Esemény típus
Előadás
Időpont
Helyszín
Főnix Kultúrműhely, Budapest, VIII. ker., Rigó u. 6–8.
Hogyan érthetnénk meg Ueshiba Moriheit, a harcművész mestert, a civilizációépítőt, az önfeláldozó katonát, a misztikus utat járó tanítványt, aki képes volt elhajolni a golyók elől? Mit taníthat a ma emberének, aki mindennapjaiban épp annyira kevéssé érzi magát hősnek, mint legyőzhetetlennek? Ezt járta körül az Új Akropolisz szeptember 20-ai előadásán Papp Tibor.
A korabeli Japán áttekintése után a résztvevők képzeletbeli kalandtúrára indultak a sinto vallás mitológiájában, amelynek színes és az európai fülnek szokatlan történeteiből tanítók és tanulók, mesterek és tanítványok erős láncolata rajzolódott ki. Minden magasabban álló utat mutat, tanítja és gondoskodik az alatta levőkről, akik szolgálattal és hálával fordulnak a felettük álló felé. Igaz ez az istenek sokszintű világától indulva egészen az emberig, sőt még tovább, az állatok, növények világában is.
Ueshiba Morihei egy olyan világba született, amelyben az egymás iránti felelősség és a mester-tanítvány viszony a fejlődés elsődleges feltétele. Maga pedig – ezt a hagyományt folytatva – elsősorban tanulni és fejlődni akart. Hogy ez harcművész mesterré tette, hogy mindeközben Hokkaido szigetén civilációt teremtett, az a belső út látható eredménye. De nem célja.
Az előadáson vetített róla készült képekből lépésről lépésre kiderült, hogyan változtatta meg saját életét a fiatalon több mint kilencven kilós, útját kereső katona. Ueshiba Morihei saját példáján keresztül támasztotta alá, hogy a mindennapos gyakorlás, a rendszeres elmélyülés, a tetteinkről és azok látható és láthatatlan következményeiről való tudatosság miként tesz erősebbé, ha mindennap teszünk ezért, fejlődünk benne, legyen az bármilyen szellemi vagy fizikai módszer, gyakorlat. A kitartás meghozza gyümölcsét.
A képeket kísérő idézetek segítettek megvilágítani, hogy Ueshiba harcművészeti rendszere, az aikido csupán a jéghegy csúcsa. A mélyben ott mozog egy alkotó akaraterőre épített kitartó harcos jelleme, amelynek kicsiszolása valóban lehetővé tette, hogy az apró ember elhajoljon a golyók elől, vagy követhetetlen gyorsasággal védjen ki még csupán gondolatban elindított támadásokat. Ebben azonban – Ueshiba Morihei szavaival élve – nincs mágia… munka van.
Az előadás eredeti ajánlója itt olvasható.
Nagy Ildikó
A korabeli Japán áttekintése után a résztvevők képzeletbeli kalandtúrára indultak a sinto vallás mitológiájában, amelynek színes és az európai fülnek szokatlan történeteiből tanítók és tanulók, mesterek és tanítványok erős láncolata rajzolódott ki. Minden magasabban álló utat mutat, tanítja és gondoskodik az alatta levőkről, akik szolgálattal és hálával fordulnak a felettük álló felé. Igaz ez az istenek sokszintű világától indulva egészen az emberig, sőt még tovább, az állatok, növények világában is.
Ueshiba Morihei egy olyan világba született, amelyben az egymás iránti felelősség és a mester-tanítvány viszony a fejlődés elsődleges feltétele. Maga pedig – ezt a hagyományt folytatva – elsősorban tanulni és fejlődni akart. Hogy ez harcművész mesterré tette, hogy mindeközben Hokkaido szigetén civilációt teremtett, az a belső út látható eredménye. De nem célja.
Az előadáson vetített róla készült képekből lépésről lépésre kiderült, hogyan változtatta meg saját életét a fiatalon több mint kilencven kilós, útját kereső katona. Ueshiba Morihei saját példáján keresztül támasztotta alá, hogy a mindennapos gyakorlás, a rendszeres elmélyülés, a tetteinkről és azok látható és láthatatlan következményeiről való tudatosság miként tesz erősebbé, ha mindennap teszünk ezért, fejlődünk benne, legyen az bármilyen szellemi vagy fizikai módszer, gyakorlat. A kitartás meghozza gyümölcsét.
A képeket kísérő idézetek segítettek megvilágítani, hogy Ueshiba harcművészeti rendszere, az aikido csupán a jéghegy csúcsa. A mélyben ott mozog egy alkotó akaraterőre épített kitartó harcos jelleme, amelynek kicsiszolása valóban lehetővé tette, hogy az apró ember elhajoljon a golyók elől, vagy követhetetlen gyorsasággal védjen ki még csupán gondolatban elindított támadásokat. Ebben azonban – Ueshiba Morihei szavaival élve – nincs mágia… munka van.
Az előadás eredeti ajánlója itt olvasható.
Nagy Ildikó