KIEMELT PROGRAMOK:
TOVÁBBI PROGRAMJAINK:
|
Cinege, virág, Nap Filozófia mint életmód Színváltó kaméleonok A kaméleonok legjobban talán bámulatos színváltoztató képességükről ismertek. Ez a „sokszínűség” nem csupán a rejtőzködést szolgálja, hanem ennek segítségével képesek kifejezni hangulatukat, valamint kommunikálni más kaméleonokkal. Magát a szín változását a bőrükben található ún. pigmentsejtek vándoroltatásával idézik elő, de az egyes egyedek nem képesek bármilyen szín elérésére: megvan a maguk színskálája, ami egyébként az egyes kaméleonfajokra is jellemző. Az embereket is jellemzi egyfajta sokszínűség, amit előnyös tulajdonságnak tartunk, azonban létezik egy másik kifejezés is a színváltoztatással kapcsolatban: a kétszínűség. A kétszínű emberek annyiban hasonlíthatók a kaméleonokhoz, hogy úgy változtatják „színűket”, álláspontjukat, véleményüket, ahogyan az legjobban szolgálja saját érdekeiket. Példaként szolgálhatnak erre az ókori görög szofista filozófusok, akik igen jó szónoki képességekkel és többnyire nagy tudással rendelkeztek, az igazságot és a tényeket azonban mindig jól fizető ügyfeleik javára, az aktuális széljárásnak megfelelően alakították. Az ilyen hüllőszerű viselkedés azonban évszázadokkal ezelőtt is megváltoztatta embertársaink arcszínét, azaz a szín váltogatása ma is csak a kaméleonoknak elég jó stratégia. Bakos Bettina A Föld, az állatok, az ember… „Kényszert érzünk, hogy egészségesnek és szépnek kell maradnunk. Ha pedig még arra is futja, akkor divatosan is kell öltözködnünk. Ezalatt pedig a Föld, amelytől otthonunk, testünk és egészségünk függ, a betegség nyilvánvaló jeleit mutatja.” „Ha az erdőket tényleg a kipusztulás fenyegeti, ha a növény- és állatvilág egyaránt haldoklik, akkor nagy baj van a világban. Lehet, hogy a Föld panasza szól az emberekhez, akik nemigen bánnak vele élőlényként. Lehetséges, hogy növekvő elsivatagosodása figyelmeztetés azoknak, akik nem gondolnak bele, mit is jelentene a sivár és puszta Föld… ahol a megmaradt kevés ember képtelen lenne visszaállítani mindazt, ami elpusztult.” „Sokan szólalnak fel világszerte, kiemelve, hogy hányféle emberi tevékenység árt a bolygónak. De mintha mégsem változna semmi. Csúcstalálkozókat tartanak a világ nagyvárosaiban, hogy értekezzenek a Föld helyzetéről, majd miután érdekes végkövetkeztetéseket hangoztatnak és adnak ki, mindenki hazamegy a saját országába, és ugyanazt teszi, amit addig. A gazdasági érdekek – legyenek azok egyéni, kereskedelmi, ipari, vállalati, tőzsdei, állami vagy olyan érdekek, amelyekről nem is tudunk –, úgy tűnik, fontosabbak a válságos állapotban lévő Föld érdekénél.” „A Föld öreg és beteg – ezt tanítják az ősi hagyományok. A tünetek egyre jobban láthatók, és amit mi elemi csapásnak minősítünk, csupán a bolygó nyöszörgése. Ehhez jönnek még a tudatlanság és a mértéktelen vágyak káros következményei, mert az emberek azt hiszik, hogy érzéketlen és elmozdíthatatlan kőtömbön laknak.” „Elveszítettük a szent földrajz iránti érzékenységünket. Ma bárhol építkezhetünk, és bárhogy élhetünk. Nem ismerjük el azokat a helyeket, ahol sokkal jobb letelepedni, mert ott jótékony energiák működnek. A divat diktálja az építészeti stílusokat, amelyek biztonságos megoldásaik ellenére mégsem szilárdak, a szépségről nem is beszélve. Miért panaszkodunk, ha tudatlanul éppen egy hangyaboly vagy skorpiófészek fölött állítottuk fel sátrunkat?” „A természet nem csupán »környezet«, díszlet, amelyből kivonjuk az életünkhöz szükséges anyagokat. A természet élőlény, hatalmas lény, akit nehéz felfogni nagysága és sokszínűsége miatt, amelyben a létezés számtalan formája kap helyet, s mi is egyike vagyunk ezeknek. Lehetetlen tisztelni a természetet, ha azt hisszük, hogy mi és még néhány élőlény »különleges esetek« vagyunk: hogy a természet az egyik oldalon áll, mi és még egy-két teremtmény pedig a másikon. Vagy talán részének tekintjük az ásványokat, a növényeket és az állatokat – netán a számtalan csillag is beleférne? –, s magunkat az embereket ezek szemlélőinek és használóinak?” „Szeretnénk felébreszteni a természet iránti tiszteletet, életereje miatt, megköszönve neki mindazt, amivel egyrészt fizikai fenntartásunkat segíti, másrészt pedig állandóan bölcsességre biztató tanításaival kötelez le.” „A kivételektől eltekintve, az ökológiai megmozdulások valódi mozgatórugója az, hogy az emberi szükségletek kielégítéséhez őrizzék meg jó állapotban a természetet – hiszen környezetünk hanyatlása előbb vagy utóbb az emberiség hanyatlását eredményezné. Ez igaz, de nem lehet csupán ez az egyetlen indítékunk arra, hogy szeressük a természetet. Önzés lenne csak saját fenntartásunk miatt gondoskodni róla.” „Oldalak százait lehetne megtölteni azzal, amit az állatokról el lehet mondani, és amit tőlük tanulhatnánk. Vannak állatok, amelyekről alig tudunk valamit. Mások viszont barátaink lettek, megtanultak velünk élni, és szüntelenül igyekeznek, hogy megértsék vágyainkat és megragadják figyelmünket. Mi képesek vagyunk hasonló nagylelkűséget és odaadást tanúsítani irántuk? Vagy megelégszünk azzal, hogy »felsőbbrendűnek« érezzük magunkat? Ma láttam egy sárga szemű, fekete kandúrt, amint mozdulatlanul feküdt egy napos sziklán. Ügyetlenül megpróbáltam utánozni a nyávogását. Rám pillantott, és azonnal válaszolt. Ugyanezt nem tapasztaltam egy élelmiszerbolt alkalmazottjánál…” Delia Steinberg Guzmán Az Új Akropolisz nemzetközi elnöke Filozófiai kvíz Márciusi kvízünk helyes válaszai: 1. a, 2. c, 3. b, 4. a Köszönjük a megfejtéseket! Áprilisi feladványunk: 1. „Tudom, hogy nem tudok semmit” – mit jelent Szókratész sokat idézett mondása? a) Ezt a szerénynek tűnő kijelentést csupán álcának használta. Szókratész a tudatlanság látszatát keltette, megválaszolhatatlan kérdéseivel korának neves személyiségeit tette nevetségessé. b) Ebben foglalta össze azt az éber és friss viszonyulást, amely a valódi filozófust jellemzi. Az ember csak akkor tehet szert új tudásra, ha képes szerény maradni és meglévő nézetein alakítani. c) Valójában Szókratész ezzel a felelősséget hárította. Az ókorban ugyanis számon kérhették a filozófusokon az elméleti és gyakorlati tudás összhangját. Szókratész ügyes húzásával korának első ünnepelt szofistájává vált. 2. Szókratészról azt mondta a delphoi jósda, hogy ő a legbölcsebb athéni. Amikor ennek utána akart járni, azt tapasztalta, hogy aki egyetlen dologhoz jól ért, azt hiszi, hogy bármi másról is véleményt formálhat. Mi a baj azzal, ha mindenki hangoztatja a véleményét? a) Az, hogy tanulás helyett inkább az érzéseink, a felszínes gondolataink fogják meghatározni a szavainkat, ezért esetleg fontosabb lesz a hangerő, és az, hogy ki mondja, mint az, hogy mi is az igazság. b) Semmi. Mindenkinek egyformán megvan az esélye arra, hogy vak tyúk is talál szemet alapon rátapintson az igazságra. Minél többen próbálkoznak, annál nagyobb százalékban akadnak rá valamire. c) A véleménynyilvánítás szabadsága a demokrácia alapvetése. Szókratész sajnálatos módon nem értette meg a demokrácia lényegét, ezért szerzett sok ellenséget és maradt neki csupán a nyelvelés, csipkelődés. 3. Miért nevezték Szókratészt bögölynek? a) Azt tanította, hogy a gondolatok frissítéséhez a test pezsdítésére is szükség van, ezért előszeretettel csipkedte tanítványait. b) A görögben a bögöly szót olyan emberre mondták, aki kellemetlenkedő, csípős vérszívó, ma úgy mondanánk, kullancs. Szókratész állandóan ráakaszkodott az emberekre, faggatta, macerálta a járókelőket, ezért kapta gúnynevét. c) Kérdései a bögöly csípéséhez hasonló fájdalmat okoztak azoknak, akikben akkor született meg a felismerés, hogy megingathatatlannak hitt gondolataik tévesek voltak. 4. Szókratész szerint hogyan érhető el a valódi jó? a) A valódi jót a nemcselekvés révén, az ősi bölcsességek tanulmányozása által érhetjük el. b) Szókratész szerint nincs valódi jó, mert a jó fogalma mindig relatív, hiszen amit az egyik ember jónak tart, az a másiknak rossz lehet. Ez volt a híres aigioppia tana. c) A valódi jó a jóra való törekvésből származik, ami mentes a körülményektől, hiszen az ember tettei belátásától és szabad, belső elhatározásától függenek. elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra.
Ajánljuk „Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy…” A természettel csak akkor találkozhatunk, érezhetjük testközelből, csodálhatjuk közvetlenül erejét és szépségét, ha felkerekedünk és kimegyünk a zöldbe. Ez az igény pedig talán ilyenkor a legerősebb, amikor a hosszú téli hónapok után tavaszodóra fordul az idő. Ha nemcsak élvezni szeretnénk mindazt, amit a természet nyújthat, hanem eltöltenénk a szabadban néhány tevékeny és hasznos órát, mert szeretnénk megóvni, akkor aligha adódhat erre a közeljövőben jobb alkalom, mint A Föld napja alkalmából szervezett számtalan környezetvédelmi akció, természetbe szervezett aktivitás. Az Új Akropolisz Ökológiai Csoportjának tagjai immár 19. alkalommal vágnak neki, hogy a Gellért-hegy sétányait, parkjait megtisztítsák a szeméttől. 2013. április 21-én ismét várunk kicsit és nagyot, egyénileg vagy csoportosan, akár iskolai osztályokat, hogy korlátfestéssel, szemétszedéssel tegyük szemet gyönyörködtetőbbé a város szívében lüktető zöldövezetet. Kapcsolódó cikkeink: A filozófia, az ember és a természet Új Akropolisz Ökológiai Csoport Természetvédelmi akciók Ökológiai témájú cikkeink
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|