2023-ban első alkalommal hirdettünk természet- és kultúrtörténeti sétát a Gellért-hegyre. A helyszínválasztás nem véletlen: a város szívében elhelyezkedő, Világörökség részét képező sasbérc huszadik éve helyszíne egyesületünk Föld-napi városszépítő akcióinak. És mivel amit megismerünk, ahhoz még közelebb kerülünk, ezért örömmel vágtunk bele a terület gazdag természeti és emberi örökségének feltérképezésébe.
Hiába lógott az eső lába, mégis több mint húszan gyülekeztünk a Szent Gellért téren, a Forrásház kupolája alatt. Sétánk első állomásaként a budai Duna-part geológiai felépítését ismerhették meg az érdeklődők. A meleg vizű gyógyforrásokban gazdag, jó földrajzi elhelyezkedésű hegyfok már az őskortól fogva lakott volt. Azóta fonódik itt egybe az élővilág és az emberi kultúra, amelynek a hegyi barangolásunk minden állomásán más-más arculata került előtérbe.
A felfelé vezető út elején régi képeken keresztül megismerhettük a hegy lábánál épült fürdők és a Sziklatemplomnak otthont adó Szent Iván-barlang históriáját, valamint a terület növénykülönlegességeit, majd nekivágtunk a Citadellához vezető kaptatónak. A hűvös levegő hamarosan már meg se kottyant senkinek, és miközben lépésről lépésre tárult elénk a csodás panoráma, pihenésként meg-megállva meghallgathattuk, hogyan osztoztak a területen békésen az elsősorban kézművességgel foglalkozó kelta eraviszkuszok és a hódítóként érkező rómaiak.
A tetőn, pihenésként időztünk kicsit Kisfaludi Strobl Zsigmond sokat megélt Citadella-emlékművének tövében, majd egy erdős sétányon haladva, a dunai látképben gyönyörködve sétáltunk át a Gellért-szoborhoz. Közben találkoztunk a természetvédelmi területért felelős Duna-Ipoly Nemzeti Park és a Magyar Madártani Egyesület tevékenységének nyomával is: a madár- és denevérodúk alapján a hegy állatvilágáról is képet kaphattunk. Ezt követően a hegy névadójáról meséltünk a Gellért-szobor tövében, majd továbbsétáltunk az északi oldal irányába, ahol az építésekor egyedülálló, Budapest ivóvízkészletének nagyjáért felelős Gruber János-víztározóról tudhattunk meg érdekességeket.
A sétát a Filozófusok Kertjében fejeztük be, Wagner Nándornak, a szoborcsoport alkotójának mottójával: „Egymás jobb megértéséért”. Akár emberről és természetről, akár emberekről van szó, nagy szükségünk van arra, hogy megtanuljunk békében együtt élni. Ez az út pedig a megismeréssel és a megértéssel indul, ami felé reményeink szerint ezzel a pár órás sétával is tettünk néhány lépést.
Olvasd el május végi programunkról készült beszámolónkat is!
