Esemény típus
Pályázat
Időpont
Helyszín
Főnix Kultúrműhely, Budapest, Rigó utca 6–8.
A párbeszédek körül forgott az Új Akropolisz Platónnak szentelt, 19. Erénynek erejével novella- és esszépályázatának eredményhirdetése: platóni dialógusok, a párbeszéd mint írói eszköz, író és olvasó képzelt és a zsűri és a pályázók nagyon is valós társalgása – címszavakban így hangozna a május 17-i délután rövid összefoglalója. No és ott volt persze a nagy kérdés: ki nyerte az idei amatőr írórangadót?
A résztvevők
Ahogy egy rendes társalgáshoz illik, a nap az ismerkedéssel kezdődött. Héjja Edit szerkesztő röviden bemutatta a 19 éves, most már az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága támogatását is elnyert pályázat történetét, célkitűzését és zsűrijét, amelynek tagjai aztán beszámoltak az általános tapasztalatokról, a legnépszerűbbnek bizonyult témákról és az értékelési szempontokról.
Hogy az írókat is megismerhessük, a zsűri tagjai sorban bemutatták a legjobb 15 pályaművet. Röviden elmondták, miről szólt az írás, kiemelték a legfontosabb erősségeket: gondolati, erkölcsi erejüket. A megszólított szerzők hol megerősítették az elhangzott értelmezést, hol kiegészítették, fellebbentve a fátylat a mű megszületésének egyik-másik körülményéről. A zsűri tanácsokkal is ellátta a szerzőket, felhívták a figyelmet azokra a pontokra, amelyek megakaszthatták az olvasót, például a túl nagy gondolati ugrás, a leszűkített mítoszértelmezés vagy a megértést nehezítő szerkezet.
No de ki lett a győztes?
Párbeszédek ide vagy oda, a program legnagyobb izgalommal várt része az eredményhirdetés volt. Ekkora már mindenki láthatta, milyen erős a mezőny, így talán senki nem lepődött meg, hogy több különdíjat is megítélt a zsűri (legjobb fordulatért, a frappáns iróniáért, az erkölcsi erőért, az időtlen nézőpontért, az írás mélységéért).
A harmadik helyezéssel az első öntudatra ébredés élményének őszinte, élményszerű beszámolóját, Szepezdi Petra A másik én című írását méltatta a zsűri. A második helyezést Őri István modern barlangmítosza nyerte, az abszurdba hajló, költői eszközökben is bővelkedő Feszültségingadozás című novella. Legjobbnak Juhász Gábor Rossz időket érünk című, az időjárás apropóján valójában a gondolkodásunk tévútjairól szóló ironikus esszéje bizonyult, amely fényesen bizonyította: ha van mondanivaló, nincs unalmas téma.
Grafománok egymás közt
Némi frissítő és ropogtatni való után aztán a kerekasztal-beszélgetés során indult meg az igazi eszmecsere, ismét csak a dialógusok témájával. Platón tanítási eszközként használja a párbeszédes formát, hiszen a kérdések és válaszok segítségével végigvezetheti az olvasót a gondolkodási folyamaton, miközben befogadhatóvá válik a tanítás. Ám mint arról a szerzők is beszámoltak, párbeszédet írni egyáltalán nem könnyű. Felvet technikai nehézségeket éppúgy, mint a hitelesség kérdését: mitől hisszük el, hogy valódi vita tanúi vagyunk, mikor halljuk vissza saját kérdéseinket, mi kell ahhoz, hogy ne csak erőtlen báboknak lássuk az ábrázolt karaktereket?
A beszélgetés során többször is felmerült az előkészítés fontossága. Ahogy az egyik résztvevő kiemelte, először is kell egy párbeszéd saját lelkünkkel. Néha talán észre sem vesszük, mikor ez zajlik, mégis ennek köszönhetően ülepszik le az a tartalom, gondolati üzenet, amelyet aztán közölni akarunk.
Ezután természetesen külső kutakodásra is szükség van, a téma ismerete nélkül nem lesz hiteles a történet. Juhász Gábor például elmesélte, kifejezetten megörült a kiírásnak, ugyanis régi adósságának tartotta, hogy alaposabban megismerje Platón gondolatait. 1000 oldalig meg sem állt, az elmélyült tanulmányozás pedig tükröződik győztes munkájában.
Persze olyan is akad, akinek épp egy-egy téma feldolgozásában segít az írás, hiszen ahogy tolmácsoljuk, bennünk is tovább érlelődnek a gondolatok. Végül, de nem utolsó sorban hasznos, ha az író csiszolja kifejezési eszközeit, hogy mondanivalója minél pontosabban juthasson el olvasóihoz.
Ahol több író összegyűlik talán nem is kikerülhető a kérdés: Ki honnan meríti az ihletet? A válaszok természetesen sokszínűek voltak, egyeseket gyerekkoruk, másokat a magyar irodalom, a kreatív munka, esetleg a csend vagy az együttérzés indít írásra, de akadt közös nevező is: a megfogalmazott tartalom közlési vágya. A szándék, hogy azt, ami belül összeállt, jó lenne átadni, másoknak is megmutatni. Az estét Kovács Balázs zsűrielnök szavai is ebben a szellemben zárták: Beszélgessünk a lelkünkkel, ismerjük meg a mélyen meghúzódó okokat és osszuk meg másokkal is, amire rájöttünk!
A zsűri mindenesetre már aznap elkezdte törni a fejét, hogy az Új Akropolisz 20. novella- és esszépályázata milyen kiírással fogja majd ismét erre inspirálni az amatőr írókat.
A legjobb 15 pályamű itt olvasható.
Torma Réka
A résztvevők
Ahogy egy rendes társalgáshoz illik, a nap az ismerkedéssel kezdődött. Héjja Edit szerkesztő röviden bemutatta a 19 éves, most már az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottsága támogatását is elnyert pályázat történetét, célkitűzését és zsűrijét, amelynek tagjai aztán beszámoltak az általános tapasztalatokról, a legnépszerűbbnek bizonyult témákról és az értékelési szempontokról.
Hogy az írókat is megismerhessük, a zsűri tagjai sorban bemutatták a legjobb 15 pályaművet. Röviden elmondták, miről szólt az írás, kiemelték a legfontosabb erősségeket: gondolati, erkölcsi erejüket. A megszólított szerzők hol megerősítették az elhangzott értelmezést, hol kiegészítették, fellebbentve a fátylat a mű megszületésének egyik-másik körülményéről. A zsűri tanácsokkal is ellátta a szerzőket, felhívták a figyelmet azokra a pontokra, amelyek megakaszthatták az olvasót, például a túl nagy gondolati ugrás, a leszűkített mítoszértelmezés vagy a megértést nehezítő szerkezet.
No de ki lett a győztes?
Párbeszédek ide vagy oda, a program legnagyobb izgalommal várt része az eredményhirdetés volt. Ekkora már mindenki láthatta, milyen erős a mezőny, így talán senki nem lepődött meg, hogy több különdíjat is megítélt a zsűri (legjobb fordulatért, a frappáns iróniáért, az erkölcsi erőért, az időtlen nézőpontért, az írás mélységéért).A harmadik helyezéssel az első öntudatra ébredés élményének őszinte, élményszerű beszámolóját, Szepezdi Petra A másik én című írását méltatta a zsűri. A második helyezést Őri István modern barlangmítosza nyerte, az abszurdba hajló, költői eszközökben is bővelkedő Feszültségingadozás című novella. Legjobbnak Juhász Gábor Rossz időket érünk című, az időjárás apropóján valójában a gondolkodásunk tévútjairól szóló ironikus esszéje bizonyult, amely fényesen bizonyította: ha van mondanivaló, nincs unalmas téma.
Grafománok egymás közt
Némi frissítő és ropogtatni való után aztán a kerekasztal-beszélgetés során indult meg az igazi eszmecsere, ismét csak a dialógusok témájával. Platón tanítási eszközként használja a párbeszédes formát, hiszen a kérdések és válaszok segítségével végigvezetheti az olvasót a gondolkodási folyamaton, miközben befogadhatóvá válik a tanítás. Ám mint arról a szerzők is beszámoltak, párbeszédet írni egyáltalán nem könnyű. Felvet technikai nehézségeket éppúgy, mint a hitelesség kérdését: mitől hisszük el, hogy valódi vita tanúi vagyunk, mikor halljuk vissza saját kérdéseinket, mi kell ahhoz, hogy ne csak erőtlen báboknak lássuk az ábrázolt karaktereket?
A beszélgetés során többször is felmerült az előkészítés fontossága. Ahogy az egyik résztvevő kiemelte, először is kell egy párbeszéd saját lelkünkkel. Néha talán észre sem vesszük, mikor ez zajlik, mégis ennek köszönhetően ülepszik le az a tartalom, gondolati üzenet, amelyet aztán közölni akarunk.Ezután természetesen külső kutakodásra is szükség van, a téma ismerete nélkül nem lesz hiteles a történet. Juhász Gábor például elmesélte, kifejezetten megörült a kiírásnak, ugyanis régi adósságának tartotta, hogy alaposabban megismerje Platón gondolatait. 1000 oldalig meg sem állt, az elmélyült tanulmányozás pedig tükröződik győztes munkájában.
Persze olyan is akad, akinek épp egy-egy téma feldolgozásában segít az írás, hiszen ahogy tolmácsoljuk, bennünk is tovább érlelődnek a gondolatok. Végül, de nem utolsó sorban hasznos, ha az író csiszolja kifejezési eszközeit, hogy mondanivalója minél pontosabban juthasson el olvasóihoz.
Ahol több író összegyűlik talán nem is kikerülhető a kérdés: Ki honnan meríti az ihletet? A válaszok természetesen sokszínűek voltak, egyeseket gyerekkoruk, másokat a magyar irodalom, a kreatív munka, esetleg a csend vagy az együttérzés indít írásra, de akadt közös nevező is: a megfogalmazott tartalom közlési vágya. A szándék, hogy azt, ami belül összeállt, jó lenne átadni, másoknak is megmutatni. Az estét Kovács Balázs zsűrielnök szavai is ebben a szellemben zárták: Beszélgessünk a lelkünkkel, ismerjük meg a mélyen meghúzódó okokat és osszuk meg másokkal is, amire rájöttünk!
A zsűri mindenesetre már aznap elkezdte törni a fejét, hogy az Új Akropolisz 20. novella- és esszépályázata milyen kiírással fogja majd ismét erre inspirálni az amatőr írókat.
A legjobb 15 pályamű itt olvasható.
Torma Réka