2014. november

Keresd az (isten)nőt!

Mítoszok, mesék, versek, novellák, regények és drámák örök témája: a nő. Pontosabban az a megfejthetetlen titok, amely körülveszi az alakját, örökös inspirációforrásul szolgálva mindazok számára, akik arra keresik a választ, mi tesz egy nőt nővé, és mi különbözteti meg őt minden más élőlénytől.

Titok, amihez csak közelíteni lehet, egzakt módon megválaszolni talán soha. Sem a művészet, sem a tudomány, sem a filozófia, sem a pszichológia nem tudott még megnyugtató magyarázatot adni arra a bonyolult és ezer szálból szőtt mintázatra, ami egy nő létezését jellemzi.

Az Új Akropolisz Kiadó gondozásában megjelent A nő, istennők leánya című könyv szerint a nő rejtett arcai négy ősrégi archetípus jótékony vagy éppen kártékony működésével is leírhatók, mintegy felszínre hozva az archetípus minden nőben újra meg újra megtestesülő jellegzetességeit.

Életünk különböző szakaszaiban mindig más-más „istennő” vezetésére, erejére bízhatnánk magunkat, ha jobban – vagy ha egyáltalán – ismernénk őket. Önismeretre, önbecsapások nélküli létezésre és mérhetetlenül sok bölcsességre van szükségünk ahhoz, hogy mindegyik „rejtett arcot” a maga helyén és idejében engedjünk szóhoz jutni, azaz segítő erővé válni. Az, hogy épp melyikre van szükségünk, nem életkorfüggő: a harmonikus, test-lélek-szellem egységét mutató, összehangolt működés minden életkorban meghatározza tetteink minőségét. Fiatal lányként, felnőtt nőként, anyaként, érett asszonyként és mindezek szintézisét megteremtő „szépkorúként” is érdemes odafigyelni a négy archetípus összerendezett működésére, hiszen a szerelem – cselekvés – gondoskodás – elköteleződés képessége minden életciklusban fontos tennivalónk, igaz mindegyik esetben más-más aspektusból. Ez benne az igazán gyönyörű! Összerendeződni úgy, hogy mások is számíthassanak ránk, legyen ez a „másik” egy társ, egy férfi, egy férj, egy gyerek vagy idős szülő. A négy archetípus ilyetén összerendezett működése azt is jelenti, hogy ha női fejlődésünkben elérkezünk idáig, esélyünk van rá, hogy a továbbiakban a kiteljesedés felé nyílik meg számunkra az út.

Mit kapsz a lelkedért?	Platón 6x7	Megéri?

Mit kapsz a lelkedért?

Ez év áprilisában kezdték vetíteni a mozikban a Transzcendens című filmet Johnny Depp főszereplésével. A történet főhőse, Dr. Will Caster, kutatócsoportjával megépít egy szuperintelligens számítógépet, amelyre a filmbeli tudósok reményei szerint akár egy ember tudatát is fel lehet tölteni. Így létrehozzák a mesterséges intelligenciát (MI), amely bármelyik ember elmebeli képességeit sokszorosan meghaladja.

A filmben szereplő vadonatúj módszerek ámulatba ejtik a nézőt, vélhetően ezért is adták a filmnek a nagyszavas „Transzcendens” címet. Felfoghatatlan távlatokat nyit meg előttünk, sokan kábultan hódolunk be a vázolt jövőképnek. De csak egy darabig. Mert éppen ez az, ami aztán konfliktushelyzetet teremt. Hogy rajtunk kívül állóvá válnak a történések. Elérkezik a pont, ahol a találmány túlnő alkotója szándékán, és a modern Frankenstein műve önálló életre kel. És ahogy Mary Shelley világhírű könyvében, akár rettegnek tőle, akár istenítik, senki sem maradhat közömbös.

Ráadásul a saját teremtményébe szerelmes tudós idővel elveszíti ítélőképességét, hiszen személyes ambíciója elejétől kezdve erősebbnek bizonyul a tudományetika íratlan törvényeinek tiszteleténél. Bármi áron igyekszik megvédeni hi-tech birodalmát, ahol a gép észrevétlenül átvette az irányítást, és már ő maga is csak egy eszköz. Akárcsak Szauron A Gyűrűk Urában: tisztátalan eszközökhöz nyúl, arctalanná válik, majd elveszíti hatalmát is. A történelem és a mítosz elegye ismétli önmagát…

De ki veszi fel a harcot a hipermodern titánok ellen? Az a maroknyi tudóscsoport, köztük Max Waters (Paul Bettany) és a Morgan Freeman alakította Joseph Tagger, akik emberközpontú világot látnak a szemük előtt, akkor is, ha az szupermodern. A transzcendens szó új értelmet nyer. A régit, de mindig is időszerűt kezdi jelenteni: az „érzékeken túli”, azaz a nem érzékelés útján felfogható valóság megragadását. Ez pedig csak a számító elménél magasabb, tiszta intelligenciával lehetséges, amelynek célja, hogy az ember tudatosan megismerje és uralja önmagát és a világot. Összhangban másokkal és a természettel.

A mai elméleti tudomány szingularitásnak nevezi azt a – feltevése szerint a következő évtizedekben várható – jelenséget, hogy az MI megjelenésével az emberi fejlődés robbanásszerűen felgyorsul, és életünket gyökeresen megváltoztatják az új felfedezések. Átadjuk az irányítást a találmányaink nyújtotta kényelemért cserébe, halálos betegségeket küzdünk le, és génmanipulációs kísérletek eredményeként kétszáz évig élhetünk. Ennek köszönhetően kevesebbet kell dolgoznunk, és karnyújtásnyira leszünk a teljes biztonság és jólét elérésétől. Mindeközben azonban bármi is vegyen körül: búcsút mondunk a valódi döntési helyzeteknek, amelyekben választunk.

Mert úgy tűnik, bármiben is adjuk át a tudatos irányítást, ha a problémáinkkal mások – legyenek emberek vagy tárgyak – birkóznak meg helyettünk, minden „mesterséges intelligenciának” megvan a maga fausti valutája. Függéshez vezet.

Házunk táján

Titkokat rejtő városfalak	Nőnek lenni művészet! – könyvbemutató és beszélgetés Boldizsár Ildikóval	Természetbarát Kaffkás kalandozás
Pest városfalai sok mindenről mesélhetnének. A kíváncsi, értő szemű barangolóknak szívesen el is mondják történeteiket. Tovább	Mélyedj el a könyvbemutatóval egybekötött beszélgetésen Boldizsár Ildikó mesekutató segítségével a női lét gazdagságában. Tovább	Polgári természetőreink hathatós segítséget kaptak októberben, a Kaffka Margit Általános Iskola diákjai és pedagógusai tartottak velünk. Tovább

---

Mire elég 7 perc? Elolvashatunk egy újságcikket, épp megfő egy zacskós leves, és egy-két vicces videó is belefér. De meg lehet-e ismerni egy Platón-párbeszédet hét perc alatt? Az Új Akropoliszban A filozófia világnapján erre teszünk kísérletet.

Ezekben a művekben ugyanis a beszélgetéseket irányító Szókratész a súlyos témákat meghazudtoló egyszerűséggel társalog, és zavarba ejtő kérdéseken, szemléletes hasonlatokon és sokunkat mozgató erkölcsi dilemmákon át vezeti beszélgetőtársait a dialektika (tanító párbeszéd) útján az új nézőpontok felé. A rövid előadásokon nemcsak a dialógusok legfontosabb kérdéseire térünk ki, hanem próbára is tesszük a témákat, hogy vajon van-e, s ha igen, milyen mondanivalójuk a mai ember számára.

Van-e például örök szerelem? (A lakoma, avagy a Jó szeretetéről) Az ember egy eszes állat vagy megtestesült Lélek? (Első Alkibiadész, avagy az emberi természetről) Hogyan lehet szánt szándékkal jobbá válni? (Menón, avagy az erény taníthatóságáról) Mi teszi a hatalmat rosszá vagy jóvá, és hogyan használható fel helyesen? (Gorgiasz, avagy a hatalom kérdése) – és további fejtörő témák.

A hétperces kedvcsinálók után pedig „ki is hangosíthatjuk” a megfogalmazódott kérdéseket, és közös beszélgetésben mérhetjük meg nézeteink súlyát.

Platón 6x7 – avagy zanza a javából!
Mini előadássorozat A filozófia napja alkalmából
2014. november 22. szombat, 16:00
További részletek