondolatokkal összhangban az Új Akropolisz a tehetség, a találékonyság és a lehetőségek mellé áll, amelyeket egy életigenlő filozófia nyújthat mindenkinek, hogy az egyéni törekvések jótékony hatást fejtsenek ki az emberiség egészére.
Cimkék