Esemény típus
Tanulmányi kirándulás
Időpont
Helyszín
Budapest, V. Március 15. tér
Gyönyörű, késő őszi napsütésben indultak Pest titkainak felfedezésére szeptember 28-án délelőtt a városi séta résztvevői. A csapat az ókori római kori limes (határ) Március 15. tér gránitburkolatába vágott nyomvonalán indult felfedező útjára.
A tér-idő kaput az Erzsébet-híd lábánál álló ezeréves templom jelentette, amelynek „a falai, ha beszélni tudnának, az egész magyar történelmet elmesélhetnék nekünk!” – kezdte a mesélést Pálosi-Magyar Myrtill, a séta vezetője. Még állt Contra Aquincum 4. században épült erődje, amely Aquincum előretolt helyőrsége volt, amikor a honfoglaló magyarok megérkeztek a Dunához, és a parancsnoki épület falára emelték Szent István király korában az első pesti templomot. Néhány évtized múlva itt halt vértanúhalált Gellért püspök, aki azóta is a templomban alussza örök álmát. De itt fogadott egymásnak örök hűséget Árpádházi Szent Erzsébet és Lajos thüringiai őrgróf, és megfordult a templomban Nagy Lajos, Zsigmond majd Mátyás király is. Ablakszemei végignézték Buda és Pest 1686-os visszafoglalását, és bár erősen megrongálódott, a pesti épületek közül szinte egyedüliként túlélte az ostromot. Látta a templom előtti téren hivatali esküjét letevő Ferenc József császárt, és öléből indult utolsó útjára Széchenyi István gróf. Az utóbbi években főként március 15-én nagy itt a nyüzsgés, de a nyári hónapokban a külföldi turisták is szívesen pihennek meg a tér zöld gyepén.
A múltidéző séta folytatásában a nyomkeresőknek már a képzelőerejükre is szükségük volt, mert sokszor csak egy-egy utca görbülete adott támpontot, hogy hol állhattak a város középkori falai. Az egykori Váci, Hatvani, majd a Kecskeméti kapun kilépve az egykori Kerepesi és Üllői utakon a múlt ködén át a messzi távolt kutathatta a pillantásuk. Fel is vetődött a kérdés, hogy volt-e Pesten rózsavonal? Bár ezt nem tudjuk pontosan, annyi azonban biztos, hogy az egykori török dzsámik helyére épített keresztény templomok azt jelzik, hogy ezeknek a helyeknek kiemelkedő fontosságuk és különleges energiájuk volt, és hogy egy-egy hely vallási hovatartozástól függetlenül is lehet az ima és az istennel való kapcsolatteremtés helyszíne.
A séta végén meglepetésként hatott az egykori városfal ma is álló, több tíz méteres szakaszának felfedezése, amelyre az élelmes pestiek később bérházakat építettek, és csak az veszi észre a tűzfalba rejtett csipkés pártázatú, lőrésekkel tarkított városfalat, aki a múlt titkait kutatva nyitott szemmel járja a várost.
Nagy Ildikó – Pálosi-Magyar Myrtill
Gyönyörű, késő őszi napsütésben indultak Pest titkainak felfedezésére szeptember 28-án délelőtt a városi séta résztvevői. A csapat az ókori római kori limes (határ) Március 15. tér gránitburkolatába vágott nyomvonalán indult felfedező útjára. A tér-idő kaput az Erzsébet-híd lábánál álló ezeréves templom jelentette, amelynek „a falai, ha beszélni tudnának, az egész magyar történelmet elmesélhetnék nekünk!” – kezdte a mesélést Pálosi-Magyar Myrtill, a séta vezetője. Még állt Contra Aquincum 4. században épült erődje, amely Aquincum előretolt helyőrsége volt, amikor a honfoglaló magyarok megérkeztek a Dunához, és a parancsnoki épület falára emelték Szent István király korában az első pesti templomot. Néhány évtized múlva itt halt vértanúhalált Gellért püspök, aki azóta is a templomban alussza örök álmát. De itt fogadott egymásnak örök hűséget Árpádházi Szent Erzsébet és Lajos thüringiai őrgróf, és megfordult a templomban Nagy Lajos, Zsigmond majd Mátyás király is. Ablakszemei végignézték Buda és Pest 1686-os visszafoglalását, és bár erősen megrongálódott, a pesti épületek közül szinte egyedüliként túlélte az ostromot. Látta a templom előtti téren hivatali esküjét letevő Ferenc József császárt, és öléből indult utolsó útjára Széchenyi István gróf. Az utóbbi években főként március 15-én nagy itt a nyüzsgés, de a nyári hónapokban a külföldi turisták is szívesen pihennek meg a tér zöld gyepén.
A múltidéző séta folytatásában a nyomkeresőknek már a képzelőerejükre is szükségük volt, mert sokszor csak egy-egy utca görbülete adott támpontot, hogy hol állhattak a város középkori falai. Az egykori Váci, Hatvani, majd a Kecskeméti kapun kilépve az egykori Kerepesi és Üllői utakon a múlt ködén át a messzi távolt kutathatta a pillantásuk. Fel is vetődött a kérdés, hogy volt-e Pesten rózsavonal? Bár ezt nem tudjuk pontosan, annyi azonban biztos, hogy az egykori török dzsámik helyére épített keresztény templomok azt jelzik, hogy ezeknek a helyeknek kiemelkedő fontosságuk és különleges energiájuk volt, és hogy egy-egy hely vallási hovatartozástól függetlenül is lehet az ima és az istennel való kapcsolatteremtés helyszíne.
A séta végén meglepetésként hatott az egykori városfal ma is álló, több tíz méteres szakaszának felfedezése, amelyre az élelmes pestiek később bérházakat építettek, és csak az veszi észre a tűzfalba rejtett csipkés pártázatú, lőrésekkel tarkított városfalat, aki a múlt titkait kutatva nyitott szemmel járja a várost.
Nagy Ildikó – Pálosi-Magyar Myrtill