Ökológia

Bár még előttünk a tél dereka, de ha már most hiányolod a tavaszi madárdalt, készülj velünk a 2025-ös költési szezonra, és barkácsoljunk együtt madárodút! Januári workshopunk során „B”típusú költőodúkat fogunk készíteni, és közben megtudhatod, hányféle mesterséges odút ismerünk, melyiket milyen madarak lakják szívesen, és hogyan érdemes elhelyezni és gondozni őket. 
 

Bár még előttünk a tél dereka, de ha már most hiányolod a tavaszi madárdalt, készülj velünk a 2024-es költési szezonra, és barkácsoljunk együtt madárodút! Januári workshopunk során „B”típusú költőodúkat fogunk készíteni, és közben megtudhatod, hányféle mesterséges odút ismerünk, melyiket milyen madarak lakják szívesen, és hogyan érdemes elhelyezni és gondozni őket. 
 

Többé vagy kevésbé mindannyian aggódunk amiatt, hogy környezetünk egyre rosszabb állapotban van. Itt nincs most helye annak, hogy elemezzük mindazt a sokféle tényezőt, amely hozzájárult a helyzet kialakulásához, amiben most vagyunk, ahol bolygónk váratlan változásoknak és sok katasztrófának van kitéve, amelyek elbizonytalanítanak. A korábbi évtizedekben és -századokban nem tartottunk számon olyan pontosan mindent, mint ma, ezért nem lehetett tudni, hogy a tapasztalt jelenségek ezt megelőzően is előfordultak-e, milyen horderejűek és mennyire gyakoriak voltak.

Gyere el hozzánk egy vidám délelőttre, ami közelebb hozza hozzád a madarak birodalmát. Hallhatsz tőlünk pár madaras mítoszt, megtanulhatod felismerni a leggyakoribb városi madarakat, és megtudhatod, mivel segítheted őket télen, legyen akár kerted, erkélyed, vagy csak egy ablakpárkányod. Az alkalmat házi cinkegolyók gyúrásával zárjuk, amit rögtön haza is vihetsz, hogy a te környéked is boldog csiripeléstől legyen hangos.

Filozófia hete a cselekvő filozófia jegyében

Napjainkban a saját bőrünkön érezzük világunk sűrűsödő és súlyosbodó természeti, társadalmi, gazdasági válságait.

Ez a Föld az otthonunk, és ennél sokkal több: Földanya, az élet forrása, ahogy a természeti népek tekintettek rá. Béke, szépség, szeretet és bölcsesség lakozik benne, amely testünket és lelkünket is táplálja. Szükségünk van rá, és szüksége van ránk, és talán lassan rálépünk az útra, hogy újra tisztelettel, hálával és szeretettel forduljunk felé.

Ez a Föld az otthonunk, és ennél sokkal több: Földanya, az élet forrása, ahogy a természeti népek tekintettek rá. Béke, szépség, szeretet és bölcsesség lakozik benne, amely testünket és lelkünket is táplálja. Szükségünk van rá, és szüksége van ránk, és talán lassan rálépünk az útra, hogy újra tisztelettel, hálával és szeretettel forduljunk felé.

Október 8-án tartott előadást Ócsai András közgazdász az emberiséget jelenleg fenyegető legnagyobb természeti-társadalmi veszélyekről az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Központjában. A Főnix Kultúrműhelyben az előadó nem pusztán az ún. összeomlástan aktuális eredményeit tárta a közönség elé. A hallgatóság kérdéseire válaszolva azzal is foglalkozott, hogy vajon mit tehetünk a veszélyhelyzetekben a belső összeomlás elkerüléséért, és ha ezt megtettük, hathatunk-e bárhogyan arra is, hogy összefogva megelőzzük a globális katasztrófa bekövetkezését.

Ócsai András az „Összeomlás helyett” című októberi előadásán széleskörűen felvázolta, milyen drasztikus léptékű változásokat eredményez az emberiség tevékenysége az ökoszisztémában. Többek között a műtrágya túlzó használata, az esőerdők ipari célú irtása, a CO²-kibocsátás stb. mind olyan tényezők, amelyek miatt pl. a fajok kihalási üteme a százszorosa most, mint az ipari forradalom előtt volt. Az összeomlástan nagy kérdése, hogy vajon ugyanez a sors vár-e az ezeket a változásokat előidéző emberiségre is, vagy a elkerülhető a szuperkatasztrófa.

1968-ban néhány a Föld sorsáért aggódó tudós, kutató és politikus találkozott Rómában, hogy megalapítsanak egy olyan szervezetet, amelyben minden kultúrát, ideológiát, szakmát és tudományágat képviseltetni akartak. Az így létrejött Római Klub az 1972-es „A növekedés határai” című jelentésével hívta fel magára a nemzetközi figyelmet.

Napjainkban a saját bőrünkön érezzük világunk sűrűsödő és súlyosbodó természeti, társadalmi, gazdasági válságait. A tudósok fél évszázada egyre hangosabban figyelmeztetnek arra, hogy ha nem változtatunk a fogyasztásközpontú és pazarló életmódunkon, a növekedés- és profitszemléletű gazdasági működésünkön, akkor a modern ipari társadalmak hanyatlásával kell szembenéznünk.