Mi köze van a filozófiának a Valentin-naphoz? Hogy kerül egy kígyó a boldogsághoz vezető útra és mi köze van egymáshoz Egyiptomnak, Buddhának és a görög templomoknak? Tizenkét lépés a bölcsesség felé címmel indult el a Főnix Kultúrműhely legújabb filozófiai kurzusa, és az előadók, Kovács Balázs és Hóbor Anita egyetlen gondolattal kapcsolták össze a fenti kérdéseket: a bölcsesség keresése. Ahogy Kovács Balázs az előadás elején elmondta, a filozófus (philo-szophosz) a bölcsesség szerelmese – s így mi mással ünnepelhetné a Valentin-napot, mint egy kis filozófiával –, akit vonz az ismeretlen rejtély, ezért minden érdekli, mindenből kész tanulni és keresi az összefüggéseket különböző népek, korok kultúrái között.
A régi bőreit levedleni képes kígyó például több kultúrában is a megújulás és a bölcsesség szimbóluma. Aszklépiosz, a gyógyítás görög istenének jelképe is, akinek templomaiba, jósdáiba ugyanazzal a céllal lépett be hajdanán a kérdező-kereső ember, mint ahogy Egyiptom szentélyeibe, vagy ahogy Buddha, a „lélek orvosa” elé is járult. Hogy megtudja: „Ki vagyok?” Hogyan lehet az ember boldog? Mi volt az ember előtt és van-e valami utána?
Mint Hóbor Anita felvázolta, a kurzus arra vállalkozik, hogy tizenkét lépésben áttekintse az emberiség szellemi örökségét, felkutassa a korábbi korokban kikristályosított válaszlehetőségeket, hogy akár ma is alkalmazhassuk mindazt, ami megfog belőle. Az előadó szavaiból kiderült, hogy a mai kor embere nincs magára maradva a lét értelmét, saját célját és a boldogság természetét firtató kérdéseivel. Meríthetünk a klasszikusoktól, hiszen ugyanez vezette például India, Kína és Tibet bölcseit, a görög és a római nagy tanítókat is, akik a világot, a természetet és az embert mozgató törvényeket kutatták – válaszaikat pedig itt és most, eszmecsere közben mi tehetjük mérlegre. Sőt, Kovács Balázs javaslatára a bátrabbak, igazi filozófusként a gyakorlatban is kipróbálhatják, mi történik, ha az „ember embernek farkasa” elvet lecserélik Seneca gondolatával, amely szerint: „Ember embernek szent.”
A tizenhét alkalomból álló kurzus (amely tizenkét nagy témát ölel fel), amelybe még két hétig be is lehet kapcsolódni, önmagunk keresésétől indul, vagyis megvizsgálja, hogyan gondolkodtak a különböző civilizációk az ember felépítéséről és etikai mozgatóiról. A „Honnan jövök és hová tartok?” a filozófia nyelvén a filozófiai politika (ember és társadalom viszonya), valamint az ember az időben (történetfilozófia) témaköreit helyezi fókuszba. A tanfolyam elméleti témáit mindennap végezhető, a test, az energia, az érzelmek és a gondolatvilágunk megismerését segítő pszichológiai gyakorlatok egészítik ki, hogy egy cseppet belekóstolhasson minden bölcsességszimpatizáns a Delphoiban (amely a régi görögök szerint a világ köldöke) található jelmondat valóságába: „Ismerd meg önmagad, és ezzel megismered a világegyetemet; és ismerd meg a világegyetemet és ezzel megismered önmagad”.
A kurzus következő alkalmai, amikor még be lehet csatlakozni: február 21. és 28. csütörtök 18.30.
A kurzus részletes tematikája itt olvasható.