Budapest

A minap a fővárosban hosszan villamosozva elámultam, mennyiféle nyelven hallom megszólalni az utazóközönséget. Nyugat-európai, szláv, ázsiai és afrikai mondatok is megütötték a fülem. De nemcsak ez tűnt fel, hanem az is, milyen sokfélék vagyunk, és milyen sokféleképpen fejezzük ki magunkat. Mennyire eltérő pl. egyik-másik ember szókészlete, a fiatalé és az idősé, a nyakkendősé és a szakadt pólósé, a laptoppal közlekedőé és a villanyszerelőé! Száz meg száz apró szubkultúra képviselteti itt magát.

Az Új Akropolisz természet- és kultúrtörténeti sétát tartott a főváros egyik emblematikus helyszínén, a Világörökség részét képező Gellért-hegyen. A hegy huszadik éve helyszíne az egyesület Föld-napi városszépítő akcióinak, így a rendszeres környezettisztítás, területrendezés és az évelő növények ültetése mellett az önkéntesek idén a terület értékeinek felfedezésére hívták az érdeklődőket. A kilenc állomásból álló, háromórás kiránduláson a résztvevők megismerkedhettek a meleg vizű gyógyforrásokban gazdag környék helytörténetével, valamint geológiai és természeti adottságaival is. A séta a Filozófusok kertjében ért véget, melyet a szoborcsoport alkotója: „Egymás jobb megértéséért” hívott életre. Az ehhez vezető út a megismeréssel megértéssel kezdődik, ami felé ezzel a kis sétával is megtettünk néhány lépést.

2023-ban első alkalommal hirdettünk természet- és kultúrtörténeti sétát a Gellért-hegyre. A helyszínválasztás nem véletlen: a város szívében elhelyezkedő, Világörökség részét képező sasbérc huszadik éve helyszíne egyesületünk Föld-napi városszépítő akcióinak. És mivel amit megismerünk, ahhoz még közelebb kerülünk, ezért örömmel vágtunk bele a terület gazdag természeti és emberi örökségének feltérképezésébe.

Hiába lógott az eső lába, mégis több mint húszan gyülekeztünk a Szent Gellért téren, a Forrásház kupolája alatt. Sétánk első állomásaként a budai Duna-part geológiai felépítését ismerhették meg az érdeklődők. A meleg vizű gyógyforrásokban gazdag, jó földrajzi elhelyezkedésű hegyfok már az őskortól fogva lakott volt. Azóta fonódik itt egybe az élővilág és az emberi kultúra, amelynek a hegyi barangolásunk minden állomásán más-más arculata került előtérbe.

Kora őszi színekben pompázó erdő fogadta az Új Akropolisz polgári természetőreit az idei utolsó madárodúmustrán, 2016. október 9-én a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban. A gyengéd őszi napsütésben fürdőző tisztásokon néhány virág még dacol a hűvös reggelekkel, de a természet már a télre készül, így eljött az ideje a Kutya-hegyen kihelyezett madárodúk ellenőrzésének, a téli időszakra való felkészítésének. A kis fadobozok 2010 óta szolgálnak szállásként, pihenő- vagy költőalkalmatosságként az erdőlakó madaraknak és kisebb emlősöknek.

Fiókaözön fogadta az Új Akropolisz polgári természetőreit és a velük tartó önkénteseket 2016 első madárodú-ellenőrző túráján május 8-án a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban. A madárbarátok megleshették, hogy idén milyen fajok vették birtokba a Kutya-hegyen 2010-ben kihelyezett mesterséges madárodúkat. Az elmúlt évekhez hasonlóan a legtöbb odút cinkék lakják, négy kis faláda fedele alatt is lapultak pihegő, alig tollas csöppségek. Néhol a fészekalj fele még csak tojáslakó volt, várhatóan a következő napokban kelnek ki és csatlakoznak csőrtátogató, csipogva táplálékot követelő testvéreikhez.

25. alkalommal fogtak össze önkéntesek az Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület és a Főkert Zrt. szervezésében 2016. április 17-én, hogy a kirándulószezon kezdetén közösen tegyék szebbé a Gellért-hegyet. A mintegy 100 pár munkás kéz közel 5 óra alatt összegyűjtött 70 zsák szemetet, újrafestett 20 padot, 200 méter korlátot, és megtisztított jó pár méter vízelvezető árkot, amelyeket még a tavaly augusztus 20-i nagy esőzés telített hordalékkal.

Bár hideg szél fújt és kissé havas eső esett , az Új Akropolisz polgári természetőreiből és önkéntesekből álló 16 fős csapat 2015. november 22-én nekivágott, hogy vasárnapját a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik védelemre szoruló szegletében töltse. A Nemzeti Park munkatársai már hosszú évtizedek óta dolgoznak azon, hogy megőrizzék, illetve visszaállítsák a több ritka és védett fajnak otthont adó domboldal természetes növényzetét.