 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
KIEMELT PROGRAMOK:
TOVÁBBI PROGRAMJAINK:
|
Nyomokban Tolkient tartalmaz Filozófia mint életmód „Sok jellemvonásunkat, amelyek már a sajátunkká váltak, a gyengédséget, jóságot, szerénységet, a megbocsátás hajlandóságát, az igazságszeretetet, a hűséget vagy a lemondást azoknak az embereknek köszönhetjük, akik cselekedeteikkel megmutatták nekünk ezeket az erényeket, néha a fenségesen nagyban, néha a kicsiben. A tetté vált gondolat belénk esett, mint a sziporka, és új lángot gyújtott.” Albert Schweitzer Evezni az ár ellen „Az a különbség egy a vízen lebegő fatörzs és az ugyanabból az anyagból épült csónak között, hogy az utóbbinak vannak evezői és az ár ellen is haladhat.” Dr. Nilakanta Sri Ram  Fiatalkoromban hallottam ezeket a szavakat Sri Ramtól. A mondat nem valamelyik előadásán hangzott el, és nem tudom, könyvbe foglalta-e valaha is. Egy beszélgetés közben merült fel.
Sokat gondolkodtam róla, és akkoriban, amikor a legmagasztosabb eszméknek kezdtem formát adni egy klasszikus értelemben vett filozófiai iskola keretei között, a fatörzs és a csónak képe mély nyomott hagyott a gondolataimban, érzelmeimben és tetteimen. Az emberek általában az élet vizébe dobott fatörzsekhez hasonlítanak. Eleinte még épek és szárazak, később viszont megverten és elázottan úsznak az árral, vagy betévednek valamelyik oldalágba a világ hatalmasainak sugallatait követve… Ott sodródnak, értelmetlenül ütköznek egymással, piszkosak és sárosak, nincsen sem határozott céljuk, sem kikötőjük, míg végül szilánkokra nem törnek, és el nem tűnnek az örök folyó felszínéről, amelyről azt sem tudják, honnan jön és merre tart. Csupasz, összetöredezett, felhasadt fatörzsek, az ár vonszolja őket az egyik parttól a másikig, és csak puszta tömegükkel állhatnak ellen neki. Sötét rönkök siklanak nyöszörögve, fáradhatatlan menetben s mégis holtfáradtan! Világosban a nap megmutatja felületükön a sötét rothadás jeleit, éjszaka pedig az árnyéksereg némán tovafolyik, és csupán kivételesen emeli fel valamelyikük egyik végét a távoli csillagok felé. A fatörzsek folyója! Egyre többen vannak, ütköznek, bántják, felmorzsolják egymást... a fatörzsek folyója! Mennyit gondolkodtam erről! Az évek során azonban elsajátítottam a nem közismert módszereket azzal kapcsolatban, hogyan kell kivésni és ezzel kikönnyíteni egy tömör fadarabot... azt a fát, amelyből mindannyian felépülünk. Vájatot kell vésni a felszínén, abba izzó parazsat kell tölteni, és ezt kitartóan ismételni. A tapasztalatszerzés még akkor is minden esetben fájdalmas és végtelenül hosszú, ha az emberiség nagy mestereitől merítünk ihletet. A legmélyebb szintekig le kell ásni, ahol az önzés és a gyávaság összebogozzák a szálakat, és a látszat elhiteti veled, hogy fatörzs vagy, és hogy így elemészted magad. A kitartó jellem azonban felsőbb akaratának engedelmeskedve, a félig rothadt anyag panaszai ellenére is folytatja munkáját.  Az egykori otromba fatörzs kezd lassan hajóvá alakulni. Kirajzolódik az éles hajóorr és a gömbölyded hajófar. Az egykori seb a hajó gyomrává, az utazó lélek simára csiszolt befogadójává válik.
A maradékokból rugalmas evezőket készítünk, amelyek használatuktól függően hol előre hajtják a hajót, hol pedig kormányozzák. Végtelen türelemmel csiszoljuk tovább az érdes fát, míg könnyű, de szilárd oldalfalakká nem válik. Készen van a hajó! A fatörzsek sokasága ámulattal és elutasítással vegyesen nézi. Üresnek, állhatatlannak, fölöslegesnek, nevetségesnek, veszélyesnek, elvetendőnek tartják. De ez már nem fatörzs, ez már egy csónak! S ráadásul az ár ellen is halad. Ez már megbocsáthatatlan! Nem követni a divatot, nem váltani színt a következő sár hatására? Saját színnel rendelkezni és a mocsok tetején úszni, alig érintve a szennyet?... Ki hallott már ilyenről?! S mi van a furcsa legénységével? Azt állítják, hogy az emberek nem egyformák, különben együtt tévedhetnénk el és nem reménykedhetnénk a másoktól érkező segítségben. Hogy a természetben nem létezik egyformaság, az lehetetlen és szerencsétlen is lenne. Hogy a különbségektől megszépül az egység, ismeretlenné lesz az unalom és a nyájszellem. Azt is mondják, hogy a vallások különböző időbeli és térbeli megtestesülései egyetlen égi üzenetnek, és ezért egyik sem jobb a másiknál, a rövid eredeti tanításon kívül ugyanis minden egyéb adalék már az emberek tudatlanságának és vágyainak a szülötte... Ebben nem voltak restek egymást utánozni az évezredek folyamán. Azt állítják, hogy nem hiszik Istent, hanem tudnak létezéséről, és hogy ez nyilvánvaló. Nem kell több, mint ismerni és járni a Hozzá vezető utat. Hogy a Lélek halhatatlan és romolhatatlan, és nem tévesztendő össze az időről időre felvett ruhájával és álarcával. És ha van megbocsátás, az túl van a megváltáson, amely a természet mechanikus szabálya, az ok-okozati törvény szerint működik: aki búzát vet, előbb vagy utóbb csak búzát arathat, aki pedig konkolyt, arra konkoly vár. Nincsenek csodák, csak a tudás különböző szintjei léteznek. A jelenség önmagában másodrangú; a babilóniai pap, akinek kis villámok csaptak egyik kezéből a másikba, ma egyszerű elektrotechnikusnak számítana. Szent Patrik pedig vegyésznek, aki tudja, mi történik, amikor vizet öntünk a fehér foszforra vagy az oltatlan mészre. A hajó legénységének nincs szüksége a csalás mankóira. Keresi és lassan meg is találja az igazságot. Erejét az evezőkbe önti, és látja, amit mások nem, hiszen az ár ellen evez. A folyó tiszta, szennyezetlen eredete felé halad. Lelkesedik, gyakran száll arcára mosoly, szereti a szépséget. Nem bírja a hangzavart, inkább Strauss harmonikus dallamait élvezi, Wagner fény-árnyék templomai nyílnak meg előtte, Mozart bensőséges szonátái táplálják lelkét. Nem színleli, hogy megindítja a modern festők munkáin látható szemek, orrok és fenekek összevisszasága, ezért inkább Goyával sétál a hóban, Velázquez szürke egét szemléli, El Greco kristályos könnyeit csodálja vagy elkápráztatják Pompeji romjainak festményei. Nem hiszi azt, hogy a kábítószer jótékony hatású, mert látja, mennyire elállatiasodnak rabjai, akik lopnak és ölnek is, hogy a következő adaghoz hozzájussanak. Az iszákos ordibálásban és böfögésben sem leli kedvét. Hisz viszont a harmonikus és élettel teli rendezettségben, amely meghaladja a másoktól kapott minták gépies követését. Hisz a szabadságban, amennyiben élnek vele, és tiszteletben tartják másokét is. Hisz az akaratban, a jóságban és az igazságosságban, és hogy az ezektől megfosztott világ sárgömbhöz hasonlít, ezért szép formát kell neki adni, legyőzve a lélektelen anyag ellenállását. Hisz egy új és emberibb világban... de ahhoz, hogy ez megszülethessen, sok új és jobb evezősre van szükség. Azok, akik gyengeségükben siránkozva átadják magukat az élet folyójának, reménytelenül sodródnak fizikai, lelki és mentális pusztulásuk felé. Hisz egy olyan tudományban, amely szolgálja az embert, az állatot, a növényt és egyáltalán az egész bolygót, hiszen ő a mi kozmikus házunk, amelyet mi mégis pusztítunk és megzavarjuk egyensúlyát. Hisz benne, hogy a régi, idejétmúlt formákat az élet természetes megújulási ritmusát követve újakkal és hatékonyakkal kell helyettesíteni, és hogy nem szabad ragaszkodni és sajnálni a hanyatlásnak indult, félholt testeket, amelyek a pénz és a hatalom galvanikus erejétől az élet groteszk utánzásaként rángó tagokkal vonaglanak. S mindenekelőtt a legénység hisz saját magában és a saját kezével felépített hajóban. Amikor hajózni látják őket az élet folyóján, sok szívében fiatal és elméjében éber ember nekilát dolgozni és fatörzseket hajóvá alakítani, mert felcsillan előttük a szellemi kaland lehetősége: az ár elleni evezés. Jorge Angel Livraga Az Új Akropolisz alapítója Filozófiai kvíz Decemberi kvízünk helyes válaszai: 1. b, 2. c, 3. a, 4. b Köszönjük a megfejtéseket! Januári kvízünk az erényekről szól: 1. Mi az erény Platón szerint? a) Az erény szó eredetileg az erőből származik, azaz, ha ésszel nem győzünk meg valakit, akkor erővel vigyük dűlőre az ügyet. b) Az úttalansággal (apória) ellentétben az erény egy utat jelent, amikor elég csak követnünk a lépcsőfokokat, amelyeken a bölcsek már jártak, anélkül, hogy nekünk is mindent meg kellene értenünk. c) Az erény vagy areté az emberi kiválóságot jelenti, amikor a belső lényeg tökéletesen megnyilvánul. Ennek kifejlesztésére tudatosan törekedni kell. 2. Vajon hogyan viselkedne ma egy bátor ember Platón szerint, ha a haverjai megkínálnák füves cigivel, és ő meg lenne róla győződve, hogy nem helyes elfogadni, de félne, hogy a többiek kiközösítik. Mit tartanál jó döntésnek? a) Egy bátor ember sose fél, mindent ki kell próbálni, aztán lesz, ami lesz. b) Mások előtt is felvállalná a meggyőződését, mert fontosabbnak tartaná, hogy ragaszkodjon az elveihez, mint hogy a többiek elvárásai szerint éljen. c) Találna egy megfelelő kifogást, így az elveit is megtarthatná és a barátság is megmaradna. A bátor ember bölcs is, és tudja, mikor kell „talán legközelebbet” mondani. 3. Platón mesterét, Szókratészt hamis vádak alapján halálra ítélték az athéniak. Platón Phaidón című párbeszédében Szókratész a börtönben a méregpohár kiivására várakozva tanítja a halálról tanítványait. Szókratész nem félt a haláltól, ... a) ...mert meggyőződése szerint a lélek halhatatlan, és mivel életében a bölcsességet kereste és erényesen élt, így nem kell félnie a túlvilágon sem. b) ...mert letargia lett rajta úrrá életének utolsó óráiban. c) ...mert a méreg (bürök) fokozatosan hatott, és eltompította gondolkodását, így már nem fogta fel, mi fog vele történni. 4. Manapság szinte folyamatosan fent vagyunk a neten, szörfözünk, rá-rácuppanunk az újdonságokra. Platón szerint mindenkinek ki kellene fejlesztenie magában a mértékletesség erényét, különben vágyaink fognak irányítani minket. Vajon szükség van erre a netezésnél is? a) Nem, a netezés ma már az élet nélkülözhetetlen része, onnan szerezhetjük be a legfontosabb híreket a nagyvilágból, infókat ismerőseinkről, filmekről, hírességekről, ott oszthatjuk meg, mi történt velünk. Aki kimarad, lemarad. Egyáltalán hol van itt vágy? b) Nem, az internetet legfeljebb célirányos kutatásra szabad használni. Minden más ottani időtöltés teljesen oktalan és felesleges. Még az hiányzik, hogy behálózzon, és virtuális életet éljek! Nem mértékletességre van itt szükség, hanem önfegyelemre. c) Igen, az internet tipikusan olyan eszköz, aminél ha tudjuk a mértéket, megkönnyíti az életünket, ám ha eluralkodik rajtunk a sok színes, érdekes, mégis felszínes információtól való függés, hamar rabjaivá válhatunk. elehir[kukac]ujakropolisz.hu (Írd meg nekünk) tippjeidet! A helyes megfejtők között jegyeket sorsolunk ki, amelyek beválthatók egy tetszés szerinti programunkra.
Ajánljuk Újévi pörg(et)és!  Itt az új év és vele – ahogy a mondás tartja – az új élet. Valóban elmúlt egy esztendő, sok mindent hozott, amely most, az új évben termi meg gyümölcsét. Hogy mi kristályosodott ki, azt most az erénykerék megpörgetésével is próbára teheted. Pörgess magadnak erényt 2014-re!
Az Új Akropolisz oldalán és már a facebookon is (ahol 100 ezernél is jóval többször perdítették meg az egérrel), megtalálható a kerék. Bár jó lenne egyszerre sok-sok jó tulajdonságot fejleszteni magunkban, de érdemes megfogadni Seneca tanácsát: „egyet válassz ki magadnak, amit aznap megemészthetsz. Így teszek magam is: mindabból, amit olvastam, csak egyvalamit jegyzek meg erősen.” A kapott erény megértésében, és mindenekelőtt gyakorlásában, sokat segíthetnek a nagy gondolkodóktól származó idézetek. Tehát pörgess bátran, és már tudni is fogod, mi jót forgathatsz idén a fejedben… A honlapunkon: http://www.ujakropolisz.hu/erenykerek A facebookon: http://apps.facebook.com/erenykerek
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
