Filozófia

Egy különleges utazásra hívlak a Margitsziget csendjében - nem annyira térben, inkább lélekben. Sétánk során lépésről lépésre bontakozik ki a fény és sötétség örök játéka – ahogy a mítosz mesél,  mi is elmerülünk majd  a belső fény keresésében. A béke és az időtlenség atmoszféráját sugárzó Japánkertbe érve ismerkedhetünk meg a japán mitológia legfényesebb alakjának, Amateraszu napistennőnek a történetével. A mítosz meghallgatása után lehetőség nyílik közös beszélgetésre, megosztásra elmélyülésre, és alkotásra.

Június 12-én Budapesten.

Tarts velünk egy hetente folyó előadás- és beszélgetés-sorozaton, ahol az élet lényeges kérdéseit igyekszünk körüljárni a Kelet és Nyugat bölcseinek szellemi hagyatékára és a résztvevők tapasztalataira is alapozva. A sorozat témái három fő téma köré csoportosíthatók: Hogyan válhatunk boldogabbá, jobbá és erősebbé? Mi kell a jó közösséghez? Hogyan alakíthatjuk a jövőt?

2025. szeptember 25-től Pécsen.

Képzeld el, hogy évek óta csak árnyékokat bámulsz a falon, mintha végigmoziznád az életed.
Aztán bumm – leesik, hogy ennél több is van.
Mit lépsz?
Mi vár odakint?
Mi lesz a többiekkel?

A gyakorlati filozófia az ember minden szintjét érinti, bár tény, hogy ma sokan úgy értelmezik a klasszikus tanokat, hogy a filozófiai út kizárja az érzelmeket. Pedig mi sem áll távolabb a filozófiától! Plótinosz például, az újplatonikus iskola alapítója, vagy Giordano Bruno reneszánsz kori filozófus is kiemeli, hogy a léleknek két szárnyra van szüksége, hogy a szellemi dimenziókba emelkedjen, ezek pedig a magasztos gondolatok és nemes érzelmek szárnyai. Így tehát a filozófiai úton az érzelmek ugyanolyan fontosak, mint a gondolatok és a cselekvés. 

Hogyan válhatunk egyszerre tudatosabbá és spontánabbá az Élet színpadán?
Mire jött rá Hamlet? Sors és/vagy szabad akarat? 
Az átlényegülés művészete

Május 22-én Győrben.

Giordano Bruno halálának 425. évfordulóján Klagenfurtban előadást tartottak A filozófia házában a nagy reneszánsz tudós, Giordano Bruno tiszteletére. Az elmondottakban Hannes Weinelt, az Új Akropolisz ausztriai elnöke kiemelte, hogy „Bruno tanításai éppoly aktuálisak, mint valaha. Az igazán szabad elme szabad gondolkodást is jelent”. 

Április utolsó péntekére berobbant a tavasz, és a Műterem Kávézóban percekkel a 18 órai kezdés előtt az Új Akropolisz FILO-Caféjának  szervezői már-már beletörődni látszottak annak a lehetőségébe, hogy ezt a párás, meleg estét  az egyenlőség illúziójáról szóló kerekasztal-beszélgetéssel  szemben bizony a virágillatú Margitsziget és a kéz a kézben  séták nyerhették.

Az élet nem magányos zarándoklat – akkor sem, ha néha annak tűnik. Születésünktől fogva emberek vesznek körül, rövidebb-hosszabb ideig segítve, támogatva, vagy próbára téve minket az utunkon, aztán az örökölt kapcsolatainkat felváltják az általunk választottak.

A kapcsolódások különböző szintjeit élhetjük meg a barátainkkal, munkatársainkkal, választott társunkkal. Mitől működik jól egy kapcsolat, hogyan lehet mélyíteni, és meg tudjuk-e fogalmazni kapcsolódásaink célját?

A filozófia szellemi gyakorlatairól szóló sorozatunk előző részében megfogalmaztuk, hogy mitől lesz szellemi egy gyakorlat, és milyen emberképre építenek a filozófia hagyományos gyakorlatai. Fontos kiemelnünk, hogy eszerint a megközelítés szerint az, amit el szeretnénk érni, már bennünk van, csak elő kell hoznunk magunkból kitartó, szorgos és következetes munkával.

Az előadáson a közönség meghallgathatott néhány híres rockdalt, amelyekben ráismerhetett számos filozófiai gondolatra. A beszélgetés ezek mentén zajlott. Mindebből kiderült, hogy a filozófiai gondolatok a legkülönfélébb műfajokban formát ölthetnek, és bármilyen módon is fejeződjenek ki, segítenek jobban megérteni az életet.