Esemény típus
Előadás
Időpont
Helyszín
Főnix Kultúrműhely, Budapest, VIII. ker., Rigó u. 6–8.
Budapest belvárosában és a Palotanegyedben görög istenek és mitikus szörnyek, többek között szárnyas oroszlánok, griffek, sárkányok nyomába eredhettek azok a vállalkozó kedvű kalandvágyók, akik 2016. június 5-én délután ellátogattak az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Főnix Kultúrműhelyébe. Pálosi-Magyar Myrtill régész rövid előadásán és az azt követő belvárosi sétán az összegyűlt kis csapat felfedezhette a mitológiai alakok rejtekhelyeit, és megneszelhették, vajon mit üzennek nekünk az egyes szimbolikus és megszemélyesített figurák.
Budapest belvárosában és a Palotanegyedben görög istenek és mitikus szörnyek, többek között szárnyas oroszlánok, griffek, sárkányok nyomába eredhettek azok a vállalkozó kedvű kalandvágyók, akik 2016. június 5-én délután ellátogattak az Új Akropolisz Filozófiai Iskola Főnix Kultúrműhelyébe. Pálosi-Magyar Myrtill régész rövid előadásán és az azt követő belvárosi sétán az összegyűlt kis csapat felfedezhette a mitológiai alakok rejtekhelyeit, és megneszelhették, vajon mit üzennek nekünk az egyes szimbolikus és megszemélyesített figurák. A főváros utcáin sétálva lépten-nyomon megakadhat a tekintetünk egy-egy kőbe vésett mitológiai alakon. A 18–19. századi polgári épületek oromzatát, nemesi paloták címereit, templomok homlokzatát ékesítő lények nem pusztán gyönyörködtetik a járókelőt, hanem a görög-római eszményekről és időtlen értékekről regélnek. Egy-egy olyan erényt és erőt jelenítenek meg, amelyek az egyszeri földi halandót diadalmas hőssé tehetik, aki leküzdi (belső) szörnyeit és az istenek világába emelkedve találkozhat égi képmásával.
A görög félisten, Héraklész útjára emlékezhetünk például, ahogy elhaladunk a Horánszky utca egyik kapualjában a legyőzött nemeai oroszlán bőrébe burkolózott hős mellett. Az Óbudai Egyetem homlokzatán a tizenkét próbát kiállt hőst segítő Athénét pillanthatjuk meg, aki az értelem fényeként mutat utat. Az Astoria egyik saroképületén pedig az isteni sorba emelkedett hérosz felesége, az örök fiatalságot jelképező Hébé köszön vissza, hogy a 21. század emberének is fennen hirdesse egy küzdelmekkel teli, de gyümölcsöző életút állomásait.
A Lőrinc pap téri templom homlokzatán strázsáló sárkányok, a Józsefváros közterületein a címerekben ágaskodó oroszlánok és griffek az emberben szunnyadó tetterőt jelenítik meg lépten-nyomon. Egy olyan erőt, amivel építeni és rombolni is lehet attól függően, milyen törekvések vezetnek minket. Az ókori rómaiak és az őket önmaguk elé például állító 18–19. századi polgárság és nemesség eszméiben a jobbító szándék, saját „nemesítésének” és a köz javának szolgálata iránti vágy élt.
Az Ötpacsirta utcai Építész Kamara hangulatos udvarán a Caritas Romana néven ismert szobor másolata mesél a római szeretet mélységeiről. A legenda szerint egy börtönbe vetett, étlen-szomjan sínylődő férfi életét kisgyerekes lánya mentette meg úgy, hogy mindennap meglátogatta és megszoptatta. A Károly utcában álló Károly-palota címerében az Aranygyapjas rend jelvénye, egy lángokat szóró tűzkövön függő arany kosbőr hirdeti a nemesi család erényes élet melletti elköteleződését.
A Pollack Mihály téren magasodó Festetics palota címermadara, az egyik lábán követ tartó vezérdaru a többiek felett hűségesen őrködő gondoskodás szimbóluma. A leeső kő zaja felrázta az álomba merülteket, éber figyelemre és a vállalt feladatuk elvégzésére sarkallta őket. Ma már kevesebben pillantanak fel rá, és a városi zajban a leeső kő hangja is könnyebben elveszne. De ahogy a séta résztvevői felfedezték és megértették a daru és a többi kőszobor üzenetét, talán újra megtelnek jelentéssel, és segítenek ébresztgetni a bennünk is szunnyadó tetterőt, odaadást, elköteleződést, amikor összefutunk velük jártunkban-keltünkben a városban.
Udvardi Veronika
A görög félisten, Héraklész útjára emlékezhetünk például, ahogy elhaladunk a Horánszky utca egyik kapualjában a legyőzött nemeai oroszlán bőrébe burkolózott hős mellett. Az Óbudai Egyetem homlokzatán a tizenkét próbát kiállt hőst segítő Athénét pillanthatjuk meg, aki az értelem fényeként mutat utat. Az Astoria egyik saroképületén pedig az isteni sorba emelkedett hérosz felesége, az örök fiatalságot jelképező Hébé köszön vissza, hogy a 21. század emberének is fennen hirdesse egy küzdelmekkel teli, de gyümölcsöző életút állomásait.
A Lőrinc pap téri templom homlokzatán strázsáló sárkányok, a Józsefváros közterületein a címerekben ágaskodó oroszlánok és griffek az emberben szunnyadó tetterőt jelenítik meg lépten-nyomon. Egy olyan erőt, amivel építeni és rombolni is lehet attól függően, milyen törekvések vezetnek minket. Az ókori rómaiak és az őket önmaguk elé például állító 18–19. századi polgárság és nemesség eszméiben a jobbító szándék, saját „nemesítésének” és a köz javának szolgálata iránti vágy élt.
Az Ötpacsirta utcai Építész Kamara hangulatos udvarán a Caritas Romana néven ismert szobor másolata mesél a római szeretet mélységeiről. A legenda szerint egy börtönbe vetett, étlen-szomjan sínylődő férfi életét kisgyerekes lánya mentette meg úgy, hogy mindennap meglátogatta és megszoptatta. A Károly utcában álló Károly-palota címerében az Aranygyapjas rend jelvénye, egy lángokat szóró tűzkövön függő arany kosbőr hirdeti a nemesi család erényes élet melletti elköteleződését.
A Pollack Mihály téren magasodó Festetics palota címermadara, az egyik lábán követ tartó vezérdaru a többiek felett hűségesen őrködő gondoskodás szimbóluma. A leeső kő zaja felrázta az álomba merülteket, éber figyelemre és a vállalt feladatuk elvégzésére sarkallta őket. Ma már kevesebben pillantanak fel rá, és a városi zajban a leeső kő hangja is könnyebben elveszne. De ahogy a séta résztvevői felfedezték és megértették a daru és a többi kőszobor üzenetét, talán újra megtelnek jelentéssel, és segítenek ébresztgetni a bennünk is szunnyadó tetterőt, odaadást, elköteleződést, amikor összefutunk velük jártunkban-keltünkben a városban.
Udvardi Veronika