Filozófia

Giordano Bruno halálának 425. évfordulóján Klagenfurtban előadást tartottak A filozófia házában a nagy reneszánsz tudós, Giordano Bruno tiszteletére. Az elmondottakban Hannes Weinelt, az Új Akropolisz ausztriai elnöke kiemelte, hogy „Bruno tanításai éppoly aktuálisak, mint valaha. Az igazán szabad elme szabad gondolkodást is jelent”. 

Április utolsó péntekére berobbant a tavasz, és a Műterem Kávézóban percekkel a 18 órai kezdés előtt az Új Akropolisz FILO-Caféjának  szervezői már-már beletörődni látszottak annak a lehetőségébe, hogy ezt a párás, meleg estét  az egyenlőség illúziójáról szóló kerekasztal-beszélgetéssel  szemben bizony a virágillatú Margitsziget és a kéz a kézben  séták nyerhették.

Az élet nem magányos zarándoklat – akkor sem, ha néha annak tűnik. Születésünktől fogva emberek vesznek körül, rövidebb-hosszabb ideig segítve, támogatva, vagy próbára téve minket az utunkon, aztán az örökölt kapcsolatainkat felváltják az általunk választottak.

A kapcsolódások különböző szintjeit élhetjük meg a barátainkkal, munkatársainkkal, választott társunkkal. Mitől működik jól egy kapcsolat, hogyan lehet mélyíteni, és meg tudjuk-e fogalmazni kapcsolódásaink célját?

A filozófia szellemi gyakorlatairól szóló sorozatunk előző részében megfogalmaztuk, hogy mitől lesz szellemi egy gyakorlat, és milyen emberképre építenek a filozófia hagyományos gyakorlatai. Fontos kiemelnünk, hogy eszerint a megközelítés szerint az, amit el szeretnénk érni, már bennünk van, csak elő kell hoznunk magunkból kitartó, szorgos és következetes munkával.

Az előadáson a közönség meghallgathatott néhány híres rockdalt, amelyekben ráismerhetett számos filozófiai gondolatra. A beszélgetés ezek mentén zajlott. Mindebből kiderült, hogy a filozófiai gondolatok a legkülönfélébb műfajokban formát ölthetnek, és bármilyen módon is fejeződjenek ki, segítenek jobban megérteni az életet.

Az ember az őskortól formálja a Föld felszínét és az élővilágot. A civilizáció fejlődésével mind nagyobb méreteket öltő környezet-átalakítás kezdetben helyi és regionális léptékű volt, az utóbbi évtizedekben azonban már globális szinten veszélyezteti az emberi létfeltételeket. Ha nem akarjuk, hogy a hullámok átcsapjanak a fejünk felett, ideje felismerni a felelősségünket és változtatni a tetteinken és a viszonyulásunkon. Hogy ez hogyan valósulhat meg – erről beszélgettek Budán az első Enviro-Café résztvevői.

Bár a görög filozófiára sokan még elméletként tekintenek, egyre többen vannak, akik felismerik, hogy a görög mesterek, mint Püthagorasz, Szókratész, Platón, Zénón nem elméleti filozófiával foglalkoztak. Tanításaik nagyon is gyakorlatiasak voltak, céljuk nem egyszerűen az elméleti megismerés, hanem a megismerésen és gyakorláson keresztül az ember átalakítása volt, hogy megszabadulhasson félelmeitől, szenvedélyeitől, tudatlanságától, és ennek következtében boldog és hasznos életet élhessen.

A rítusok lehetőséget adnak, hogy a hétköznapok rohanásából kiléphessünk egy kis időre, megálljunk, és önmagunkra, másokra, vagy egy magasztos, rajtunk túlmutató eseményre, elvre, eszményre irányítsuk a figyelmünket.

2025. február 22-én tizenharmadik alkalommal rendezte meg az Új Akropolisz Filozófiai Iskola éves filozófiai konferenciáját. Az egész napos szombati esemény fő témája és egyben vezérfonala – ahogy a nemzetközi szervezetnek ebben az esztendőben minden országában – Az út volt. A programra az ország hét városából érkeztek résztvevők, több mint nyolcvanan, akik valamennyien az iskola különböző kurzusainak hallgatói.

A délelőtt folyamán 8-8 percben összesen 14 előadó vázolta fel kutatásának főbb pontjait. Ennyi idő arra volt elegendő, hogy felvillantsák az egyes témák filozófiai mélységeit és alkalmazási lehetőségeit, és így a jelenlévők eldönthessék, délután milyen témakörök részletes kibontásához szeretnének csatlakozni.
 

Az Új Akropolisz Belgrádban nagy érdeklődésre számot tartó előadást tartott A hedonizmus filozófiája címmel. Bár mindenki elégedett és boldog akar lenni az életben, ennek elérésében az emberek törekvései valójában jelentősen eltérnek.