Külső-belső útjaink

„Ha napról napra a saját magad által épített úton jársz, eljutsz oda, ahol lenned kell”

Egyiptomi intelem

Előttünk a nyár – az év legaktívabb és legintenzívebb időszaka. A meleg, a fény, a természet zsongása és a hosszú nappali órák ugyanazt sugallják: itt az idő, hogy teljes erőbedobással éljünk. Dolgozzunk, alkossunk, tanuljunk, használjuk ki örömmel a kapott lehetőségeket... járjuk, de legalábbis keressük az utunkat az életben.

Gyakran ilyenkor szó szerint is útra kelünk – nyaralást tervezünk, hogy kiszakadjunk megszokott környezetükből és frissen, kipihenten térjünk vissza a hétköznapokhoz. Seneca azonban arra int, hogy nem sokra megyünk az utazással, ha csak „magunkat hordozzuk körbe” – ha mi magunk nem változunk, alakulunk az út során, akkor az élmény hamar megfakul, és csak a fotóalbumunk gyarapodik egy újabb vakáció képeivel. Ha viszont készen állunk a változásra, akkor minden élet-hozta helyzet jó alkalom lehet arra, hogy tágítsuk belső világunk horizontját. 

Keleten is azt hangsúlyozzák, hogy az igazi út belül vezet: ha jobban megismerjük önmagunkat, könnyebben megértünk majd másokat is, új összefüggéseket fedezünk fel, új lehetőségek nyílnak, és rálelünk egy olyan ösvényre, ami pont ott kezdődik, ahol éppen állunk, és pont oda visz, ahova el szeretnénk jutni. És bár előttünk már sokan jártak rajta, mégis teljes egészében a sajátunk lesz. 

• Hogyan válik a külső út egyben belső úttá is?
• Úti cél, útirány, útitársak, akadályok és válaszutak – a belső út próbái és mérföldkövei.
• Hogyan járjuk intenzíven, de könnyedén az utunkat?

Témánk a filozófia útja és az út filozófiája – ősi és modern filozófusok gondolataiból merítve.